Épületei körül újabb korukban és manapság is folyamatos viták dúltak, ennyiben teljesítette azt a küldetést, hogy az építészet beszédtémává, a közös kultúra részévé váljon. John Madin, a brit brutalista építészet egyik legjelentősebb alakja 87 évesen hunyt el, január 11-én.

Birminghamben született 1924-ben és életművének jelentős része is itt épült fel, meghatározva a mai városképet. 1949-től dolgozott építészként, saját irodáját pedig 1962-ben alapította. Erőteljes, brutalista épületei közül azonban már életében többet lebontottak, és ez a sors vár legismertebb munkájára is, a birminghami városi könyvtárra. Ez az épület már megépülte idején komoly vitákat váltott ki, Károly walesi herceg pedig egy alkalommal azt mondta róla: úgy néz ki, mintha nem könyvek tárolására, hanem az elégetésére tervezték volna.

A kifelé lépcsőző homlokzatú épületet Madin eredetileg márványborítással tervezte, ám a város nem volt hajlandó kifizetni a pluszköltséget, így nyersbeton homlokzattal készült el. Ennek fényében nem nevezhető fairnek, hogy a jelenlegi birminghami főépítész „betonszörnyként” emlegeti a könyvtárat, amelynek homlokzatát megépülte óta egyszer sem tatarozták. Az új könyvtár a holland Mecanoo tervei szerint már épül, és elkészülte után a jelenlegire biztos bontás vár. A World Monuments Fund 2011 októberében felvette a leginkább veszélyeztetett építészeti emlékek listájára, a Twentieth Century Society eddig sikertelennek bizonyuló kampányt indított az épület megmentésére. Utóbbi társaság igazgatója, Catherine Croft a gyászhír kapcsán azt mondta az Architect’s Journal-nak: reméli, a város megtiszteli az építész emlékét azzal, hogy megkíméli legfontosabb munkáját. A Royal Institute of British Architects korábbi elnöke, Owen Luder, aki maga is küzd azért, hogy brutalista épületeiből legalább néhány fennmaradjon, Birmingham fejlődésének nagy alakjaként búcsúzott Madintől.