Német iroda tervei alapján épült új dokumentációs és információs központ a szászországi Bergen-Belsenben, ahol a második világháború alatt ötvenezer ember vesztette életét, köztük a holland Anne Frank.
A KSP Engel und Zimmermann építésziroda tervezte a kétszáz méter hosszú, tizennyolc méter széles épületet, amely magányos, szikár betonmonolitként nyúlik a heidewald-i fenyőerdőbe. A kétszintes központ az egykori koncentrációs tábor területének szélén áll, szigorú, minimalista tömbje csupán néhány monokróm anyagból épül fel, ezzel is szimbolizálva, hogy az értelmetlen öldöklésre hiába keresnénk szavakat vagy gesztusokat.
A főként nyersbetonból és üvegből kialakított külsőnek nincs fő nézete, mint ahogy hiányoznak a megszokott homlokzatalakítási eszközök is. Hasonlóan visszafogott és szűkszavú a belső is. Minden felületet nyersbeton borít, a kiállítási installációkat és a bútorokat sötétre edzett fémből készítették. A szikár bergen-belseni épület abba az emlékcsoportba illeszkedik, amelynek többek között Peter Eisenman berlini emlékműve vagy az ugyancsak Berlinben, az SS és a Gestapo helyén készülő dokumentációs központ is tagja.
1943 és 1945 között Bergen-Belsenben ötvenezer zsidó, cseh és lengyel ellenálló, náciellenes keresztény, homoszexuális, valamint roma fogoly halt meg, köztük a cseh író és festő Josef Èapek, valamint a bujdosás alatt vezetett naplója kapcsán később szimbólummá lett holland kislány, Anne Frank és testvére, Margot. A táborban nem voltak gázkamrák; az áldozatok tömeges kivégzések és a pusztító járványok következtében vesztették életüket.
Hozzászólások