Átadásán egyenesen Frederik dán koronaherceg vágta át a szalagot – kevés családi házról mondható el, hogy ilyen illusztris személyiség jelenlétében indul el pályafutása. A kiemelt figyelem nem véletlen: Oroszország első aktívházáról van szó, amely idén szeptemberben készült el. Moszkva külvárosában, Zapadnaja Dolinában áll a kísérleti projektnek szánt épület, amely a Zagorodnij Projekt cég és a VELUX együttműködésében jött létre.
Az elkövetkezendő hónapokban gondos vizsgálatoknak vetik alá működését, miközben egy négytagú család éli benne mindennapjait. A kapott eredmények alapját képezik majd az újonnan kidolgozott orosz zöld épületminősítő rendszernek.
Az esemény különösen örvendetes egy olyan országban, amely nem az energiatakarékosságról híres - igaz, a helyzet azért valamelyest változhat, hála egy 2008-as miniszterelnöki rendeletnek, amely szerint Oroszország energiafogyasztását 2020-ra 40%-kal csökkenteni kell. Ugyanakkor az energiatakarékos megoldásokra való motiváció nem túl erős, hiszen energiaforrásnak ott van az olcsó földgáz. A zöld megoldások iránti érdeklődés inkább egyfajta divatnak tekinthető, a felvilágosultabb - és persze tehetősebb - megrendelők körében.
A ház, amely imponálóan gyorsan, hat hónap alatt elkészült, egyszerre hagyományőrző és 21. századi. A klasszikus házformát szabálytalan elemek bolondítják meg: egy bohókás kémény, tetőablak vagy kiugró zárterkély. A tervezők, az orosz Polygon Lab építészei a tradicionális építészetből merített megoldásokat ötvözték a csúcstechnológia kínálta lehetőségekkel, de nemcsak itt érhetőek tetten az egységesítő törekvések: az építészek szerint a koncepció megragadja az aktívházak (azaz a felhasználtnál több energiát termelő épületek) építésének alapelvét, és egyszerre törekszik az energiatakarékosságra, az egészséges belső klíma megteremtésére és a környezet védelmére – mindezt úgy, hogy a szigorú kritériumok csak hozzátegyenek az építészeti minőséghez és a lakók életminőségéhez.
A külső homlokzatot a fenyőburkolat uralja, ezt szakítják meg a nagyméretű üvegfelületek. Az ablakok nemcsak öncélú esztétikai szempontokat szolgálnak, fontos részei az energetikai sémának: a bőségesen beengedett napfény hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb energiát kell a fűtésre és világításra használni, nem beszélve a bent élők kedélyállapotára gyakorolt kedvező hatásokról. Ha pedig a jóból megártana a sok, a túlmelegedés és káprázás ellen automatikusan működtethető rolók védenek. Az összesen mintegy 230 négyzetméter alapterületű épület elsődleges energiaforrása egyébként is a nap: napelemek és napkollektorok termelik az elektromos energiát, illetve állítják elő a meleg vizet. Ezenkívül a fűtéshez és hűtéshez egy hőszivattyú is hozzájárul. A körülmények ideálisak a tesztelésre, hiszen a vidék kontinentális klímája miatt forró nyarak és hosszú, hideg telek váltják egymást. A nyugati országokban már megszokottnak számító megoldások Oroszországban kevésbé terjedtek el - a tesztelés során többek között az is kiderül, az itt beépített napelemek bírják-e egyáltalán az itteni klímát.
Az építészek a fa épületszerkezet mellett döntöttek, mivel az így kialakított réteges falszerkezettel könnyen el lehet érni a megfelelő hőszigetelést és elkerülni a hőhidakat. A megfelelő hőtároló tömegről a speciális, tömörített gipszkartonból készült belső falak gondoskodnak. A faanyagot szigorúan ellenőrzött forrásból, fenntartható erdőgazdálkodásból szerezték be, a tartószerkezet elemeit a helyszínen szerelték össze. Az építőanyagok között jelentős arányt képviselnek az újrahasznosított anyagok, és fontos szempont volt, hogy – amennyiben idejük lejár – ismét újrahasznosíthatók legyenek. Ennek jegyében nemcsak a faanyag, de az ablakok alumínium kerete és üvegezése is újrafelhasználható.
Az épület negyedannyi energiát használ fel, mint amennyit engedélyeznek az építési előírások, és 7-8-szor kevesebbet, mint egy átlagos orosz családi ház. Az előzetes számítások szerint az éves fűtésienergia-szükséglet 38 kWh/m2, míg az éves elsődleges energiafogyasztás 110 kWh/m2 lesz.
A belső terek tiszták, tágasak és nagyon világosak, uralkodik a fehér szín, és persze a sok-sok fény. Dmitrij Akszenov, a Zagorodnij Projekt vezetője saját belsőépítészét bízta meg a tervezéssel. "A szovjet időkben a funkció uralkodott mindenek felett, az esztétika nem volt kérdés" - indokolja a kiemelt figyelmet. "Nem elég, hogy fenntartható legyen a ház; jól is kell kinéznie." A tervezők szinte építőanyagként bántak a napfénnyel, egy modellezőprogram segítségével térben szimulálva a különféle megvilágítási helyzeteket. Az épület természetes úton szellőztethető, az ablakok nyitásával azonban nem kell bajlódnia a bentlakóknak: épületautomatika gondoskodik róla, hogy egy adott szén-dioxid-szintnél kinyíljanak.
Az imponáló elképzelések ellenére a szakemberek az épület szemére vetik, hogy rendkívül drága - létrehozása közel 28,5 millió rubelbe (közel 1 millió dollár, azaz kb. 230 millió Ft) került. A kihívás tehát mindenképpen az, hogyan lehetne olcsóbban megvalósítani egy ilyen épületet.
Természetesen számos szakember, tervezőmérnök együttműködésére szükség volt ahhoz, hogy a projekt megvalósulhasson, de több nagy vállalat és tudományos szervezetek is támogatták a projekt létrejöttét. Amellett pedig, hogy ez az első orosz aktívház, az első olyan épület is lehet, amelyet az újonnan formálódó nemzeti zöld épületminősítő rendszerben (amelynek fontos célkitűzése a szemléletmód formálása, a fenntartható megoldások népszerűsítése) értékelnek. A tervek szerint a most kiépülő lakónegyedben a jövőben több aktívház is követi majd az első fecskét.
A VELUX 2009-ben útjára indított programja, a Model Home 2020 célja olyan modell-otthonok létrehozása, amelyeken tanulmányozni lehet a jövőbemutató megoldásokat. Ennek keretében eddig hat ház épület fel Európa több országában, tavaly pedig az építőipar és az építőipari kutatóintézetek több mint 50 képviselőjének részvételével Koppenhágában megalakult az Active House Alliance, vagyis az Aktívház Szövetség.
Hozzászólások