Komoly vitát szított az olaszországi Bolzano városának új múzeumában egy keresztre feszített béka szobra. Az épp a tartományban tartózkodó XIV. Benedek pápa arra kérte az illetékeseket, távolítsák el a szerinte blaszfémikus alkotást, de a múzeum vezetése másképp döntött.

Bolzano városának frissen átadott művészeti múzeuma, a Museion nem is kaphatna jobb reklámot annál a hatalmas botránynál, amelyet Martin Kippenberger egyik kiállított szobra kavart. Az egyméteres alkotás egy keresztre feszített, lógó nyelvű békát ábrázol; átszögezett kezeiben egy söröskorsót és egy tojást tartva. A Museion vezetése szerint az 1997-ben elhunyt német képzőművész életének egy sötét szakaszában készítette az „önarcképként” is felfogható alkotást. Az épp a tartományban (olasz neve Trentino-Alto Adige, németül Südtirol) tartózkodó, egyébként ugyancsak német származású XIV. Benedek azonban nem hajlik erre az értelmezésre, és az alkotás eltávolítására kérte az illetékeseket.

A tartományi kormányzó rögtönzött felmérése szerint „99%-ban katolikus” Dél-Tirolban a Zuerst die Füsse (A lábak először) című szobor már korábban vihart kavart: a tartomány tanácsának elnöke, Franz Pahl éhségsztrájkba kezdett az eltávolítása érdekében, eredmény nélkül. A pápa tiltakozása és a Vatikán Pahlt támogató nyílt levele végül a múzeumvezetést is szóra bírta: néhány nap tanakodás után a kecske-káposzta elvet követve úgy döntöttek, a szobor marad, de elé függesztenek egy vászonra másolt újságcikket a történtekről. A művészeti szakemberek többsége helyesli a döntést; Claudio Strinati, a római múzeumok felügyelője legalábbis egy olasz napilapnak azt mondta: a művészek kifejezési szabadságát semmiképp sem szabad korlátozni.

Nem ez az első eset, hogy szabadosabb művészek az egyház bírálatát váltják ki. Az osztrák klérus a 20. század elején olyan, a szexualitás és az erotika iránt kifejezetten érdeklődő festők ellen is kikelt, mint Gustav Klimt, Egon Schiele vagy Oskar Kokoschka. Az ő művészetük mára egyértelműen a boldog emlékezetű „bécsi aranykor” részévé érett, késői pályatársuk, Hermann Nitsch azonban ma is határokat feszeget. A vallásos ceremóniákat erotikus motívumokkal és brutális, véres elemekkel egyaránt feldúsító Nitsch „Orgia-Misztérium Színháza” rendre kicsapja az egyház biztosítékait; legutóbbi magyarországi kiállításán, 1999-ben a Kiscelli Múzeumban sorban álltak a tiltakozók az intézmény vezetésénél. A Kiscelli vezetése azonban, hasonlóan a Museionhoz, nem hátrált meg.

Német földön legutóbb a meteorit által sújtott II. János Pál szobráról elhíresült, és azóta a kortárs műgyűjtők kedvencévé vált Maurizio Cattelan keltett botrányt, amikor egy arccal előre keresztre szegezett nő szobrát állította ki 2008. júliusában, egy nem használt zsinagóga külső falán. Az ideiglenes installációt a zsinagógát használó képzőművészeti kollektíva rendelte meg.