Nyitott, átlátható és közösségi: ezek voltak az albán parlament tervezésére kiírt pályázat legfontosabb kritériumai. A törvényhozás új tiranai épületének a demokrácia jegyében kell felépülnie, hangzott a verdikt. A jelek szerint e feltételeknek a leginkább az osztrák Coop Himmelb(l)au irodának sikerült eleget tennie: ők nyerték ugyanis a megmérettetést. A nemrég Budapesten járt Wolf D. Prix, az építésziroda vezetője is hangsúlyozta: „az új albán parlamentnek szánt épületünk a demokrácia átláthatóságának megtestesítője.” A projekt jelentőségét növeli, hogy a tervek szerint az új parlament a volt sztálinista diktátor, Enver Hodzsa mauzóleumának helyére kerül majd.

Holisztikus tervezői szemlélet és természetes fény által megvilágított ülésterem, ahová bepillantást nyernek a látogatók – ezek az új parlamentépület legfontosabb ismertetőjegyei. A számos kormányzati épület közelébe tervezett ház jellegzetes küllemével egészen biztosan Tirana meghatározó építészeti színfoltja lesz. Az épület jelentőségét három szempont erősíti: egyrészt a városi szövet kiemelt pontját hangsúlyozza majd ki. Másrészt így egyetlen területre koncentrálódik az összes fontos kormányzati feladat, és végül, így méltó otthont kap majd az Albán Köztársaság legfontosabb intézménye.

A létesítmény a néhai sztálinista diktátor, Enver Hodzsa mauzóleumának helyén épül majd fel - így az új parlament felépítése többszörösen is szimbolikus jelentőséget kap. A diktátor holtteste egyébként sosem nyugodott a (ma is építészként dolgozó) lánya és veje által tervezett piramis alakú mauzóleumban; a betonépület az elmúlt években kulturális központként működött.

A korábbi tervpályázat indulói között olyan neves építészirodákat találunk, mint David Chipperfield, Jean Nouvel vagy a Herzog & de Meuron (a benyújtott további tervekben itt gyönyörködhetünk). A mostani pályázaton 12 építésziroda vett részt. A hírek szerint az albán kormány 40 millió eurót különített el a projektre, ugyanakkor egyelőre nem tudni, az építészek által benyújtott koncepció megvalósítása mennyibe kerülne – Prix-ék irodája híres arról, hogy hajlamosak túllépni az előirányzott költségkeretet. Korábban már rendeztek egy tervpályázatot a parlamentépület tervezőjének kiválasztására, ennek eredményét azonban elvetették, és nemrég (tavaly augusztusban) egymillió eurót költöttek a jelenlegi épület felújítására. 2010 novemberében azonban az albán miniszterelnök, Sali Berisha bejelentette, hogy lebontják a piramis-mauzóleumot, és a helyére felépítik az új parlamentet. A hír vegyes fogadtatást kapott, ugyanis a mauzóleum renoválására a kormány már szintén elköltött kétmillió eurót, színházzá kívánván alakítani azt.

A tervek szerint a parlament épületegyüttese összesen 28 000 négyzetméter alapterületen valósul meg. A törvényhozás új épületét egy gondosan megtervezett, parkosított közösségi tér veszi majd körül. Innen egy széles, nyitott lépcső vezet fel a lapos, alsó szárnyhoz, amely egyfajta „talapzatnak” tekinthető. Erről a zöldtetőként kialakított szintről lehet bepillantani az üvegtetejű ülésterembe, megfigyelve a bent folyó munkát. Az üvegezett egység mellett kontrasztként egy tömör, kúpos formában kapott helyet a főbejárat. A demokráciában egymás mellett élő politikai irányzatokat az építészet nyelvére is lefordították a tervezők: az egyes, eltérő karakterű épületelemek egymás mellett élnek, újszerű vizuális eszközökkel szólva a szemlélőhöz. Természetesen az épület igyekszik a fenntarthatóság követelményeinek is megfelelni: aktív és passzív módszerekkel igyekszik csökkenteni az energiafelhasználást és a szén-dioxid-kibocsátást. A külön egységet képező irodai szárny perforált acéllemez burka szintén megfelel az energiatakarékosság követelményeinek, emellett a lehető legtöbb természetes fényt is beengedi.

A tervezett beruházás hallatán ugyanakkor kritikus hangok is megjelentek: sokak szerint az országnak jelen gazdasági helyzetében egyáltalán nincs szüksége arra,  hogy egy hatalmas költségekkel emelt, ultramodern épületbe költöztessék parlamentjét.