Design

Drágakőfoglaló, aranyműves, ékszertervező - mindegyik kifejezés tetszőlegesen társítható Ferencz Vanda neve mellé, aki formatervezőként, ezen belül fémművesként végzett a MOME-n, és akit a kortárs magyar divatéletben otthonosan mozgó közönség többek között a USEunused márkanév kapcsán már ismerhet. Vanda ugyanis sok minden más, például „reklámajándéktárgy” tervezés és kivitelezés mellett a USE-nak kreál egyszerű vonalvezetésű, viselőjüknek mégis eleganciát kölcsönző ékszereket.

A tervezők szerencsés együttállását mutatja, hogy esetükben a ruha kiemeli az ékszert és fordítva. A hatalmas, aranyfüsttel szegélyezett, máskor karbonszövettel kombinált, hullámokba hajló fülönfüggők, fényes-fehér karperecek és nyakláncok egyszerre hatnak modernnek, miközben rég letűnt időket idéznek fel. Hatalmasak, csillogóak, de nagyon is hordhatóak. Bizonyára Kleopátra is viselt volna ehhez hasonlókat az ólomsúlyos darabok helyett.

hg.hu: Hogyan alakult, hogy ezt a pályát: az ékszertervezést választottad hivatásul?
Ferencz Vanda: Senki nem terelt ebbe az irányba, de valahogy mégis erre sodort az élet. Már kiskoromtól kezdve vonzódtam a szép formájú, míves tárgyakhoz. Bútorok, órák, csillárok, kisebb-nagyobb fémtárgyak egyaránt érdekeltek. Lényegében minden dolog, amely valahogy időtálló. A térlátásom, a formaérzékem, kézügyességem erős volt, a grafika kevésbé állt hozzám közel. Talán ezért is jött a tárgyalkotás vágya és innen az ékszertervezés.

hg.hu: És bútortervezésen nem gondolkodtál?
Ferencz Vanda: Még az egyetemen felmerült bennem, hogy átmegyek fémművesről bútorra, de aztán mégsem úgy alakult, ott teljesen kimaradt volna a manuális rész. Ott a tervezési folyamat az első ötlet papírra vetésétől maximum a modellezésig tart, és utána kiviteleztetik a tárgyat. Számomra nagyon fontos elejétől a végig ott lenni egy tárgy megalkotásakor. Az első gondolatmagtól kezdve a kész tárgyig. Ezzel a teremtési lehetőséggel ajándékozott meg a fémműves szak. Ez a szempont sem az ipari formatervező, sem a bútor, sem a csomagolás esetében nem érvényesült volna.

hg.hu: Mitől lesz szép egy ékszer?
Ferencz Vanda: Szerintem, akkor lesz esztétikus valami, legyen szó bármilyen tárgyról, akár egy ékszerről, ha funkcióját maximálisan betölti, valamint fontos az arány és forma kialakítása. Ebből a szempontból például egy szék és egy ékszer semmiben sem különbözik egymástól, ugyanúgy meg kell felelniük a terhelés kritériumainak: nem szakadhatnak be, nem törhetnek össze stb. Éppen ezért nem is áll hozzám közel a konceptuális ékszerkészítés, ahol hordhatatlanok a tervezett darabok. Hogy is lehetne egy befelé fordított foglalatú gyűrűt hordani? 

hg.hu: Hogyan kezdesz neki egy-egy kollekciónak? Miből merítesz ihletet?
Ferencz Vanda: Amikor a MOME-n a diplomamunkámat csináltam, elkezdtem azon gondolkodni, hogy olyan ékszerkollekciót kéne tervezni, amelyhez ruhák is társulnak, erősítve, kiegészítve egymást. Így jött az ötlet, hogy megkeressem a USE-t mint divatcéget, amelyhez kapcsolódóan lehetett tervezni a kiegészítőket. Azóta is együtt dolgozunk. Az ihletadó mindenképp az elkészült ruhakollekció, vagyis a szabásvonalak, az anyagok textúrája, a színek, fedetlenül hagyott testfelületek, ahol az ékszerek teret nyerhetnek.

hg.hu: Mennyire kell alkalmazkodnod a USE irányvonalához?
Ferencz Vanda: Voltaképpen szabad kezet kapok, nincs is ebből semmi gond, hisz eleve úgy kerestem meg őket annak idején, hogy tudtam, ők azok, akik az elképzeléseimhez leginkább passzolnak. Általában úgy történik a tervezés, hogy megkapom a teljes ruhakollekcióról a képanyagot és utána elengedhetem a fantáziámat. Lényegében az ő ruháik adják az alapvonalat, aztán ékszerben gondolom tovább ezeket. Kiválasztom a formákat, anyagokat és modellezem nekik a terveimet. Aztán a közös diskurzus nyomán megszületik a végeredmény.

hg.hu: A nemzetközi trendeket mennyire követed, amikor tervezel?
Ferencz Vanda: Az ékszer nem változik annyira dinamikusan, mint a ruha. Persze időről-időre tájékozódom, milyen divatékszerek vannak a piacon, de a USE ruhatervezői azok, akik naprakészen figyelik az aktuális irányvonalat, én meg őket figyelem. Engem sokkal inkább az izgat, hogy más területek anyag és formavilágából mi az, amit be lehet emelni az ékszertervezésbe. Az anyagválasztásban sokat segített például a sporteszközök megfigyelése. A divatékszerek esetében tendencia, hogy a nemesfém: arany, ezüst használata visszaszorul. Eközben mindenféle egyéb anyag jelenik meg, ami folyamatos tanulást igényel. Sorozatgyártott termékekről lévén szó - még ha kisszériásak is -, figyelni kell a költségek visszaszorítására, az egyszerű gyárthatóságra, könnyű összeállításra, miközben a végeredménynek egy esztétikus, kényelmesen hordható tárgynak kell lennie. Egy-egy kollekció megalkotása rengeteg kísérletezéssel jár. A mostanában használt anyagok, amikkel kísérleteztem: a karbon, alumínium és egyéb szövetek tulajdonságai nagyon kedvezőek. Erős, könnyű, jól formálható és dekoratív anyagok.

hg.hu: A honlapodon találtam egy saját tervezésű kerékpárt is ez is a különböző anyagok szeretetének köszönhető, vagy más története van?
Ferencz Vanda: A bicikli megalkotása a saját örömömre szolgált, pont az volt benne a megkapó, hogy az a technológia, amivel a váz elkészült rokonítható a szakterületemmel, másrészt a forrasztásos technika, a díszes összekötőelemek használata ötvösremek szintre emelik ezt a funkciójában kifogástalan tárgyat. Amit én hozzátettem, az ennek a szépségnek a hangsúlyozása: muffok kiemelése, színválasztás, felirattervezés, rejtett bowden-elvezetés. Igyekeztem a korhű és modern alkatrészeket vegyíteni, de figyelve arra, hogy minden elem minőségi darab legyen, miközben harmonizálnak a kerékpár egészének esztétikájával.