Ma már legfontosabb századfordulós építészeink között tartjuk számon, de Vágó Józsefnek korántsem szánta mindig ezt a szerepet a hatalom. Legfontosabb épületeinek egy része megsemmisült a háborúban, másokat a kommunista önkény tüntetett el. A megmaradtak azonban olyan széles látókörű mesterről árulkodnak, akinek munkássága máig érvényes tapasztalatokkal bír.
A Nemzeti Szalon főhomlokzata, amelyet a Vágó-testvérek tervei alapján alakítottak ki.
A Nagyváradon született Vágó József szorgalmával és tehetségével került az elmúlt század első két évtizedének legkiválóbb mesterei közé. Az újításai miatt nem kevés támadást is kapott építész Quittner Zsigmond budapesti irodájában kezdte pályafutását. Közös munkájuk a főváros tán legszebb szecessziós épülete: a Lánchíddal szemközti luxusépület, amely a Gresham Biztosító Intézet székházaként 1907-ben készült el. Itt már jelentkeznek azok a jellegzetes formajegyek, amelyeket később Vágó önálló épületein is felfedezhetünk – emiatt az építészettörténészek máig vitatkoznak azon, mennyire Quittner és mennyire a Vágó-testvérek tehetségét dicséri az épület.
Józsefnek ugyanis bátyja, László is építész volt, és 1902-1911 között közös irodában dolgoztak. Stílusteremtő épületeiket azonban mostoha sors várta: a legérdekesebbeket közülük később lebontották. A legendás Nemzeti Szalon és a Feld-féle Városligeti Színkör épületei is a szecesszió addig ismeretlen arcát mutatták be: a bécsivel rokon geometrikus változatával gazdagították a hazai építészetet. Hasonló sorsra jutott Vágó József egyik legkülönlegesebb alkotása, az 1910-es években készült Lipótvárosi Kaszinó nyári épülete a Városligeti fasor 46-48. szám alatt, amelyet a háború után kíméletlenül átalakítottak. Itt a lenyűgöző, nagyvonalú, az art deco világát idéző enteriőrt is az ő építészeti tervei nyomán alakították ki. Néhány korai bérházuk mellett épen megmaradt azonban a szecessziós színházteremmel és kávéházzal együtt tervezett Gutenberg téri bérpalota. A testvérek is ebben az épületben éltek: Vágó József azonban csak kényszerű, 1919-es emigrációjáig.
A Vágó-testvérek máig legismertebb épülete a Nemzeti Szalon – annak ellenére, hogy nem is egészében tőlük származik. Az Erzsébet téri kioszk eredetileg Hauszmann Alajos tervei alapján, historizáló stílusban épült. A parázs viták kereszttüzébe került új művészeti központ, a Nemzeti Szalon újfajta szemlélettel készült. A „hátat fordítás” itt valóságos építészi tetté vált, hiszen az Erzsébet térre néző eredeti, neoreneszánsz homlokzat az épület hátoldala lett az átépítés után. Az új idők — hagyományokkal radikálisan szakító — új formavilágát képviselő bejárat a másik, Bécsi utcai oldalra került.
Az alaprajz és a funkció egyezett a bécsi, Joseph Maria Olbrich által tervezett Secessionéval. Ráadásul a fogékony korabeli látogatót elbűvölte a gödöllői művésztelep alkotói által tervezett metaforikus, színgazdag belső világ. Ebben az épületben volt például Gauguin és a francia impresszionisták kiállítása (1907), az első hazai avantgárd csoport, a Nyolcak két kiállítása (1911, 1912), vagy az olasz futuristák bemutatkozása (1912). A megszaporodott művészeti társaságok, képzőművészeti egyesületek otthona is ez az épület lett. A lábazatán kívül csillogó eozinos mázas Zsolnay kerámiaelemekkel burkolt épület, tökéletesen ép belső tereivel — a Nemzeti Színházhoz hasonlóan — áldozatul esett az 1960-as évek bontási lázának.
Ha kíváncsiak vagyunk erre a puritán, ám részleteiben rendkívüli mívességgel létrehozott építészetre, akkor az 1908-as budapesti Dohány utcai Árkád Bazár saroképülete (áruház és bérház) és az 1912-ben elkészült Schiffer-villa maradéka adhat betekintést Vágó József építészeti világába. Az "ÁRKÁD BAZÁR - KÉSMÁRKY ÉS ILLÉS JÁTÉK ÁRUHÁZA" Zsolnay eozinos-mázas betűkből formált felirata éppen napjainkban bontakozik ki az eltűnő, „Metrós” időkben felkerült álhomlokzat alól. A szecesszió bécsi mesterét, Otto Wagnert megidéző „szegecses” kőlapokkal burkolt homlokzat dísze a maga korában rendkívül népszerű, szintén Zsolnay-elemekből formált figurális-geometrikus ábrák sora. A magyar folklórt is megidéző stilizált alakok, minták az épület homlokzatán és belső közösségi tereiben, a Vágó által tervezett terrazzo-lapokon is ismétlődnek. (A szegecses burkolat és a Zsolnay-kerámia mesteri alkalmazása látható a nagyváradi Darvas – La Roche villán is, de a lebontott debreceni Alföldi Takarékpénztárt is ez tette jellegzetessé.)
Jóllehet az Epreskert szomszédságában, a Munkácsy Mihály utcában álló Schiffer-villát durván átalakították, az egykor tökéletesen egységes Vágó-mű még így is megőrizte különleges hangulatát. Egy dúsgazdag építési vállalkozó, Schiffer Miksa megbízásából mint magánvilla épült fel a kései szecesszió kiemelkedően kvalitásos alkotása. Az épület inspirálója a Josef Hoffmann tervezte brüsszeli Stoclet-palota volt.
Részlet a Vágó József tervezte Schiffer-villából. Kép © Vám- és Pénzügyőrmúzeum, vam.gov.hu
A küllemében puritán, kőlapokkal burkolt egyemeletes épület belsejében nagyvonalú elegáns világ bontakozott ki az ide belépő előtt. Mindent Vágó tervezett: az építészeti megoldások mellett a burkolatok, az ajtók-ablakok, a bútorok és mindezek attraktív, nemes anyagokból alakított formái, díszei is az ő művészi képességeit, rendkívüli ízlését dicsérték. A geometrikus díszítőelemeken a bécsi Wiener Werkstätte művészeti iskolájának hatása érezhető. Róth Miksa műhelyében készültek a Vágóra jellemző, madármotívumos üvegablakok. Különleges kékeszöld, eozinos mázas gombbetét szegéllyel díszített Zsolnay csempeburkolat fut körbe a hallban. A kandalló felett egyedi, Vágó által tervezett stilizált növényi formákból, madárfigurákkal kombinált lélegzetállító Zsolnay-kerámia tabló.
A kandalló feletti kerámiakép a Schiffer-villa halljában. Kép © Vám- és Pénzügyőrmúzeum, vam.gov.hu
Az épület különlegessége az ide beépített, itt elhelyezett művészeti alkotások sora volt. Különösen látványos a tágas, eredeti arányait és burkolatait megőrző hallban a Kernstok Károly tervezte, padlótól mennyezetig felnyúló, Árkádiát idéző, színpompás üvegablak-sora. (A háborúban megsérült ablakokat a nyolcvanas években állították helyre.) A villa helységeibe a kor legkiválóbbjainak nagyméretű alkotásai: pannók, szobrok, carrarai márvány domborművek, festmények kerültek. Az emeleti női hálóban Csók István, a dolgozóban Iványi Grünwald Béla, a szalonban Rippl-Rónai József festményei (utóbbi Miksa feleségét négy lányával ábrázolja), a hallban Kernstok Károly pannói voltak láthatók. A közülük megmaradtak ma múzeumok kincsei.
Intarzia a Schiffer-villában. Kép © Vám- és Pénzügyőrmúzeum, vam.gov.hu
Ritka pillanat ez a magánvillák történetében: a gazdagság rendkívüli ízléssel, egységes szemlélettel létrehozott különleges, nagypolgári otthont teremthetett. A korszerűségre jellemző volt a légfűtéses rendszer vagy az étellift. Ma is láthatók az intarziás ajtók az „S.M.” monogramos kulcspajzsokkal. A Vágó által tervezett bútorok közül mindössze az egyedi készítésű tálalószekrény maradt meg. A Schiffer-család 1945-ig lakhatott a villában, amelynek eredeti állapotát csak korabeli fotók segítségével idézhetjük fel. Az államosított épületet többször átépítették, emeletet húztak fel rá. A belső terek feldarabolását, az épület jellegének további elvesztését csak az 1970-es években sikerült megállítani. Jelenlegi gazdája, a Vám- és Pénzügyőrség lehetővé teszi a megmaradtak alkalmankénti látogatását.
Az erkély Zsolnay-kerámiával borított oszlopai a Schiffer-villában. Fotó: Merényi György
Schiffer sógorának, Grünwald Mórnak még „tékozlóbban” készített, művészeti értékekben gazdag villáját a budai Várhegy oldalában, a Bécsi kapu mellett néhány évvel később tervezte Vágó. A geometrikus tömbökből, íves formákból álló épület különlegessége a zöld és fehér Zsolnay kerámialapokkal burkolt lábazat volt. A háborúban megsemmisült épület helyén ma parkban sétálhatunk.
A magyar szecesszió örökségét továbbgondoló, azt bécsi tapasztalatokkal bővítő, megújító építész 1911 után Lechner Ödön munkatársa is volt a mester utolsó épületeinél. Az 1920-tól Svájcban, majd Olaszországban, később Franciaországban letelepedő építészre még egy nagy siker várt. 1926-ban megnyerte a genfi Népszövetségi Palota (az ENSZ elődintézménye) tervezésére kiírt pályázat megosztott első díját. A következő évben négy díjnyertes társával együtt készítette el a végleges terveket. A megépült, Vágó tervétől eltérő, ridegebb együttes azonban inkább Le Corbusier keze nyomát viseli. A vele való csatározások csak megerősítették Vágónak az építészettel kapcsolatos elgondolásait. Korának (a versailles-i palota után) második legnagyobb épületegyüttese 1937-re készült el a genfi tó partján, az egykori tulajdonos végakarata szerint sétáló pávákkal teli Ariana-parkban.
Vágó József: A Nyugati-pályaudvar átépítésének terve a harmincas évekből.
Vágó József: A Károly körút kialakításának terve a harmincas évekből (jobbra hátul az Anker-ház látható oldalról).
Vágó élete utolsó szakaszában városrendezési terveket készített, elméleti munkákat publikált, valamint ideálterveket készített a jövő városáról. (Városokon keresztül, Budapest 1930, Az újjáépülő Tabán, Budapest 1934, Budapest művészi újjáépítése 1936, Le Palais de la Grande, Assamblée de Turquie, Párizs, Le Prophèt, 1942–45.) Ezek közül ma is tanulságos és érdekes a Budapest újjáépítéséhez készített tervek sokasága, a tabáni fürdővárostól a Madách téri új városközponton át a Nyugati-pályaudvar bővítéséig.
Az 1947-ben elhunyt, pályatársaiban, honfitársaiban mélyen csalódott mester építészi hagyatékát és levelezését fia, a szintén ismert építész, Pierre Vago őrizte meg. Részben ennek felhasználásával is formálódhatott az a Vágó-kép, amelyet Anne Lambrichs francia művészettörténész nemrég magyarul is megjelent, kiváló monográfiájában tárt az építészet szerelmesei elé.
Hozzászólások