Lezárultak a már aláírt támogatási szerződéssel rendelkező egri Érseki Palota tervezési munkálatai: a megvalósulás útjára léphet az észak-magyarországi város nagymúltú épületének látogatóközponttá alakítása. A beruházás a remények szerint növeli a település turisztikai vonzerejét, és a többi látnivalóval együtt komplex, akár többnapos tartózkodásra csábító programot kínál a városba látogatóknak.
Az épület számos egyedülálló adottsággal rendelkezik: azon nyolc hazai kastély egyike, amelyeknek a történelem viharai között is megmaradt eredeti bútorzata, és az egyetlen olyan főpapi palota lesz Közép-Kelet-Európában, amely egyszerre nyílik meg a látogatók előtt és őrzi meg eredeti funkcióját is. A Palota felújításának és átépítésének engedélyezési terveit, amelynek során a középső szárnyat alakítják át az új feladatra, generáltervezõként a Földes és Társai Építésziroda Kft. készíti. A beruházás összköltsége több mint 1,2 milliárd forint, amelynek több mint 80%-a uniós forrásból származik.
A palota első említése 1690-ből származik; a forrás alapján valószínűleg három önálló palota összeépítésével jött létre. Az első nagyvonalú átalakítás 1715-ben kezdődött Erdődy Antal Gábor püspök alatt, amelyhez az olasz Giovanni Battista Carlone készítette a terveket. A munkák során újjáépítették a kápolnát, átalakították magát a palotát és kiépítették a szárnyépületeket. Erdődy utódja, Barkóczy Ferenc a palota helyett inkább a kert felé fordította figyelmét, amelyet Házael Hugóval franciakertté alakíttat, és az ő ideje alatt épült a hajdani Narancsház is. A későbbi püspökök alatt tovább folytatódtak a palota építési munkálatai, amely többek között emeletráépítést, reprezentatív új lépcsőház és egyemeletes oldalszárnyak építését és a házikápolna újjáépítését (megnövelt belmagasságú belső térrel) jelentette. 1800-ban óriás tűzvész pusztított a városban, amelynek a palota egy része is áldozatul esett; az azt követő helyreállítás során a teljes déli szárnyat átépítették.
1962-ben az épületet az Eger-Gyöngyös-Vidéki Állami Pincegazdaság vette birtokba, és a megváltozott, irodai funkcióhoz igazodva végeztetett átalakításokat, amelyek sajnos nagy pusztítással jártak.
Az Érseki Palota a Bazilika mellett található. A tervezett látogatóközpontot a középső szárnyában alakítják majd ki, amelyet a Katolikus Egyház néhány éve kapott vissza, erősen leromlott állapotban. „Nagyon különleges adottsága az épületnek, hogy sok darab megmaradt az eredeti bútorzatból” – meséli Vértesy Ági, a tervezési munkákon dolgozó építészek egyike. „Szerencse a szerencsétlenségben, hogy bár az épületet az állami gazdaság használta, a bútorokat a lezárt kápolnában halmozták egymásra. Természetesen azokat is fel kell majd újítani.”
Az érdeklődőket interaktív kiállítások várják majd, amelyek a magyar egyház, illetve az egri főegyházmegye történetét, kincseit mutatják be. Emellett vinotéka, cukrászda-kávézó, ajándékbolt, turisztikai információs központ és filmvetítő termek is létesülnek, és barokk kertet is kialakítanak; az eddig zárt kert szabadon látogatható lesz majd.
A palota mai képe visszatükrözi a hosszú történet során való folyamatos változást. A földszinten vastag falak, barlangszerű helyiségek, az emeleten tágas, fényes, reprezentatív barokk térsorok, a falakon díszítőfestések nyoma mesél a több évszázados múltról. Ahogy a belsőépítész tervezők fogalmaznak, ők egy újabb réteggel szeretnék gazdagítani a meglévőket – ez azonban alázatosan a háttérben marad majd, nem kíván versengeni a történeti környezettel.
A kiállítások az egyházi kincsek – ötvösmunkák, szobrok, papi öltözetek, könyvek és festmények – köré szerveződnek. A tárgyakat gondosan megválogatva, a kevesebb több elvén szeretnék bemutatni, hogy vizuálisan ne legyen túlzsúfolt az összkép. Ezekhez a nagy múltú kincsekhez nem illenének a szokványos múzeumi tárlók, éppen ezért a tervezett vitrinek keményfából és kőből, illetve keret nélküli üvegből lesznek majd. A második emeleten a történeti enteriőrökbe pillanthatnak be a látogatók: a "királyi lakosztályt" az érsekség bútoraival rendezik be, egységes barokk stílusban. A bútorok mellett az eredeti, restaurált kályhák, díszfüggönyök, dísztárgyak is részei lesznek az együttesnek.
A történeti terek mellett a közönségforgalmi helyiségek berendezése is odafigyelést igényel; a környezethez alkalmazkodó bútorokkal. A burkolatok anyaga szintén igazodni igyekszik az eredeti adottságokhoz: az érseki palotában is fennmaradt például egy, a barokk kor óta a templomokban és kastélyokban előszeretettel használt „zsíroskő”, azaz kelheimi kő burkolat. Ezt a kőtípust még ma is bányásszák Németországban; a belsőépítészek a reprezentatív terekbe 40 x 40, az alárendeltebb helyiségekbe kisebb lapméretű változatot terveznek. Egy másik alkalmazott padlóburkolat a keményfa lesz, amelyet az elegánsabb terekbe táblás parketta, az alárendeltebb helyiségekbe svédpadló formájában raknak majd le, míg a földszinti terek egy részébe a helyszínen talált korai minta alapján újragyártott téglapadló kerülhet.
Az épületben már elvégezték a régészeti, falkutatási, restaurátori vizsgálatokat. A tervezési munkák lényegében lezárultak, a következő feladat a közbeszerzés kiírása, amelyen kiválasztják majd a kivitelezőt.
Építtető: Érseki Vagyonkezelő Központ
Generáltervező: Földes és Társai Építésziroda Kft.
Felelős építész tervező: Földes László
Építész tervezők: Farkas András, Vértesy Ági
Belsőépítész tervező: Frank György, Tatár Balázs (ARMA Stúdió Bt.)
Tartószerkezet tervező: V. Nagy Zoltán (J.Reilly Mérnöki Bt.)
Kert-és tájépítész tervező: Herczeg Ágnes, Edvi Bettina (Pagony Táj- és Kertépítész Iroda)
Épületgépészeti tervező: Cservenyák Gábor, Cservenyák Eliza, Haász Áron, Bornemissza Béla (Klimasol Kft.)
Villamos tervező: Balázs Judit, Balázs Péter, Berendi Péter, Kovács Nándor, Odor György (ArtVill Mérnöki Iroda Kft.)
Világítástechnika: Haász Ferenc (Erco Lightning GmbH.)
Közműtervező: Türk Antal, Horcsin Zoltán (Egri Közműtervező Iroda Bt.)
Projektmenedzsment: Virág Zsolt, Happ Norbert, Kriston Kristóf, Sindler Péter (Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft.)
Hozzászólások