Akárcsak Budapestnek, a borsodi megyeszékhelynek is van egy hegye, amely a város közepén emelkedik. A miskolci Avas hegy területének újrarendezését régóta sürgetik, az elhanyagolt, kihasználatlan és nemegyszer veszélyes terület ugyanis hatalmas lehetőségek rejt. Úgy tűnik, most van esély a fejlesztések megvalósulására, mivel a miskolci közgyűlés idén tavasszal jóváhagyta az ezzel kapcsolatos elképzeléseket.
A terület megújulása a Miskolci Integrált Városfejlesztési Stratégia második ütemének részét képezné. Ennek jegyében jönne létre az Avas-tetőn a kilátó közelében egy Szabadidőpark, amelynek közbeszerzési pályázaton kiválasztott tervezői Hefelle Karolina, Nagy Árpád (Ybl Tervező Kft.) és Nemes Zoltán (Vár-kert Kft.).
Az Avas Miskolc központjában, a Belváros szomszédságában helyezkedik el. Tetején áll az avasi kilátó, déli részén a város legnagyobb lakótelepe, míg az észak oldalon hajdan pezsgő életnek helyet adó, mára elhanyagolt borospincesor található. A terület egy részén a kilencvenes évek óta folynak ásatások, amelyekben számos jelentős kőkori emlék került elő, és korábban pályázatot is írtak ki régészeti bemutatóhelyre, amelyet Puhl Antal nyert meg; ennek megvalósulása azonban egyelőre bizonytalan.
Számos magyar városhoz hasonlóan az elmúlt években Miskolc is átfogó városfejlesztés színterévé vált. Az annak idején több település összevonásával keletkezett város a szocializmus alatt jelentős iparvárossá vált, egy ideig az ország második legnagyobb városa volt. Hatalmas lakótelepek épültek, az Avas-lakótelep az ország egyik legnagyobbja. A rendszerváltás után jelentős gazdasági visszaesés következett be, hatalmas munkanélküliség, elvándorló lakosság jellemezte a várost, amely a kis- és középvállalkozások, illetve a szolgáltató szektor fejlesztésével, az idegenforgalom és kultúra szerepének növelésével próbálja megtalálni a fejlődés új irányát. Az uniós pályázati lehetőségeknek köszönhetően most egyedülálló lehetőség előtt áll a város, amelyet az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) keretében igyekeznek kihasználni. Már megvalósult a Szinva-patak rehabilitációja, amely példaértékűnek mondható, illetve a Széchenyi utca gyalogos utcává való alakítása.
A Szabadidőpark tervei már megjárták a Tervtanácsot, ahol több kifogást is megfogalmaztak azokkal szemben. Az építészek ennek jegyében átdolgozták az elképzeléseket; az elkészült tervek jelenleg az engedélyeztetés fázisában vannak. A tervezési programot az önkormányzat állította össze, ennél a családközpontúságon kívül szempont volt, hogy a tervekkel uniós pénzekre is pályáznak. A Szabadidőpark többek között a szomszédos lakótelep mintegy 40 000 lakójának nyújtana felüdülést, ezzel hiánypótló funkciót betöltve, hiszen a közelben nincsen hasonló lehetőség.
Maga a Szabadidőpark elkerített, körülbelül kéthektáros területen létesülne. Legfőbb építészeti eleme a központi fogadóépület lenne, de ezenkívül a zöldterületen elszórva még számos attrakció várná a látogatókat.
A park bejárata a kilátó előtt kialakítandó buszfordulónál lenne, a látványosságok az innen bevezető útvonalra fűződnének fel. Ez utóbbiak egy része a felsorolt élményelemeket jelentené, másrészt meglévő, de elhanyagolt állapotú létesítményeket (pl. lugasok, szabadtéri amfiteátrum).
A fogadóépület a tervezési terület legmagasabb pontján létesülne. Az előírt funkciók körülbelül 700 négyzetméter hasznos alapterületet kívánnának, a helyi építési előírások azonban ennél kevesebbet engedélyeznek, ezért esett a választás a földbe süllyesztett kialakításra, a dombház-jellege. Az épület a Tervtanácson bemutatott állapothoz képest látványos változáson ment át. A programban előírt centralitását ugyan megőrizte, megjelenését, anyaghasználatát illetően azonban finomodott, természetesebbé vált. A terepbe süllyesztett létesítményben üvegezett folyosó kapcsolná össze a funkciókat, központjában játszóudvar létesülne. A centrális mag köré négy fő téregység: kiállítótér, vetítőterem, foglalkoztató-rendezvényterem, illetve vendéglátóegység szerveződne, valamint az ezekhez kapcsolódó kiszolgálóhelyiségek. A vetítőtermet a város szándékai szerint a város szülötte, a tavaly elhunyt Dargay Attila emlékének szentelnék, ahol méltó helyre kerülhetne hagyatéka is.
A fogadóépület a korábbi, a Tervtanács által kifogásolt tervváltozaton; kép © Ybl Tervező Kft.
A pályázati kiírás másik fontos szempontja volt, hogy az épület a lehető legkisebb megterhelést jelentse a környezetére, és ökológiailag fenntartható legyen, ezt a célt szolgálja például az esővízgyűjtés. A park és a régi pincesor között létesülne egy sétány is, amely egészen a kilátóig vezetne.
A Szabadidőparkon kívül további beruházásokat is tervez a város: például a kilátó felújítását, valamint uniós pályázati forrásból megvalósuló, az Avas lábát a kilátóval összekötő siklót és a Szabadidőparktól független, de azzal összeköttetésben lévő sportparkot, emellett megújul a terület úthálózata, a világítás és a zöldfelületek.
Hozzászólások