A repülés első pionírjai a 20. század hajnalán valószínűleg még legmerészebb álmaikban sem gondolták volna, hogy milyen karriert futnak be 100 év alatt a légi járművek: harci eszközökké válnak, gyorsaságuk eléri a hangsebesség kétszeresét, vagy éppen kilépnek az űrbe. Éppen ezért lehetetlen megjósolni, hogy vajon mit hoz e téren a következő évszázad.
20-30 esztendő trendjeit azért lehet sejteni; ezt olyan típusok határozzák majd meg, mint az Airbus A350 és 380, a Boeing 787 vagy a harci repülőgépek között a Lockheed Martin F22, F35-A Joint Strike Fighter vagy Eurofighter Typhoon. Az 50-100 éves távlatokat ugyanakkor már jóval nehezebb belátni. Sok nyitott kérdés vár válaszra. Vajon marad-e a kőolaj a fő energiaforrásunk? Mennyire lesz hatásos a környezetvédők érvelése, amely a rendkívül környezetszennyező légi közlekedés visszaszorításáért küzd? A világpolitika alakulása hogyan hat a harci repülőgépek alkalmazására?
Természetesen a meghajtás módja, akárcsak az autóknál, itt is meghatározza a designt. A jövő a hatékonyabb, kevesebb káros anyagot kibocsátó, emellett pedig csendesebb motoroké. A repülőgépeknél is szóba jöhetnek a hidrogénmeghajtású vagy az üzemanyagcellás motorok.
A formatervezők természetesen addig sem tétlenkednek, és folyamatosan állnak elő merészebbnél merészebb elképzeléseikkel. Nemcsak a repülőgépek, hanem a helikopterek vagy éppen a gázzal felemelkedő léghajók terén is születnek újabb és újabb koncepciók. A következőkben ezekből válogattunk egy csokorral; gyűjteményünkben alternatív városi járműtől harci repülőgépig, helikoptertől óriásjetig a légijárművek széles skálája megtalálható.
1. Alternatív városi jármű: buborék-minihelikopter
Hari Krishnan G. játékszerre emlékeztető járgánya a városi közlekedés problémáit igyekszik kiküszöbölni. Az kétségtelen, hogy a levegőbe emelkedve a dugók könnyűszerrel kikerülhetők vele (persze csak addig, amíg a nagy többség át nem tér erre a közlekedési módra), viszont kérdés, hogy a parkolás mennyire bonyodalmas egy szárnyakkal felszerelt járművel?
A minihelikoptert a szárnyak végébe illesztett két propeller emeli a levegőbe. Az egyszemélyes jármű kis mérete és ultrakönnyű vázszerkezete a tervező szándékai szerint a szélesebb tömegek szemében is népszerűvé tenné azt.
2. Mágneses repülőgép
A designertrió, Leonie Lawniczak, Deniz Örs és Georg Milde tervezte gép fel- és leszálláskor a mágneses erőt hívja segítségül. A MagLevAir alapelve a repülőgép-hordozók katapultjának működésére emlékeztet.
A különálló indítóegységnek köszönhetően a gép kevesebb üzemanyagot fogyaszt, így könnyebb lesz. A scramjet hajtóműveknek köszönhetően a gép hiperszonikus sebességre képes. Rövid videó a repülőgépről itt.
3. Airbia, a környezetbarát légibusz
Alexandros Tsolakis és Irene Shamma szintén a városi közlekedők problémáit viselik szívükön, azon belül is a külvárosokból a városközpontba dolgozni járók ihlették őket. A héliummal töltött járművek maximálisan környezetbarátak. Legnagyobb sebességük kb. 140 km/h.
A rendszer részeként a városban számos "megállót" alakítanának ki, így kényelmesen igénybe vehető közlekedési rendszer jönne létre. A tervezők szerint ez a megoldás részben fel is válthatja a busz- vagy vonatközlekedést. A terv a ReBurbia versenyre készült, amelynek célja a jövő külvárosának megtervezése volt.
4. QSST, a nagy sebességű luxusjet
A Quiet Supersonic Transport (csendes szuperszonikus közlekedési eszköz) névre keresztelt jármű egy, a 2000-es évek elején született elképzelés volt, amely azonban az érdeklődés hiányában kútba esett. A gép tervei az (azóta megszűnt) SAI (SupersonicAerospace International) és a Lockheed Martin együttműködésében születtek. Az elképzelés imponáló számadatokat tartalmaz: a gép századannyi zajt bocsát ki, mint a Concorde, 4000 tengeri mérföldet (kb. 7200 km) képes megtenni leszállás nélkül, és 1900 km/h végsebességre képes.
A csökkentett zajterhelés egyrészt a designnak (különleges V alakú farokrész), másrészt a speciális motoroknak köszönhető. A tervezők kormányzati- és magáncélokra való használatra szánták volna a gépet, megépítését 2014-re tervezték.
5. Hibrid elektromos helikopter
A brit Falx Air a világon az első cégek egyike, amely hibrid elektromos légijárművekkel foglalkozik. A cég az ilyen helikopterek több változatát is kidolgozta, amelyek változatos célokra alkalmasak: légifotózáshoz, mezőgazdasági munkákhoz, légimentéshez, tudományos és kutatási célokra vagy éppen a rendőrség munkájának segítésére.
Ehhez igyekeztek a jelenleg rendelkezésre álló technológiák legfejlettebbjeit ötvözni, de saját energiatermelő rendszert is szabadalmaztattak.
6. Átlátszó siklórepülő
Roland Cernat formatervező elképzelése, az Oriens Glider első díjat kapott a Lucky Strike Junior formatervezési versenyen. A teljesen újrahasznosított anyagokból készült, tiszta energiákat hasznosító gép a Cradle to Cradle tervezési alapelv jegyében született, így maximálisan környezetbarát.
A gép minden alkatrésze újrahasznosítható. A fényes, átlátszó törzsű gép (a törzs anyaga polikarbonát) elegáns szitakötőre emlékeztet. A szükséges energiát a szárnyon lévő napelemek termelik, a gép orrán lévő propeller pedig sikláskor visszahúzható.
7. Hibrid napelemes-hidrogénes repülőgép
A könnyű, karbonszálas anyagból készült gép a környezetvédők álma: a mindössze 1,1 tonna tömegű gép működtetéséhez az energiát napelemek és hidrogéncellák adják; előbbieket a 20 m fesztávolságú szárnyra szárnyra szerelték. A napelemek az energia 10%-át képesek megtermelni. A fejlesztő, a Lisa Airplanes szándékai szerint a gép hamarosan piacra kerül, így ez lehet az első olyan kisrepülőgép, amely teljes mértékben megújuló energiaforrásokkal működik.
8. Repülő óriásbálna
A KLM Indonéziában kiírt pályázatán indult ez a terv, amely egy hatalmas utasszállító gép víziója. Reindy Allendra elképzelése a Wright fivérek (Wright Brothers) után a WB-1010 nevet kapta. a hatalams, bálnatestű járműben 1500 utas fér el kényelmesen. A pályázat kiírásában szerepelt az is, hogy a jövő anyagait kell alkalmazni.
A gép törzse vékony fémrétegekből készült, aemlyek közé héliumot injektálnak, így az könnyedén képes a levegőbe emelkedni. A jármű további különlegessége, hogy képes a szél energiáját hasznosítani, illetve függőlegesen fel-leszállni.
Hozzászólások
Szép dolog a design, de nem lenne rossz, ha nem lehetetlenítené el a funkciót...
- buborék-minihelikopte : Az egy dolog, hogy a rotor valószínűleg túl kicsi (ha ekkora maradna, akkor szerintem akkora fordulatszámon kellene működnie, ami irreális és veszélyes is lehet), de ha egyszer van egy szemmel láthatóan NEM irányítható légáramú rotor minek a szárny? Mer' ugye a rotor szépen felemel, de vajh mi fog előre hajtani?
- Mágneses repülőgép: Addig oks, hogy majd szépen kilövik katapulttal és hejehuja, de ha egyszer kényszerleszáll - no akkor a mezőről már nem mozdul (jó mondjuk ritka eset, de akkor is) + át kellene hozzá építeni a világ reptereit - nem kis költségen. Valószínűtlen.
- Airbia, a környezetbarát légibusz: Röhely. Ahhoz, hogy egy busznyi embert elszállítson kb zeppelin méretűnek kellene lennie. No ezekből képzeljünk el annyit a légtérben, ami megoldja az elővárosi közlekedés kérdését. :) Ráadásul egy ekkora felület eléggé ki van szolgáltatva a szelek játékának, úgyhogy pontos parkkolásról szó sem lehet!
- QSST, a nagy sebességű luxusjet: Ok. Mondjuk nem valami elképesztő dolog...
- Hibrid elektromos helikopter: Mitől hibrid? Csak mer' ez most divatszó? Kocsiknál értem, - a fékezéskor eddig elvesző energia (egy része) elektromos energiává alakul amit aztán újra mozgási energiává lehet alakítani. A dolog hátránya a tömegnövekedés. No de egy helikopternél? Milyen elveszett energiát akarnak "megfogni"? Tömegnövekedés egy légijárműnél? Első blikkre nagyon nagy butaságnak hangzik...
- Átlátszó siklórepülő: Ez szép. Amíg nem lesz karcos a szélvédő, mint PET palackok...
- Hibrid napelemes-hidrogénes repülőgép: Nem igazán értek hozzá, de ha a napelem csak az energia 10%-át képes adni, akkor szerintem ennél többet buknak a napelemek miatt megnőtt tömeggel...
- Repülő óriásbálna: No ez kiverte a biztosítékot! "A gép törzse vékony fémrétegekből készült, aemlyek közé héliumot injektálnak, így az könnyedén képes a levegőbe emelkedni." Mi vaaaaaaan? Mégis mennyi héliumot akarnak a törzsbe rakni? Láttak már a tervezők képet a zeppelinről? No ott az EGÉSZ nagy kapszula hidrogén volt (ami ha csak egy hajszállal is, de könnyebb a héliumnál) és ez elég volt arra, hogy megemelje a kb busz méretű utaskabint. Több ezer köbméter héliumot kellene itt befújni a fémrétegek közé... A hátsó függőleges vezérsíkok meg épp csak 90 fokkal vannak elforgatva az ésszerűhöz képest. Így éppen csaka feladatukat nem tudják ellátni - nem azért vannak azok a gépek végére biggyeztve, hogy le legyen zárva valahogy esztétikailag a gép, hanem hogy irányítani lehessen velük...
Öncélú szellemi ámokfutások ezek, nem többek.
A léghajó ötletekkel kapcsolatban: sajnos a 'Héliummal megtöltjük' dolog nem fog működni. Nyilván nem tudták a designerek, hogy csak annyi hélium férhető hozzá a Földön, ami a lufik töltéséhez elegendő, a léghajókhoz már nem. A hidrogén meg extra robbanásveszélyes (Hindenburg). Marad akkor az ammónia mint könnyen előállíthatő és legkevésbé veszélyes felhajtógáz?
Egyetértek az előző hozzászólással, nem árt a fizika alapelveivel tisztában lenni, különben nem fog repülni az a gép... A térfogatához képest nem sok embert tud szállítani az ammóniával felhajtott léghajó. Ez van!
A repülésben új anyagokkal nagyon komoly előnyre lehet szert tenni az eddigiekhez képest és remélhetőleg húzza a hazai ipart is. A világűrben most tesztelt fémhab olyan könnyű, hogy lebeg a vizen. Egy ilyen anyagból készült repülő önsúlya töredékrésze lehet az eddigieknek ami sok-sok új megoldást tesz lehetővé... A hazai találmányokkal számolni kell és nem szabad eladni őket. Az anyagtervezés, a nanotechnológia olyan lehetőségeket fog megnyitni a jövőben ami rengeteg ma még elképzelhetetlen megoldásokat tesz lehetővé. Pár éve ha valaki azt mondta volna, hogy a fém tud lebegni a vízen arra azt mondtuk volna, hogy holdkóros ostobaság. Mára valósággá vált.
stim - "Pár éve ha valaki azt mondta volna, hogy a fém tud lebegni a vízen arra azt mondtuk volna, hogy holdkóros ostobaság."
"A lítiumot (görögül lithos, jelentése „kő”) 1817-ben fedezte fel Johann Arfvedson ... puha fém; a legkönnyebb a fémek között, sűrűsége mindössze fele a vízének." Igaz közben "... erősen gyúlékony és kismértékben robbanásveszélyes, ha levegőnek, de főleg ha víznek van kitéve. "
(Forrás: wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C... )
De mit ne mondjak, a titánt is használják már egy pár évtizede... Az pedig ugye az acéllal összemérhető erősségű, nem korrodáló a tömege pedig csak egy picit több mint a vas tömegének a fele. Mondjuk a vízen elmerül az igaz, de egyebekben egész jól hangzik...
De felejtsük is el a gép súlyát - vegyük csak az emberekét! A levegő 1.21kg/m3, míg a hélium 0.18 kg/m3 -> az egyszerűség kedvéért tehát egy köbméter hélium, 1 kg megemelésére képes. Egy ember átlag 70 kg. Egy busznyi ember (40 fő) akkor 2800 kg. Ennek a megemléséhez akkor kellene 2800m3 hélium, ami egy 10*10*28 méteres légkamrában férne el. No ez kell csak az utasok megemeléséhez. Ehhez jön hozzá a jármű szerkezeti tömege, motor, üzemanyag, stb. (Ráadásul ha fontos a pontos manőverezés motorból elég combos kellene, mert ekkora felületet már megráncibálhat a szél.) Szóval amíg nem találnak a héliumnál könnyebb anyagot, addig az ilyesfajta városi közlekedés eléggé illuzórikus álom.
stim - Vissza olvastam a hsz-t és csak most tűnt fel, hogy még csak nem is fémről beszélsz, hanem "fémhab"-ról! Az én mezei ismereteim szerint valami attól hab, hogy egy csomó kis zárványt alkot, amiben persze csak van valami... Praktikusan (itt a földön) levegő... Akkor viszont az egy kvázi hajó -> hisz abban is vannak légrekeszek, hogy megakadályozzák a süllyedést. Fém hajók meg már úszkálnak egy ideje, nem esek hasra tőllük. A legkönyebb szilárd anyag egyébként az aerogél, kb 1.5kg/m3. EZ a levegőnél ugyan nehezebb, de a szén dioxidnál már nem. Így egy széndioxiddal töltött edényben úszik annak felszínén, repülni látszik.