High-tech építészet a „vissza a természethez” alapelv jegyében – így lehet összefoglalni a Lance Armstrong alapította jótékonysági szervezet, a Livestrong székházának legfontosabb ismertetőjegyeit. Az alapítvány célja, hogy javítsa a rákbetegek esélyeit – így nem volt kérdés, hogy az épületnek is az egészség jegyében kellett létrejönnie. A régi raktárból átalakított ház minden ízében megfelel a kritériumnak: a Lake Flato építésziroda által megálmodott létesítmény mentes minden felesleges sallangtól, ugyanakkor minden zuga az életörömről szól – nem csoda, hogy számos díj mellett 2011-ben az Amerikai Építészek Szövetsége (AIA) beválasztotta az év tíz legjobb zöld épülete közé is.
Lance Armstrong maga is tudja, mit jelent a borzalmas betegség: 1996-ban áttétes rákkal diagnosztizálták. Csodával határos módon azonban felépült, és kevesebb mint három évvel a diagnózis után, 1999-ben (majd utána még hatszor) megnyerte a Tour de France-t. A jótékonysági szervezetet 1997-ben hozta létre; számos programja mellett nagy sikernek bizonyult a sárga karkötőkkel fémjelzett kampány – a jellegzetes darabból 2005-re 55 millió darabot adtak el világszerte.
A szervezet megalapítása után tíz évvel, 2007-ben határozták el, hogy saját székházat emelnek. A texasi Austin keleti felében álló, az 1950-es években épült hajdani papírraktárra esett a választás – napjainkban a környék maga is revitalizációs folyamaton megy át. A terület a város belsejében fekszik, elhanyagolt, ugyanakkor, különösen a közlekedés terén, jó adottságokkal rendelkezik: a busz és vasútvonal mellett itt halad el a Lance Armstrongról elnevezett kerékpárút is. Az eredeti épületen jelentős bontásokra volt szükség, a keletkező építési hulladéknak azonban közel 90%-át újrahasznosították. Az építésziroda munkáját a texasi Bommarito Group szakemberei segítették; a 2009-ben elkészült központ nemcsak az alapítvány alkalmazottainak munkahelye, hanem kutatók és betegek találkozóhelye is lett. A bejárat előtt új, növényekkel befuttatott pergolával fedett verandát és egy kis kertet alakítottak ki; utóbbit őshonos növényekkel ültették be, és egy kis vízmedence is helyet kapott benne (a zöldfelületek a Ten Eyck kerttervező iroda munkáját dicsérik). Az új, körülbelül 2700 négyzetméter alapterületű székház irodákat és közösségi tereket - tárgyalót, étkezőt és tornatermet, továbbá egy nagy, nyitott tetejű udvart - foglal magába, tágas, egybenyitott terei szinte fürdenek a természetes fényben.
Ez nem volt mindig így: a raktár korábban szinte teljesen zárt volt, így utólag kellett kialakítani rajta a falnyílásokat és a fűrészfogas, északra tájolt felülvilágítókat. Az irodai terek egy része nyitott dobozokba került, amelyeket az eredeti tetőszerkezet újrafűrészelt faanyagából alakítottak ki, a tető eredeti tartógerendái bútorokként, a ledöntött betonfalak pedig kültéri burkolatként és kerti falakként születtek újjá. A tervezők arra is figyeltek, hogy a beépített, nem az eredeti házból származó anyagok lehetőleg a környékről származzanak, megspórolva így a hosszú szállítás energiaigényét.
A belső teret a bontásból származó, előre gyártott betonpanelek tagolják. Az épület plusz hőszigetelést kapott, a tetőn elhelyezett fényerősség-érzékelők pedig a mesterséges világítást tartják ellenőrzés alatt. „Az átalakított raktárban irodák és az ahhoz kapcsolódó funkciók, továbbá a páciensek tájékoztatására kialakított rendszer kapott helyet” – olvashatjuk a Bommarito honlapján. „Maga a tér is eligazít a diagnózisok között, és, ami még fontosabb, végigkíséri a rákkal diagnosztizált páciens útját a teljes gyógyulásig.” Az irodatér legfontosabb jellemzője a teljes nyitottság: itt még a főnöki iroda sem különül el a többitől. Ugyanakkor az eltérő részlegek eltérő funkcionális igényeket is jelentettek: a tervezők ezért úgy alakították a belső tér elrendezését, mintha kis települést terveztek volna meg, ahol az elkülönülő, mégis egymáshoz kapcsolódó egységeket gondosan tervezett utcarendszer köti össze.
Összességében a ház egy hagyományos irodaépülethez képest közel 40%-kal kevesebb energiát használ. Különösen ügyeltek a víztakarékosságra, erről gondoskodik például az átgondoltan megtervezett öntözőrendszer vagy a csökkentett vízfelhasználású vécék. A korábbi aszfaltozott parkolót felbontották, és a helyére áttört burkolat került, amely lehetővé teszi a csapadékvíz elvezetését és csökkenti a hősziget-hatást.
A gondos odafigyeléssel tervezett épület, amely tervezői szerint az alkalmazkodó újrahasznosítás („adaptive reuse”) kiváló példája, elnyerte a LEED minősítés Arany fokozatát. Az építészek szándékosan nem akarták túlzottan fényűző építészettel túlszárnyalni a környék látképét, és valószínűleg a street art is hamar megjelenik majd az összegraffitizett falakon - ezt azonban már jó előre belekalkulálták az épület külső megjelenésébe. A házban jelenleg 88 alkalmazott dolgozik, de az alapítvány tevékenysége egyre bővül, így a bővítés lehetősége is felmerült.
Hozzászólások