822 házszám, 15 km-es hosszúság, öt átszelt kerület – Budapest leghosszabb útja, az Üllői út számokban. Aki végigmegy rajta, valóságos város-keresztmetszetben gyönyörködhet: Kálvin téri indulásánál városi bérházak és emeletes közintézmények, a Nagyvárad tértől lazább beépítés, lakótelepek, a Határ úttól régi, földszintes kispesti házak váltakozva az „alvárosközpontokkal”, lakótelepekkel, szolgáltató és ipari létesítményekkel, a városhatár felé pedig már családi házas övezet. Szinte nincs olyan beépítési forma, amellyel ne találkozhatnánk a nyílegyenes sugárút mentén.
Főleg a külső, XIX-XVIII. kerületekre jellemző, hogy a mostani állapotok sokszor kaotikus, rendezetlen képet mutatnak. Másfél éve indult az a program, amelynek során a REevolutio Consulting településfejlesztési és urbanisztikai tanácsadó cég a XVIII. kerületi önkormányzattal együttműködve végez vizsgálatokat, igényfeltáró munkát az Üllői út revitalizácójával kapcsolatban. Ennek során született meg egy olyan szakmai tanácsadó anyag, amely megalapozhatja a későbbi fejlesztéseket és kiindulópontja lehet egy alulról jövő igényekre alapozott megújításnak. A vizsgálódások keretében emellett a fiatal urbanisták és kreatívan gondolkozó tervezők számára építészeti ötletpályázatot is hirdettek, amelynek eredményhirdetését az építész- és urbanista szakemberek jelenlétében kedden tartották a XVIII. kerületi városházán.
A XVIII. kerület két település, Pestszentlőrinc és Pestszentimre összevonásával 1950-ben jött létre. A peremkerületben családi házas övezetek váltakoznak lakótelepekkel (itt található a Havanna lakótelep), illetve az ipari és szolgáltató funkciókkal, és itt van a Ferihegyi repülőtér. A kerületre ráfér a közösségi funkciókat érintő átgondolt fejlesztés: az elmúlt évekre jellemző kedvezőtlen tendencia volt a közösségi funkciók sorvadása, megszűnése. A Szarvas csárda téri strandból lakópark, az ottani moziból pláza, egy másik moziból lakóház lett; szerencsére a hajdani, lebontott piac helyett – igaz, nem ugyanott – épült egy új piac. Az Üllői út fejlesztése tehát valószínűleg a közösségi létesítmények fejlesztésével is összekapcsolható lenne.
Az út szerepe a kerület életében kettős: egyrészt átmenő forgalmat bonyolít, másrészt a helyi közösségi funkcióknak ad otthont. Az Üllői út a Kálvin tértől egészen Vecsésig húzódik, és a város délkeleti kapujának is tekinthető. Innen ágazik le a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi út, így sok külföldi Budapestről szerzett első benyomásai között is szerepel. Nyolc megállón keresztül alatta fut a metró, és a Népliget közelében közvetlen környezetében található az M5-ös autópálya bevezető szakasza. A XVIII. kerületben az Üllői út azért is kiemelt szerepet kap, mivel amellett, hogy a kerület egyik fő közlekedési útvonala (számos buszjárat mellett itt fut az 50-es villamos), a kisebb, városközpont jellegű funkciók is részben erre vannak felfűzve: ilyen például a Városháza és környéke (régen itt volt a piac), a Szarvas csárda tér vagy a Béke tér.
A kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiáját ismertető dokumentum is megállapítja: míg a mellékutcák képe az elmúlt időszakban kedvezően alakult, addig maga az Üllői út „funkcióiban és az épített környezet minőségében is romló tendenciát mutat, … épületállományának komoly százaléka megérett a szanálásra”, és az „átutazónak lehangoló benyomása alakulhat ki magáról az Üllői útról”.
Az Üllői út ma
A REevolutio Consulting vizsgálatainak kiindulópontját egy konferencia jelentette, amelyen a megújításban érdekelt feleket sikerült összehozni. Ekkor bólintott rá a főváros (illetve akkor még Beleznay Éva főépítész) a revitalizációs program támogatására, amennyiben az Üllői út menti kerületek szakmai összefogása megtörténik. A főépítész személye közben változott, a támogatás elakadt a bürokrácia útvesztőiben – közben viszont a XVIII. kerület a törekvések élére állt, és a tanácsadó céggel együttműködve úttörőként megindította a vizsgálatokat. Így "társadalmasítva" elkészült egy,a további fejlesztéseket megalapozó dokumentum - a társadalmasítás azt jelenti, hogy rendkívül fontosnak tartják az itt élők bevonását és a helyi érdekek megismerését, az igények feltárását. A közösségi tervezés jegyében például Üllői Ötlet Pont várta az érdeklődőket a Bókay kertben megrendezett Majálison és Szeptember Fesztiválon, ezen kívül vállalkozói, civil és szakmai fórumot szerveztek, és tervezői napot tartottak felsőoktatási intézmények diákjainak, ahol a csapatoknak javaslati tervet kellett felvázolniuk, és (kezdetben hallgatói, később bárki előtt nyitott) ötletpályázatokat is kiírtak az elképzelések összegyűjtésére – ez utóbbi eredményhirdetését tartották kedden.
Tervzsűri a városházán
A pályázatot értékelő zsűri összetétele komoly szakmai tekintélyt képviselt, a tagok Juhász Kálmán kerületi főépítész, Eltér István (Magyar Építész Kamara Kft.), Petrovai László (Budapest XVIII. kerületi önkormányzat településfejlesztési és fenntartható fejlődési bizottsága), Kádár Bálint (Kortárs Építészeti Központ), Pásztor Erika (Építészfórum), Szűcs András (Fiatal Urbanisták Tagozata), Szohr Gábor (Újirány) voltak, a ReEvolutio Consultingot Jáki Mónika vezető tanácsadó képviselte.
A mostani pályázatra kevés anyag, szám szerint hat pályamű érkezett. Ennek oka Pásztor Erika, az Építészfórum képviselője szerint a „megalázó” pályázati feltételekben is keresendő volt: a díjazás valóban több mint szerény (25, 15, és 10 ezer forint az első három helyezettnek). Ráadásul a pályamunkák is meglehetősen vegyes benyomást keltettek: a komplexen átgondolt koncepciótól a részmegoldásokra koncentráló munkákig széles volt a választék. A pályázatot tehát inkább egyfajta „ötletelésnek” lehetett nevezni, amint azonban a résztvevők végül megállapították, mégis szükség van az ilyen gondolatébresztő, eszmecserét indító lehetőségekre.
A vegyes képet mutató munkáknak is volt azonban néhány közös pontja: ilyen volt például az út zöldítése, amelyet többen is fasorral, esetleg a villamospálya befüvesítésével képzeltek el. A tervezők igyekeztek oldani a monotonitást és jellegtelenséget: a fejlesztést generáló csomópontok és karakteres jelzések (szobrok, fa) kialakításával, a színek használatával, a villamosvezetékek tartóoszlopaira helyezett karakteres jelekkel vagy az út melletti térfal megmozgatásával. A forgalom egy részének föld alá vitele szintén több munkában felmerült. További érdekes gondolat volt a 6-os számú pályamű egyik felvetése: a kerület központját a tervezők az Üllői út helyett a Gilice térre helyezték volna, a közeli kiserdőt (Halmi erdő) pedig tanösvények és egyéb funkciók révén szervesen bekapcsolnák a kerület életébe. A bíráló bizottság döntése szerint végül a pályázati munkák sorrendje: az első helyezést a 4. (Frischmann Judit és Kutrovácz Réka, Budapesti Corvinus Egyetem), a másodikat az 1. (Futó Péter, Regőczi Márton, ELTE-TTK Geográfus Szak), a harmadikat a 3. számú pályamunka (Bognár Anna, Evva Andrea Rita, Ganyecz Levent Gábor, Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészmérnök Kar) nyerte el (a pályamunkák a galériában láthatók).
A megmérettetés és a jelenlegi vizsgálódások valóban gondolatébresztőnek nevezhetők, hiszen egyelőre bár a szándék megvan a revitalizációra, de a teljes szakasz megújítását jelentő, nagy léptékű beavatkozásra a közeljövőben kicsi az esély. A teljes, átfogó, egy lépésben való megújítás egyébként Eltér István szerint ilyen léptékben amúgy is irreális. Az Építész Kamara volt elnöke szerint inkább egyfajta „mintaszelvényt” kellene kialakítani, és lépésről lépésre haladni a fejlesztéssel – erre példaként a déli Váci utca rekonstrukcióját hozta, ahol „20 méterenként haladtak; sorozatosan szálltak be a projektbe az érdekeltek, így sikerült egy 100 ezer Ft nagyságrendű fejlesztésből 500 milliós projektet létrehozni”.
Egyszer talán ilyen lesz... - részlet a pályamunkákból
Juhász Kálmán főépítész szerint, bár egyelőre nem várhatók konkrét fejlesztések, mégis érdemes volt elkezdeni a megalapozó munkát, és a továbbiakban is lesznek majd ezekhez kapcsolódó események; hamarosan várható például egy képzőművészeti ötletpályázat eredményhirdetése. Jövőre egyébként a kerületet érintő városszociológiai vizsgálatot terveznek, amelynek egyik kiemelt eleme lesz az Üllői út. Ami szintén nagy gondot jelent a kerületben, hogy nincsen átfogó keretszabályozás; a következő nagy lépés ennek kidolgozása lehet.
Az Üllői út persze nemcsak a XVIII. kerület, hanem a további öt érintett kerület és a főváros ügye is. A Corvin-Szigony projekt fejlesztései hatására az út párhuzamos, érintett szakasza gyakorlatilag kiürült – ez is jelzi az összefogás, az átgondolt fejlesztések szükségességét.
Hozzászólások