Négyszeresére, negyvenről 160 millió dollárra nőtt a michigan-i Broad Art Museum megvalósításának becsült költsége, alig egy évvel azután, hogy tavaly januárban bejelentették: a pályázatot a világhírű brit építész, Zaha Hadid nyerte. Mivel az építtető Michigan State University egyelőre az eredetileg tervezett költséget sem gyűjtötte össze, ráadásul a nyertes épület ki sem elégítette volna a felmerült igényeket, Hadidot a tervek átdolgozására kérték fel.

2009 tavaszára tervezték az első kapavágást, de ehelyett a tervek visszakerülnek az asztalra – a Michigan State University (MSU) nem ígérkezik gyors sikertörténetnek. A kortárs művészeti kollekció otthonának megvalósítására Eli és Edythe Broad tavaly 26 millió dollárt adományozott az iskolának, amely vállalta, hogy adományokból összegyűjti a fennmaradó 14 milliós költséget, a múzeum pedig a fő mecénások nevét veszi fel. Az épületre pályázatot írtak ki, amely a Zaha Hadid Architects győzelmével végződött. Az MSU vezetője, Lou Anna K. Simon azonban nemrég nyilvánosságra hozta, hogy a részletesen kidolgozott tervek megvalósítási költségét ma már 160 millióra teszik, ami komolyan gondolkodóba ejtette az egyetemet.

A tervekkel ugyanis nem az az egyetlen probléma, hogy túl drága lenne a felépítésük (a hullámos tető például telente önálló fűtést igényelne), de funkcionálisan sem felelnek meg az elvárásoknak. A tervezett, 1600 négyzetméternyi alapterület ugyanis az iskola szerint egyszerűen nem elég a kívánt funkciókhoz: az épület nemcsak túl költséges tehát, de kicsi is.

A feladatot most visszaadták a tervezőirodának. Az egyetem és a kivitelezéssel megbízott Barton Malow Company szerint az tervezett anyagok megváltoztatásával és az infrastruktúra átdolgozásával akár az eredeti negyvenmilliós büdzsé is reálissá válhat. Ha sikerül az új tervek elkészítése, új megállapodásra lesz szükség megbízó, tervező és kivitelező közt; ezután kezdődhet csak a másfél évre tervezett kivitelezés, majd a hat hónapot igénybe vevő berendezés.

Hadid cége egyelőre nem kommentálta a történteket. A tervezőnővel nem először történik hasonló: az Architecture Foundation számára Londonba tervezett épületét ugyancsak a költségek miatt fújták le, csökkenteni kellett Glasgow-ban épülő múzeumának büdzséjét, a 2012-es olimpiára épülő úszócsarnokának terveit pedig többször is át kellett dolgozni, de még így is messze túllépi az eredeti anyagi korlátokat.