2009 tavaszán a köztelevízióban futott A mi kis városunk című műsor, amelyben nyolc magyar település hétköznapi problémáinak jobbításáért fogott össze a helyi civil közösség és a független szakma. A program fő támogatója, a British Council mostantól nyolc héten át a háttértanulmányokat is nyilvánossá teszi. Az alábbiakban Kravalik Zsuzsa, A mi kis városunk résztvevője bevezetője olvasható a Magyarországon egyedülálló kezdeményezéshez.

A város, ahol élünk, a legfontosabb hely számunkra. Megszoktuk, ismerjük.Tudjuk, hogy mikor nyit a pék, hol lehet friss zöldséget kapni, hogy jutunk el leggyorsabban az iskolába. Szomszédok, ismerős arcok a buszmegállóban. Kívülről fújjuk a hibáit is: nincs lekövezve, elvitték, szemetes senkiföldje a patakpart, az autóktól nem lehet babakocsit tolni, nincs egy rendes focipálya. Hogy miért nem csinál valamit az önkormányzat? Esetleg van ötleted is, hogy mit kellene csinálni?! Amitől azt remélnéd, hogy felpezsdül az élet? Amitől büszkébb lennél a városodra? Amitől jobban éreznéd magad a helyeden?

2009 tavaszán nyolc magyarországi városon a mi kis városunk városfejlesztő valóságshow keretében akupunktúrás kezeléseket hajtottunk végre. Formailag ez a kezelés játékos volt, tartalmában viszont viszont kérlelhetetlenül szakmai. Gyakran kellett szembehelyezkednünk az adott településen uralkodó, népszerű elképzelésekkel is. A nyitott, kritikát, külső ötleteket is elfogadó városokkal együtt kimunkáltuk a beavatkozások olyan lehetőségeit, amelyekkel még egészségesebbekké, még erőteljesebbekké válhatnak. Most arra vállalkozunk, hogy a televíziós műsor háttéreként megfogalmazzuk azokat az urbanisztikai elveinket, megfontolásainkat amelyek alapján az egyes városokban az ötleteinket kidolgoztuk, a háttértudást.

A tét azonban nem csak nyolc város tétje. A problémák a 21. század városfejlődésének általános problémái, amelyeknek Budaörs, Eger, Salgótarján, Dunaújváros, Pécs, Nyíregyháza, Hódmezővásárhely és Tata csak egyedi lenyomatai. Megváltozott szabadidő-eltöltési szokások, hiányzó sportcentrum helyének kijelölése, a városszél problémája, a városközpont feladata és működésének titka. Reméljük, hogy egy kicsit sikerül mindenkit közelebb vinni, ahhoz az építészeti, társadalmi, gazdasági értékrendszerhez és választási problémákhoz, amelyek mindennapi városi életünket meghatározzák.

Mostantól 8 héten keresztül egy-egy újabb tanulmány fog megjelenni a British Council oldalán. Hozzászólni, vitázni, együtt-gondolkodni a British Council facebook oldalára gyertek!

Az első fejezet: Budaörs

Város-központ. Sok várossal előfordul, hogy hirtelen-nyurgán nő meg, mint egy kamasz. És azt vesszük észre, hogy nincs központja, nincs egy tér, ahol össze lehet gyűlni, nincs sétálóutcája, nincsenek kávézói, üzletei, ad abszurdum, még emeletes ház is ritkán akad a „városban”. Mit tehet ilyenkor a város? Hogyan alakítson ki magának központot. A városháza köré? Egyszerűen az autósforgalom elterelésével magától kialakul a városközpont? Nem mindig. Az élettel teli városközponthoz a sűrűségből fakadó robbanóerőre és az uralkodó kisvárosi mítosz feladására van szükség. Budaörsön például radikális megoldásra próbáljuk meg rávenni a település irányítóit...

A budaörsi tanulmány letölthető innen.