Design

A formatervezés a művészet, a design egy olyan ága, ami a hétköznapi életben körülvesz minket, éppen ezért érdemes figyelemmel követni a frissen végzett alkotókat. És ha már hallgatók: a hazai designoktatás legfontosabb műhelye, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem végzősei június 23-26. között rendezték meg diplomakiállításukat a Ponton Galériában, amelyre természetesen mi is ellátogattunk. Elvégre, bár a hazai designnak megvannak a maga sarokkötői, a MOME évről évre jelentős nemzetközi sikerekkel dicsekedhet. a versenyek közül elég csak a legutóbbi Electrolux Design Labot említeni, amelyen ismét MOMÉ-s diákot köszönthettünk a döntőben, de az iskola ott van a legjelentősebb nemzetközi kiállításokon is. 

Míg például a MOME építészdiplomásainál idén is nyilvánvaló volt a közös műhely, ami a munkák és a kiállítás kicsit egysíkúvá válását eredményezte végzős formatervezők munkáiból álló tárlat roppant színesnek bizonyult, a diákok a legkülönbözőbb témákat választották. A jövő futurisztikus technikai megoldásai mellett sokan mutattak példát arra, hogy a jó design valós szükségletekből indul ki, és figyelembe veszi a szociális érzékenység szempontjait is.

Szociálisan érzékeny design
A kiállítás első két munkája rögtön a fogyatékkal élőket helyezte előtérbe. A kotyoGO kávéfőzőjével 2007-ben a Henkel Art Awardot elnyerő Domán Rajmund diplomamunkájával a "Vakok hétköznapi életét megsegítő eszközt" szándékozott létrehozni. A koncepció lényege egy zsebben könnyedén elférő tárgy, amelynek segítségével azonosítható válnak egyes tárgyak és téri szituációk. A kis készülék egyszerre segít a közlekedésben, a színek felismerésében, de még a vonalkódokat is képes leolvasni.

A másik hasonló felfogás alapján készült tárgyat Gilányi Nóra jegyzi, aki asztmásoknak tervezett inhalációs készüléket. A korunk egyik népbetegségének számító asztma, bár nem gyógyítható, de sporttal, egészséges életmóddal és gyógyszeres kezeléssel tünetmentessé tehető. Az asztmás betegeknek sportoláskor is szükségük lehet inhalációs készülékükre, amit mozgás közben viszont nehéz maguknál tartani. Gilányi Nóra erre az esetre alkotta meg csuklóra csatolható, minimalista készülékét. Ennél az eszköznél azzal a kényelmetlen szituációval sem kell szembenézniük az asztmásoknak, hogy gyógyszer van náluk, hiszen ez a karperec nem úgy néz ki, mint a szokásos inhaláló készülékek.

A szociálisan érzékeny jelszó alatt készült még egy diplomamunka. Holányi Katalin koncepciójának középpontjában a hajléktalanok álltak - nekik tervezett hordozható fekhelyet. A hálózsáknál valamivel nagyobb, erős külső ponyvaborítással készült fekhely belső részét úgy alakította ki, hogy abban a hőszigeteléshez kartonlapokat lehessen elhelyezni. Az összecsomagolható és hordozható fekhely könnyebben átvészelhetővé tenné az utcán töltött, fagyos éjszakákat - ha már mással nem tudunk segíteni a hajléktalanná vált embereken.

Közlekedési eszközök a jövőből
A formatervezők diplomakiállításának másik nagy szeletét különböző járműkoncepciók és jövőbeli közlekedési eszközök tették ki. Az egyik legizgalmasabb és leginkább jövőbemutató elképzelés Keszei István diplomamunkája, egy 2050-re tervezett városi közlekedési eszköz. A koncepció lényege, hogy ez a jármű ötvözi az egyéni és a közösségi közlekedést - a képen látható egységek egy közös sínpályára csatlakoznak, ezek a pályák a várost különböző pontjai között húzódnak, egyes szakaszokon tetszés szerint járműveikkel együtt lecsatlakozhatnak róla az utazók. A látványos formatervezés mögül hiányzik az ötlet, hiszen miben különbözik ez a koncepció a mai utaktól és a rajtuk közlekedő autóktól? Csak annyiban, hogy az égbe emelték azt a sávot, ahol a járművek közlekednek - hasonló kötélpályás közlekedésre pedig már ma is létezik példa.

Egy másik szintén jövőbemutató diplomamunka a jövő Mercedesét álmodta meg. Szamos Márton elképzelése szerint 2030-ban a márka mostani autókarakterének megtartásával, de az új meghajtás meghatározta irányvonalnak megfelelően készülnek majd a Mercedes modellek, amelyek maximalizálják a térkihasználást. A típusválasztás persze nem véletlen, hiszen a MOME évek óta együttműködik a Mercedes-Benz designműhelyével.

Siklós Tamás szintén egy közlekedési eszközt álmodott meg végzős munkája során. A legendás 1956-os Pannónia csapat emlékére tervezett egy limitált szériás utcai motort. A motor megalkotása során Siklós Tamásnak a legfontosabb feladata az volt, hogy összehozza a boldog békeidőket idéző Pannónia márka múltbéli értékeit a cég jövőbeli terveivel, hiszen a Pannónia a jövőben is szeretne az adott kor ember igényeinek megfelelő motorokat gyártani.

Vegyi katasztrófák esetén egyértelmű, hogy speciális járműre van szükség, hiszen csak egy ilyen eszközzel képesek elhárítani a bajt. Balla Zoltán ilyen speciális körülményekhez készítette el egy jármű koncepcióját. A robusztus formavilágú autó masszív felépítésének köszönhetően a legszélsőségesebb körülmények között is biztosan megállná a helyét.

A járművek témában a motorsport mellett egy másik sportág is képviseltette magát. Boros Lajos dolgozatában egy biztosítójárművet tervezett jégvitorlás versenyekhez. A feltűnő piros színben készül modell könnyedén kitűnik az egyszínű, hó és jég uralta tájból is, valamit a jégvitorlások közül is.

Régóta téma, hogy miért nincsen több menetrendszeri hajójárat a Dunán, nemcsak a városi, de az elővárosi közlekedést is megkönnyíthetné, és csökkenthetné a dugókat. Iglói-Nagy Péter ezt a problémát megragadva készített el egy dunai gyorsjáratú vízibusz tervét. Iglói-Nagy Péter elképzelése szerint a katamarán testű, akadálymentesített hajó 160 fő szállítására lenne alkalmas a városközpont és a Duna parti elővárosok között.

Design a kertben
A MOME végzősei a kertről, a természetről sem feledkeztek meg. Berzicza Sára a kertvárosi részek apró kertjeit vette alapul. Ezek a zöld területek általában a kertészkedés, a szórakozás és a családi élet fontos színtere. Az általa tervezett kerti tároló figyelembe veszi a kert méretét, és praktikus kialakítása nemcsak a szerszámok tárolását teszi lehetővé, hanem például környezettudatosságra is ösztönöz. A másik kertbe tervezett eszköz egy madáretető volt, ami Albert-Koltai Imri munkája.

Hagyományőrzés
Az egész kiállítás alatt Lázs Eszter elképzelése nyerte el leginkább a tetszésünket. A végzős formatervező diplomamunkája a Hagyományőrzés új márkával címet viselte. Lázs Eszter egy olyan márkát alkotott, aminek a védjegye alatt magyar termelők kínálhatják hagyományos magyar termékeiket, mint például a paprikát. A dolgozata során nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy olyan eszközrendszert alakítson ki, ami nemcsak a tradicionális termékek azonosításában segítik a vásárlót, hanem ezen felül a vevő még a termékhez kapcsolódóan plusz információt is kap a magyar kultúra hagyományiról.

Közterület
A közterületen található bútorokról sokszor foglalkoztunk már mi is itt a hg.hu. Ezeknél a tárgyaknál fontos, hogy időtállóak, környezettudatosak és elnyűhetetlenek legyenek, hiszen az emberek nem nagyon vigyáznak a közterületen található berendezésekre. A MOME hallgatók közül ketten is közterületre terveztek berendezéseket.

Miriszlai Boglárka Füzesabony városközpontjába tervezett utcai bútorokat. Az elképzelés kulcsa, hogy a padok és asztalok anyaga illeszkedik a burkolathoz anyagában és színében. A másik fontos tulajdonsága a bútoroknak, hogy könnyen telepíthetőek, kombinálhatóak és variálhatóak, így az adott köztér adottságaihoz igazíthatóak.

A másik köztéri designt Zöldi Péter készítette. Zöldi Péter diplomamunkája az Alternatív energiával működtetett köztéri világító eszköztémáját járja körbe. A ledes lámpacsalád minden tagja napenergiával működik, így támogatva a fenntartható fejlődést, és így teszi környezetbarátabbá az adott várost. A napenergiás koncepció nemcsak olcsó, hanem lehetővé teszi, hogy olyan területeken is legyen közvilágítás, ahol nincs kiépítve az áramszolgáltató hálózat.