A helyi kézműves hagyományokat éleszti fel, az egyszerűség szépségére rámutatva a Klara karosszék, amelyet a neves, spanyol születésű, de Milánóban élő és dolgozó Patricia Urquiola tervezett az olasz Moroso számára, egy kollekció részeként. A tiszta vonalú bútor a 2011-es milánói szalonon mutatkozik majd be.
A frankfurti Heimtextil szakvásár fiatal designerek számára kiírt pályázatán aratott sikert a prágai AAAD diákja, Václav Mlynář az alábbi sajátos bútordarabbal. Az YGO tökéletesen eleget tesz a pályázat „sit and more” mottójának: üldögélésen kívül még számos egyéb testhelyzetben használható.
Egy jó könyvnek is lehet olyan hatása, hogy úgy érezzük, néhány centiméterrel lebegünk a föld felett, de a Ransa kanapé szó szerint elrugaszkodik a padlótól, és első ránézésre a fizika törvényeire is fittyet hányva levitál egy alacsony könyvespolc felett. Könyvmolyoknak kötelező.
Az egyik nap ezerrel pörögsz, és tele vagy energiával, máskor legszívesebben ki sem bújnál a lakásból, és egész nap a kanapén heverésznél. Az időbeosztásodat sajnos nem mindig lehet összeegyeztetni a hangulatváltozásokkal, a kanapéd formáját azonban igen.
Az asztalosok általában kidobják azokat a farészeket, amelyekről kiderül, hogy a szerkezetüket alaposan átalakították a korábbi „lakók”. Akadnak azonban olyan dizájnerek, akiknek éppen ez jelent inspirációt. Újrahasznosítás a javából.
Úgy látszik, manapság a fű lett oly divatos a tervezők körében, mint egykor a bőr vagy a szőrme voltak. Környezettudatosság, újrahasznosított anyagok, más köntösben megjelenő új arculatot kapó tárgyak, zöld design – a laikus szemlélő számára többnyire ezek a vezérmotívumok jelennek meg a huszonegyedik század formatervezői világában.
Daan Mulder holland tervező Form Follows Function nevű kanapéja a Hollandiában megrendezett „Young Talent 2010” kiállításon debütált november elején. A fiatal művész asztalosként végzett Amszterdamban, de szakácsként és eladóként is dolgozott, míg megtalálta hivatását. 2006-ban felvételt nyert a hágai Royal Academy of Arts-ra, itt kezdte belsőépítészeti tanulmányait, idén szerezte meg diplomáját.
Nem, ez nem egy újabb kínzóeszköz a Fűrész-ből, hanem egy ergonomikus forgószék, ami kifejezetten az ellustult irodai dolgozóknak készült. Sőt leginkább azoknak, akik egész nap fel sem kelnek az íróasztal mellől, hanem csak görnyednek a számítógép előtt. Egyébként egy fősulis tanuló, bizonyos Adam Ben-David által levédetett ötletről van szó, tehát nem egy egészségéért aggódó, lelkes munkásember fejéből pattant ki.
Kőből készült bútorokat eddig inkább a kertben tudtunk elképzelni, mint a nappaliban, de természetesen ez az építőanyag sem kerülhette el az egyre vadabb ötletekkel előálló dizájnerek figyelmét. Az elegáns kőszekrények egyébként még jól is mutatnak a minimalista terekben, ha a megfelelő színeket és bútorokat válogatjuk össze.
Kétkötetes, 800 oldalas könyv jelent meg Charles Eames életéről és munkásságáról. A The Story of Eames Furniture új kontextusba helyezi a tervező műhelyében született dizájnikonokat, amelyek közül a legismertebbek a Lounge Chair, az Organic, vagy a La Chaise.
A könyv szerzői, Marylin és John Neuhart az Eames Office munkatársai voltak 1950 óta, és a dizájnerek halála után ők kezelték az Eames archívumot is. 15 évig gyűjtötték az anyagot a 800 oldalas, 2500 képet tartalmazó műhöz.
A "The Story of Eames Furniture" című könyv életrajz, de nem egy személyé, hanem a világ egyik legbefolyásosabb bútormárkájáé. Új kontextusba helyezi azokat a dizájnikonokat, amelyeket a dizájner megálmodott és létrehozott. A szerző beavatja az olvasókat a tervezési folyamatokba, és arról is beszámol, hogy kinek milyen szerepe volt egy-egy bútor megszületésében.
