Építészet

Lezárult a Városháza és környezete fejlesztésére kiírt építészeti tervpályázat. A második fordulóba jutott tizennyolc pályázónak az egykori Károly körúti bazársor és a mai városházi parkoló helyére olyan modern városközpontot kellett terveznie, amely egyesíti a kulturális, közösségi és önkormányzati funkciókat is. A fontos belvárosi épületegyüttes a holland Erick van Egeraat budapesti irodájának tervei alapján születhet újjá. A világszerte ismert holland építész olyan műhelyeket megelőzve győzedelmeskedett, mint a Közraktárak átépítését tervező Oosterhuis-Lénárd, a Westendről is híres Finta Stúdió vagy a Művészetek Palotáját építő Zoboki-Demeter és Társaik.

Az 1990 óta Budapesten is irodát működtető Egeraat első nagy visszhangot kiváltott budapesti munkája az ING Andrássy úti irodaházának "üvegbálnás" átépítése volt. Világhírre budapesti munkái közül a holland biztosítótársaság Dózsa György úti székháza tett szert, amely többek közt az építész életművét bemutató könyv címlapjára is felkerült. Budapesti irodája tervezett lakóparkot is Telki határában, s legutóbb a Deák Ferenc utca egyik épületét tervezték át, amelyet idén Pro Architectura díjjal jutalmazott a szakma. Egeraat 1984-ben diplomázott a delfti egyetem építészkarán, majd többedmagával megalapította a Mecanoo építészirodát. Innen kilépve 1995-ben hozta létre saját műhelyét, amely mára 140 alkalmazottat foglalkoztat Londonban, Moszkvában, Prágában, Budapesten és Rotterdamban.

A háborúban megsérült és részben visszabontott Városháza-épület hátsó szárnyait alkotó Városháza Fórum megtervezésére irányuló építészeti tervpályázat a Városháza parkot, a Merlin Színházat, a Belvárosi Tűzőrséget és a Főpolgármesteri Hivatal parkolóit is magába foglaló területet érinti. Az itteni beépítésre már többször történtek konkrét lépések. Pályázatot először 1939-ben írtak ki, amelyen az akkori építésznemzedék színe-java részt vett. Az első díjakat vitéz Martsekányi Imre, valamint Kertész K. Róbert és Weichinger Károly tervei kapták. Míg az elsőnek említett díjazott alighanem politikai okokból kapott elismerést, addig a Kertész-Weichinger duó terve valóban kiemelkedő jelentőségű, a skandináv téglaépítészet romanticizmusát idéző alkotás lett volna. Sajnos a világháború miatt ekkor semmi sem épült.

A terület évtizedes elhanyagolása után az ezredfordulót követően végre elbontották a Károly körúti házak világháborús romjaiból kialakított bazársort, és helyükön a Főkert Tervezési Stúdió Kft. tervei alapján parkot alakítottak ki, amely a közeli Gödör térrendezéséhez képest (Firka Építész Stúdió) kifejezetten ideiglenes jellegű. A 2005-ben kiírt Budapest Szíve városrendezési ötletpályázat fő célja az volt, hogy a már létező, a Dunával párhuzamos gyalogos folyosók mellé merőlegesek létrehozására gyűjtsön elképzeléseket. A beérkezett pályázatok konkrét javaslatokat tartalmaztak a Városháza tömbjére is, és lényegében meghatározták a 2008 áprilisában kiírt építészeti tervpályázat tényezőit.

A leendő beruházás célja egyrészt a hivatal műemlék épületeinek felújítása, másrészt az összesen negyvenezer négyzetméteres Városháza tömb beépítetlen részére egy új épületegyüttes terveinek elkészítése. A történelmi városképhez illeszkedő, de a főváros modern arculatát is meghatározó karakteres épületegyüttes Budapest megújulásának egyik jelképévé, a Városháza park helyén létrehozott nyitott fórum a város új főterévé válhat.

A kétfordulós tervpályázati eljárás második szakaszára tizennyolc pályaművet nyújtottak be. A pályázat bíráló bizottsága hat pályázót az eljárási szabályok (formai okok, anonimitás) megsértése miatt kizárt, így tizenkét pályaműből választották ki a hét díjazottat. A bírálat során az építészeti, a megvalósíthatósági, a stratégiai és a környezettudatos építéssel összefüggő szempontokat egyaránt figyelembe vettek.

Negyvenkét millió forint állt a bíráló bizottság rendelkezésére a pályázatok díjazásához: egy 15 millió forintos I. díjat és egy 12 millió forintos II. díjat osztottak ki, 4 millió forintos kiemelt megvételben három, másfél millió forintos megvételben két alkotás részesült.  A Városháza Fórum építészeti tervpályázat első díjas tervében Erick van Egeraat és munkatársai a helyszínre négy teret alakítottak ki, amelyek pozíciójukkal, hangulatukkal ugyan elválnak egymástól, mégis egymással szoros kapcsolatban vannak és szabadon kombinálhatóak. A Károly körúton a Deák tér irányából a Városháza Főtérre érkezünk. A Károly körúttal párhuzamos homlokzat ezen a részen felszakadozik, és átjárást kínál a tömb belseje felé. Az itt létrehozott kétszintes terület teraszokkal, lépcsőkkel, a Városháza „tornyával” és órájával: igazi találkozási pont kávézókkal és eseményterekkel.

A főteret a földszinten transzparens, teljesen megnyitható kulturális tömb köti össze a Városháza Fórummal. A tér funkcióját tekintve hasonlít az előző térhez, azonban szükség esetén lezárható, mindemellett alkalmas fedett terű események lebonyolítására is. A fórumról a Duna felé haladva a Városháza Kertbe érkezünk. Ez az épületegyüttes legcsöndesebb, legintimebb része, visszaidézve a barokk kertek zöldjét és rendezett hangulatát. Itt a földszintre is közösségi funkciók kerülnek, amelyek mind a kert felé, mind kifelé a Kammermayer tér irányába nyithatóak. A Városháza Passzázs a főteret köti a Városház utcával. Az itteni új üzletek és éttermek a Liszt Ferenc térhez hasonlatos lüktető közeget hozhatnak létre, egyben a gyalogosok számára a Városháza tömbön keresztül megnyitják az utat a Duna felé.

A Károly körút felé építendő homlokzat különleges színfoltjának ígérkezik a növényekkel beültetett, Deák tér felőli szakasz. A homlokzatok egy részét alkotó, rácsos szerkezet természetes párhuzamokat idéz, de a Károly körúti főhomlokzaton a Deák tér felől lassan megszelídülve alkalmazkodik az eklektikus térfalhoz is.

12 millió forintos II. díjban részesült az ARCHIKON Kft. munkája. Az Archikon független, monolitikus tömbökből álló, keretes beépítést vizionált a bontásokkal felszabaduló térre, amely az első díjas tervhez hasonlóan a Deák tér felé szakadozik fel. A perforált homlokzatú tömbök a szűk belvárosi utcákat idéző sikátorok vezetnek a belsőben nyíló térre.

4 millió forintos kiemelt megvételben részesült az ONL Hungary Kft. pályaműve. A non-standard építészetről elnevesült Kas Oosterhuis és Lénárd Ilona közös irodája szeptemberben, a Közraktárak folyamatban lévő átépítése miatt hozott létre budapesti műhelyt, amely a holland munkatársak aktív közreműködésével a Városháza tervpályázatán is indult. A kívánt funkciókat az ONL egyetlen, a Károly Körúttal párhuzamos hasábba sűrítette, amelyet diagrid rácsozat ölel körbe. A rácshálózat a térburkolaton is folytatódik a városháza és a Madách tér irányába.

4 millió forintos kiemelt megvételben részesült a  Zoboki-Demeter és Társaik Építész Iroda pályaműve. A Művészetek Palotáját is tervező műhely a Városháza középső szárnya és a Károly körút között mindent bontana, és az új épületeket a barokk szárnyak központi tengelyéhez képest szimmetrikusan helyezné el, középen nyitott teret hozva létre. Az új tömbök négy-négy, legömbölyített kubust jelentenek, amelyek fészekaljnyi tojásként gömbölyödnek a középső szárny újjáépített főhomlokzata két oldalán.

4 millió forintos kiemelt megvétellel díjazták a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. munkáját. Az építésziroda nagyméretű, kubusos tömegekkel oldotta meg a feladatot. A Károly körút mentén elnyúló homlokzat védett, fedett udvarral nyílik meg, amely interaktív, látványos térként működik. A belső udvarok megformálása kevésbé meggyőző.

1,5 millió forintos megvétellel jutalmazták a Vadász és Társai Építőművész Kft. pályaművét. A nagy volumenű, trapéz alaprajzú tömb ugyancsak a körúttal párhuzamosan nyúlik el; a perforált homlokzatokat négy üveggel fedett belső udvar tagolja.

1,5 millió forintos megvételben részesült a MÉRTÉK Építészeti Stúdió Kft. műve. Az iroda a tervezett szárnyat diagrid struktúrájú hálóval borította, és a háromszögeknek megfelelően tagolta sík- és térbeli elemekkel.

A bírálóbizottság elnöke Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, társelnöke Fegyverneky Sándor építész országos főépítész volt, akit az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium delegált. A testület tagja volt ugyanakkor Beleznay Éva megbízott főépítész, Cselovszki Zoltán, a Rogán Antal vezette V. kerület főépítésze, és Rogán elődje, azaz Steiner Pál stratégiai városfejlesztési tanácsnok is. A bírálat szakmai oldalát erősítette a bizottságba meghívott Jan Christiansen, aki a dán főváros, Koppenhága főépítésze, Martinez Lapena építész, Nagy Bálint építész, akiket a kamarák delegáltak. A testület póttagja volt Bojár Iván András, városarculati tanácsnok is.

A főváros a fejlesztést – akárcsak a Duna-parti Közraktárak megújítására kiírt sikeres pályázat esetében – közpénz felhasználása nélkül, a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló PPP-konstrukcióban szeretné megvalósítani. (Hasonló módon tervezi a kormány is az Erkel Színház helyén létrehozandó új multifunkcionális központot; az, hogy a jelenlegi gazdasági recesszió miképp hat ezekre a beruházásokra, egyelőre nem világos.) A Városháza telke, a régi és az új épületek a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában maradnak, a fejlesztő tehát egyik ingatlan felett sem szerezhet tulajdonjogot. A főváros ezek egy részének korlátozott időre történő használatba adásával teremt fedezetet a beruházáshoz. Az elmúlt hetekben az V. kerület által és a Városháza között a Deák Ferenc utcai Fashion Street kapcsán kialakult vitákat talán csökkentheti, ha a tervezési processzusba a kerületet is bevonják.

Az építészeti tervpályázat győztesével az önkormányzat hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményez, ami 2009. I. negyedévében zárul a tervezési szerződés megkötésével. E szerződés alapján, várhatóan 2009 őszére készíti el a győztes tervező az építési engedélyes terveket. A tervek birtokában lehet kiírni a befektető kiválasztását célzó építési koncessziós közbeszerzési eljárást. A befektetővel kötött szerződés aláírása után, 2011 elején indulhat az építkezés, a megújult Városháza Fórumot pedig akár két éven belül birtokba vehetik a budapestiek.