Nem csak egy bank: a K&H tegnap átadott új székháza az eseményen összegyűlt bankigazgatók szerint egyenesen az ország iránti elkötelezettség jelképe. A TriGránit budapesti fókuszterületén, a Millenniumi Városközpontban emelt, 15 futballpályányi össz-alapterületű épület része egy káprázatos budapesti panorámát kínáló tetőterasz, továbbá egy meglehetősen újszerű bankfiók, ahol józan pénzügyeinket diszkófények, földet ért ufók és óriásgombák között intézhetjük.
Az imponáló méretű épület létrejötte a Milleniumi Városközpont területén tulajdonképpen takarékoskodásnak számít – többek között ezt a paradoxont is megtudhatták a sajtó képviselői az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón. „Egyrészt így növekszik a működés hatékonysága és az olcsóbbá válik, hiszen az addig több székhelyen működő egységek egy helyre kerülnek, másrészt a KBC egyfajta elkötelezettséget is szeretett volna kifejezni az ország iránt” - fejtegette Marko Voljc, a KBC Csoport közép- és kelet-európai és oroszországi üzleti egységének igazgatója az átadáson, majd, helyet adva a realitásoknak, hozzáfűzte: „Legvadabb álmaimban sem gondoltam volna 2006-ban, hogy az akkor senki földjének számító területen ma itt fogunk ülni az elkészült épületben.”
A senki földje persze túlzás, a terület a Trigránit tulajdona; a Finta Építész Stúdió tervei alapján Demján Sándor cége építette a házat. A KBC Csoport az 54 000 négyzetméteres K épületet megvásárolta, míg a másik, 22 000 négyzetméteres H épületnek csak bérlője. 2008-ban, a válság kirobbanásakor a cég működésének ésszerűsítése indokolta, hogy belevágjanak a fejlesztésbe; az új székház mellett ezért készült el Törökbálinton, illetve Baracskán az az iker-adatközpont, amely az összes kelet-európai művelet központja. Utóbbi, akárcsak a most átadott székház, 100 millió eurós (mintegy 23 milliárd Ft) beruházás volt.
76 000 négyzetméternyi nettó összterület, 21 500 tonna beton, 3000 tonna betonacél, 24 lift, 23 000 négyzetméter üveghomlokzat, 1400 kilométernyi kábel – néhány számadat az épület összetevői közül. „76 000 négyzetméter az 15 futballpályának felel meg” – érzékelteti a léptéket Marko Voljc. Ahogy a korábbi épületbejáráson is kiemelték vezetőink, a hagyományos, gránitba öntött banképület-imázzsal szakítva a tetőn most nem a vezérigazgatói irodák, hanem a dolgozói étterem kapott helyet, az előtte lévő terasszal és zöldtetőkkel. Az épületegyüttes vezető építész tervezője, Szabó Tamás János szerint a ház belülről kifelé építkezik, egyfajta átlátható „passzázsszövet”.
A 2500 dolgozó egy része már beköltözött; a munkahelyeket nagyméretű, egyterű irodákban helyezték el – kalauzunk igyekszik eloszlatni a hatalmas egybefüggő terekben sorakozó asztalhadsereg láttán felmerült aggodalmainkat. A közös munkatér miatt gondoskodni kellett a kellő mennyiségű szeparálható tárgyalóról. A tetőszinti étterem, amely rögtön kivívta irigységünket, határozottan az épület egyik fénypontja: innen zavartalan a kilátás a Várhegyre, Gellérthegyre és a Milleniumi Városközpont épületeire egyaránt.
Az épület másik különlegessége egy meglehetősen újszerű bankfiók. „Napjainkban egyre kevésbé jellemzőek a banki tranzakciók egy fiókban, egyre inkább a tanácsadás került előtérbe” – elemzi dr. Bába Ágnes, a K&H Bank vezérigazgató-helyettese. „Éppen ezért volt fontos, hogy ne válassza el pult az ügyfelet és tanácsadót. Tóruszoknak neveztük el azokat az elemeket, amelyek lehetőséget teremtenek az elkülönült tárgyalóhelyek létrehozására.” Az üvegfalú helyiségben leginkább ufóra emlékeztető kerek egységek láthatók, amelyek szinte egy-egy szeparált tárgyalónak felelnek meg. A helyiségnek a gyűrűt formázó világítótestek adnak kissé diszkós hangulatot. Az újgenerációs bankfiók belső terének tervei szintén a Finta Stúdióban készültek.
Az elkészült bankszékház a LEED Arany fokozatának elnyerésére pályázik – amennyiben ez teljesül, az épület nemcsak Magyarország, de Közép-Európa egyik legzöldebb épülete lesz. Ehhez hozzájárul például a takarékos vízfelhasználás (víztakarékos berendezésekkel), a bank egyéb épületeihez képest 30-40%-kal kevesebb energiafelhasználás vagy a természetes fényt 60%-ban beengedő üvegfelületek. Az energiaellátásban szerepet kap három hőszivattyú, amelyek a Duna sóderrétegéből kiszivattyúzott vízből nyerik ki a hőt. Hasznosul az összegyűjtött esővíz is, amelyet a zöldfelületek öntözésére használnak. A kerékpárral érkező dolgozók kényelmére minden szinten zuhanyzó létesült, míg a parkolást a háromszintes mélygarázsban oldják meg.
A TriGránit Fejlesztési Zrt.-től megtudtuk: valóban szeretnének további fejlesztéseket a területen, régóta dédelgetett terveik között szerepel egy kongresszusi központ és az azt kiszolgáló szálloda, amelyekkel teljessé válna a Milleniumi Városközpont. Tábori György, a TriGránit pr-igazgatója szerint "Készek vagyunk egy új kongresszusi központ és szálloda megvalósítására a Millennium Városközpontban, ahol további irodafejlesztések is tervben vannak." Bár ezzel kapcsolatban még kevés a konkrétum, az tudható, hogy a kongresszusi központ a kormány tervei között is szerepel.
Hozzászólások