A Pennsylvania államban levő Hershey városka hivatalosan is a föld legédesebb helye jelzőt viseli. A várost Milton S. Hershey-ről, az amerikaiak nemzeti csokoládéjának megálmodójáról kapta a nevét, aki nemcsak a mindenki számára elérhető árú csokoládéról gondoskodott, hanem egy egész kis birodalom felépítéséről is.

Hershey, a Chocolate World bejárata - Kép © Szilasi Judit

Milton Hershey és a város sztorija nem mindennapi történet, mielőtt gazdag és Amerika-szerte népszerű gyárossá vált volna, bizony tíz évig folyamatosan becsődölt az ötleteivel. Az 1857-ben született, négy osztályt végzett Hershey iparinasként tanulta ki a cukrászatot, majd sok elbukás és felállás után egy karamellagyártó cég megalapításával végül 1886-ban elindult a siker útján. Amikor az már jól ment, gondolt egyet, és az akkor még delikátnak számító, éppen ezért kockázatos tejcsokoládé gyártása felé vette az irányt, eladta a karamellagyárat, és mostani, róla elnevezett város területére költözött. Választása nem volt véletlen: egyrészt a közelben született, másrészt Pennsylvania legtöbb tejfarmja itt található, márpedig a tejcsokoládéhoz tej kell, méghozzá sok.

Hershey a nevét viselő iparváros felépítését 1903-ban, közel ötvenévese kezdte el. Ilyen, egy-egy nagy cég köré épülő iparvárosok már korábban is léteztek, azonban ha a cég csődöt mondott, a város kihalt, a lakók elköltöztek. A korábbi modellekben általában a lakosok bérelték a házaikat, ennek díját aztán a gyáros kénye-kedve szerint alakíthatta. Hershey biztos alapokon nyugvó várost akart létrehozni, így a dolgozók már 2000 dollárért, a menedzserek pedig 10 ezer dollárért tulajdonosként magukénak tudhatták a házakat. Így aztán a gyárban főnök-beosztott viszonyban levők az utcán szomszédokként üdvözölhették egymást.

A városkára ma is jellemző, egyforma piros téglaépületek, kertek tulajdonosai büszke lakóivá váltak Hersheynek. A gyáralapító ugyanis gondoskodott arról, hogy ne csak munka legyen és lakhatás, hanem valóban közösség épüljön – ráadásul az építészeti stílust illetően is döntő szava volt. 1910-13 közötti európai körútjáról hozta az ötletet, hogy egy olyan színházat építsen, amely a velencei építészetet utánozza. A Hotel Hershey megoldásaiban viszont a kairói tartózkodása alatt látott Heliapolis Hotel stílusa köszön vissza.

Milton Hershey és a Hershey's kabalafigurái a csokoládégyár ajándékboltjából - Kép © Szilasi Judit

A dolgozók gyerekei számára felépült a Hershey Park is, 1907-ben. Az első attrakciók közt szerepelt egy körhinta, és egy amfiteátrum, majd a húszas években egyre bővült a park, óriáskerékkel, hullámvasúttal, medencékkel. A vidámpark ma is üzemel, noha azóta szinte mindent modernizáltak.

Hershey nemcsak a szórakozásra, hanem a tanulásra is gondolt, árva fiúgyerekek számára 1909-ben iskolát hozott létre Milton Hershey School néven. Az ötlet meddő feleségétől származott, aki így akart segíteni a rászorultaknak. A Milton Hershey School ma is működik, alacsony jövedelmű gyerekek térítésmentes magániskolájaként. A kastélyszerű épület egy dombon magasodik a vidámpark és a bemutatógyár szomszédságában.

Hershey elképzelései időtállónak bizonyultak, ahogy a csokoládéja is. Az 1910-es években Kubában is vásárolt egy cukorgyárat, ahol egy másik modellvárost épített fel, majd bejárta a Karib-szigeteket.

1945-ben bekövetkezett halála óta a városka ugyanúgy virágzik, és a benne élők ugyanúgy a Hershey-cégek dolgozói, illetve a kis birodalom fenntartói. Az utak is „édesek”: a Chocolate Avenue-n végisétálva például kis éttermek, pirostéglás lakóházak, és különböző adminisztratív épületek várják a szépszámú turistát. A Hershey Story Museumban hatféle forrócsokoládét kóstolhatunk a világ neves kakaótermelő vidékeiről, megismerhetjük a gyár és a város történetét, a Hershey Worldben végignézhetjük, hogyan zajlik a mintagyárban a csokoládégyártás, és édes programokban vehetünk részt, mint a saját csokoládé elkészítése, a híres Hershey Kiss csomagolási trükkjei, vagy a Hershey Trolival a város bejárása. A Hershey Gardens-ben csokoládéillat helyett rózsaillat száll: Hershey, ahelyett, hogy a fővárosban egy nemzeti rózsapark szponzorává vált volna, megcsinálta a saját kertjét, a saját elképzelései szerint, a saját dolgozóinak, később a nagyközönségnek is. És hogy honnan tudjuk, hogy biztosan Hersheyben járunk? Ha olvasni nem tudnánk, akkor is egyből szembetűnnének az utcákon a közvilágítási lámpák, amelyeket Hershey Kiss formájúra mintáztak.

A cikk szerzője Szilasi Judit, az Élet Amerikában blog írója.