Luxushotelként újulhat meg a Főposta volt épülete, amely a Belváros szívében, a Petőfi Sándor utca-Városház utca-Párizsi utca által határolt tömbön található. A 19. század végén épült historizáló műemléképületet az eredeti értékek helyreállításával újítanák fel, az átalakítás részeként pedig kétszintes ráépítést és üvegtetős udvarlefedést is kapna.
Az elképzelés január elején immár másodszor került a Központi Tervtanács elé, amelynek tagjai méltatták az M-Teampannon iroda tervezői által jegyzett színvonalas helyreállítást, ugyanakkor a kortárs részletekkel kapcsolatban több észrevétel is megfogalmazódott.
Az épület a 19. század végén született, amikor sok, hozzá hasonlóan nagyszabású állami középületet emeltek. Tervezésére 1870-ben írták ki a pályázatot, és 1873-re készült el Koch Henrik és Szkalnitzky Antal tervei alapján. Története során többször átalakították, a legjelentősebb mértékben 1906-ban, amikor új távírótermeket alakítottak ki, és elbontották a tetőn található távírótornyokat. A Zielinski Szilárd tervezte vasbeton szerkezetű távírótermek a korai magyar vasbeton-építészet értékes emlékei. Az épületet 2006-ban adta el a Telekom Rt. 2006-2007-ben felújították az életveszélyessé vált homlokzatot. Az épület jelenlegi tulajdonosa szállodát tervez kialakítani a palotából.
A terveket Madzin Attila, az M-Teampannon Kft. tervezője ismertette. Ennek során bemutatta a gondos művészettörténeti kutatás során dokumentált eredeti részletek fotóit, például öntöttvas oszlopokat, amelyeket teljes szépségükben helyre szeretnének állítani, Kokas László belsőépítész segítségével újraalkotva a belső tereket. A tervező kiemelte, hogy az épületet hosszfőfalas rendszere alkalmassá teszi a 239 szobás szálloda kialakítására. Az elképzelés egy, az alsó szinten a nagyközönségnek is nyitott, míg felfelé egyre zártabb létesítményről szól. Míg az alsó részeken teljes műemlék-rekonstrukció zajlana, a tetőszinten a meglévő „dzsumbuj” elbontása után új, kétszintes felépítmény jönne létre, amelynek tetejére zöldtetőt képzeltek el a tervezők. A terv a földszinten a Párizsi utca felé étterem, a Petőfi Sándor utca felé söröző kialakításával számolna, illetve a Posta is visszabérelne helyiségeket. Az épület udvara alatt kétszintes mélygarázs létesülne, 44 férőhellyel, a posta miatt biztonsági okokból rámpás kialakítással. Magát az udvart a földszint felett üvegtetővel fednék le, az így létrejött átrium közvetlen összeköttetésben lenne az utcával.
Szabó Julianna, a terv opponense szerint természetes módon sűrűsödnek az ötcsillagos hotelek a Belváros forgalomcsillapított övezetiben, így a leendő hotel is jó eséllyel szerves része lesz a Belváros életének. A szakember ugyanakkor hiányolta a tervezett szálloda és a közterek közötti kapcsolatot, például a lefedett udvar és az utca között. A terv a konkrét részleteken kívül több elvi kérdést is felvetett: Ráday Mihály városvédő, Ónodi Szabó Lajos opponens és Salamin Ferenc Ybl-díjas építész is úgy vélték, semmiképpen sem jó trend az, hogy a Posta eladja történeti épületeit. „A Postapalota sorsa eldőlt, csak nekünk nem lesz hozzá közünk” – vélte Ónodi Szabó Lajos, aki úgy vélte, eredeti berendezésével, múzeumszerűen is be lehetne mutatni az épületet. Ráday Mihály szerint „borzasztó élmény, hogy egy bizonyos célra épült ház ne maradhasson az”. A szakemberek egyetértettek abban, hogy határozottan jót tenne a háznak, ha 5%-kal kevesebb funkciót terveznének bele – a befektetői elvárások miatt azonban valószínűleg mindez nem megoldható. A most bemutatott terv egyébként kompromisszumos változatnak tekinthető: a korábbi, jóval nagyobb beavatkozásokkal készült verziót a Tervtanács nem fogadta el, a sokkal finomabb átalakításokkal számoló tervet viszont a befektető utasította el.
A hozzáépítéssel kapcsolatban a legfontosabb elvi kérdés: vajon feltétlenül tartani kell-e egy ilyen bővítésnél a korrekt elhatárolódás alapelvét? Salamin Ferenc akár a történeti stílusú bővítést is elfogadhatónak nevezte a jelenlegi megoldás helyett. a szakemberek általánosságban túlságosan óvatosnak és visszafogottnak vélték a kortárs hozzáépítés elemeit, míg a zöldtetőt többen különösebb cél nélküli "zöld tapétának" minősítették.
Az észrevételekre Noll Tamás, az M-Teampannon vezető tervezője reagált, aki elmondta: a ráépítés terveit a későbbiekben jobban kidolgozzák, „megszobrászkodják” majd. Az ülésen felszólalt Cselovszki Zoltán, az 5. került főépítésze is, aki kiemelte: a létesítmény javít majd a környező városi funkciókon „ami amúgy egy szállodánál nem kötelező”.
A terveket végül a Tervtanács résztvevői többségükben támogatták.
Hozzászólások