Építészet

Philippe Starck, a francia design prófétája nemrég az elitista formatervezés haláláról beszélt, és következtetésének érvényessége a nemzetközi sztárépítészetre is kiterjeszthető. A globális gazdasági válság csak felgyorsítja a minden téren egyre erőteljesebben érezhető szemléletváltást. Több jel arra mutat, hogy bizonyos régiók kivételével leáldozik a keveseket érintő, extravagáns és gyakran önkényes tervezői gesztusok kora, és helyét fokozatosan átveszi a visszafogottabb, gyakorlatias és humanista design, amely viszont sokaknak hozhat jobb életminőséget a mindennapokban. Az ésszerűség és a szolidaritás jegyében a megújuló energiaforrások között az emberi test is bevetésre kerül, az épületek kizöldülnek, a technológia a természet szolgálatába áll, a jövő nagyszabású fejlesztései pedig a sivatagot és a világűrt célozzák meg.

Emberközeli, fenntartható, közösségi: a futurisztikusnak tetsző, ugyanakkor működőképes vívmányokat elnézve ezek lesznek a következő évek meghatározó értékei, de az új mértékletesség nem jelent esztétikai szürkeséget, sőt. Az önmagában is figyelemreméltó, környezeti-társadalmi-kulturális tényezőkre érzékeny innováció különleges formákat ölt, jönnek a köztéri ivóvízesések, a szaharai naperőműves-tengervizes üvegházak és az urbánus jéghegyek, miközben épül a világ első földalatti focistadionja, mobil csillagvárosa és turisztikai űrrepülőtere.

Otthoni áramtermelés kézzel-lábbal

Nemsokára búcsút inthetünk az elemeknek és a töltőknek, ugyanis pár éven belül megjelennek a háztartásokban azok a kis teljesítményű, ám jelentős vívmányok, amelyek prototípusként már napvilágot láttak. Az áramtermelő hátizsák fejlesztőjének legújabb szerkentyűje a mobil mellett az MP3 lejátszók és PDA-k ellátását is fedezi. A YoYo önfeltöltő kinetikus mobiltelefon már jövőbeli szokásainkat vetíti előre, a Sony Twirl’N’Take digitális fényképezőgépét pedig a fej pörgetésével lehet üzemképessé tenni. A WEZA lábpedállal működő mikrogenerátora 40 wattos teljesítményével áramszünet esetén is kisegíti tulajdonosát, ráadásul laptophoz és egyéb kütyükhöz is csatlakoztatható.

Fűtés és világítás a testtel

Valódi áttörés várható az emberi energia hasznosításában: a legnagyobb potenciál a tömegben és a forgalmas középületekben rejlik. A New York-i FluxxLab tavasszal mutatja be forradalmi forgóajtója végleges változatát, amely a ki- és beáramlók által leadott mozgásenergiát alakítja árammá. A Jernhuset svéd állami cég a stockholmi főpályaudvar bővítését fűtené a napi 250 ezer utas testhőjével. A londoni Victoria metróállomáson sikerrel tesztelték a padlózat alá helyezett áramfejlesztő járólapokat, amelyek folyadékkal meghajtott miniturbináknak továbbítják az átvett cipősarok-energiát. A legzseniálisabb találmányt egy fiatal amerikai építészduó, James Graham és Thaddeus Jusczyk jegyzi. A dinamó elvén alapuló járófelületük hamarosan debütál a közterületeken. A Crowd Farm terv lényegét Velencében is modellezték hokedlikkel, a szakmától pedig megkapták a fenntartható építészet legjobb teljesítményeinek járó Holcim-díjat.

Ivóvízesés a köztereken

Egyre több helyen és szokatlan formában fogunk találkozni a vízzel. A San Franciscó-i élhető városra kiírt pályázaton tarolt Gunwook Nam látványnak sem utolsó, a fejlődő régiókban egyenesen életmentő köztéri ivóvízesése, amelyet egy szivattyús szerkezettel a járókelők mozgása hozna létre. A jövő jópofa brit buszmegállóinak egyik megálmodója, a Glowacka Rennie olyan áttetsző építményt vázolt fel, ahol a tetőről ivóvízkútként funkcionáló minivízesés zuhogna alá. A koncepció összhangban van Boris Johnson londoni polgármester felhívásával, ugyanis a városvezető a szemnek-szájnak ingert jelentő víz használatát szeretné megreformálni, kreatív köztéri kutak és takarékos professzionális kancsók segítségével. 

Laptop formájú focistadion a föld alatt

Akár Doha nyeri a 2018-as futballvébé rendezési jogát, akár nem, a katari főváros egyedülálló sportlétesítménye bizonyosan tömegeket fog vonzani. A The Wall nevű, szupervékony laptopot idéző focistadion ugyanis a világ első ilyen jellegű földalatti, mégis nyitott és természetes léghűtésű építménye lesz. Az innovációt elsősorban a forró klíma tette szükségessé, de a szükségre parádés megoldást talált a helyi építésztervező csapat. A stadion futballpályáját a földbe süllyesztették, a lelátók pedig egy notebook felhajtott monitorjára emlékeztető szerkezeten, illetve a pályát szegélyező emelvényen helyezkednek el. Nem lesznek hagyományos reflektorfények, és az építészeti elemekbe rejtett világítás még inkább fokozza a hi-tech aréna szürreális hangulatát.

Jönnek a jéghegyek

A városokba is beköltöznek a jéghegyek és a hómezők, ugyanis a minimalizmus ezredfordulón véget ért hegemóniája és az átmeneti neobarokk virágzás után egyre inkább a kristályszerkezet és a fehér szín válik meghatározóvá az építészetben. A trend emblematikus képviselői között olyan alkotásokat találunk, mint a Snohetta gyönyörű oslói operaháza (amely 2008 legjobb épületei közé is bekerült) és hasadó gleccserről mintázott irodaháza, a Koreában és Londonban épülő üvegszilánktornyok, de a lakóházak formája is efelé mutat. Ami az ihlető hó birodalmát illeti, sosem látott magaslatokat ostromol az alpesi építészet. Világdíjjal jutalmazott sífelvonó, önfűtő panorámás kunyhó, helikopterrel épített menedékház és extrém sáncok fémjelzik a természet szolgálatába állított technológia egyre táguló lehetőségeit.

Megnyitott lakóházak

Számos elismerés elnyerése után 2008 legjobb brit építészeti alkotása lett a 400 lakásos cambridge-i Accordia lakópark, amelyet a Feilden Clegg Bradley Studios, az Alison Brooks Architects és a Maccreanor Lavington irodák megosztva terveztek. A barátságos, levegős és emberléptékű komplexum fő jellemzője a köz- és magánterek egybeolvadása, valamint a változatos tagolás. A magasházak között szintén példaértékű lehet a Ground Zero projektből kizárt Daniel Libeskind megvalósulásra esélyes New York-i épülete a Madison Avenue 1. szám alatt. A környező híres felhőkarcolók közül is kiemelkedik majd a csigavonalú kimetszésekkel tagolt kecses üvegtorony, amelynek nyitott teraszain pazar függőkertek hozzák be a természetet a nagyvárosi környezetbe.

Áldott napelemek a Vatikánban

Ha minden terv szerint halad, a Vatikán lesz a világ első szénsemleges független állama. Több ezer napelem felszerelésével megkezdődött ugyanis az átállás a megújuló energia használatára. A német gyártó által adományozott kollektorokra az igazgató személyesen kért áldást még II. János Pál pápától. A Szent Péter-bazilika közelében található VI. Pál Auditórium ötezer négyzetméteres tetejét borító elemek évente 300 megawatt áramot állítanak elő. Ez a teljesítmény több környező épület éves villamosenergia-szükségletét is fedezi. Japánban ugyancsak milliárdokkal támogatják a napelemek tömeges használatát, New Yorkban pedig szélturbinákkal is gyorsítják az elodázhatatlan zöldülés folyamatát.

Európa jövője: a Szahara

Nemcsak az oroszoktól függő Európa energiahiányát, hanem az afrikai államok súlyos problémáit is orvosolhatnák a Szaharában létesítendő gigászi erőművek, amelyek a bőségesen adott napfényt hasznosítanák. A híres cornwalli ökokísérleti helyszín, az Eden Project és Philippe Cousteau üvegház-esőerdeje megvalósításában közreműködő Exploration Architecture két kipróbált technológia kombinációjával, napenergiával és tengervízzel működtetett üvegházakat telepítene a sivataba. A „concentrated solar power” (CSP) elvére épülő erőművek az áram mellett sok, párologtatásra használható hőt termelnek. A tengervízben található ásványi anyagokkal a növényeket táplálják; a megmaradt, szinte teljesen desztillált víz felhasználható az erőmű tisztántartására.

A tengervizes üvegházakból már több prototípus működik Tenerifén, Abu Dhabiban és Ománban, ahol a kombinált technológia iránt is óriási érdeklődés mutatkozik. Az Európa jövőjét érintő elképzelés legelszántabb támogatói Gordon Brown és Nicholas Sarkozy: Észak-Afrika naperőművei, Nagy-Britannia és Dánia szélfarmjai, valamint Izland és Olaszország termálalapú energiaforrásainak összekapcsolásával kontinensnyi szuperhálózatot hoznának létre, amely leágazásaival eléri az energiaszegény uniós országokat is. Az ambiciózus terv technikailag működőképes, csak azt nem tudni, miből teremtenék elő a 45 milliárd eurós költségvetést.

Szén- és füstmentes álomváros a sivatagban

Az ökoépítészet prófétájának tartott Norman Foster tervezi a világ első teljesen szénsemleges és szemétmentes álomvárosát Abu Dhabi emírségben. A sivatagban hatmillió négyzetméteren épülő Masdar City a különleges gazdasági övezetek és egy innovációs központ mellett a jövő környezeti szakembereit képzi majd az új energetikai egyetemen. A kísérleti település minden szempontból mérföldkövet jelent az ökovárosfejlesztésben. Nem lesznek benne autók, a városon árnyékolt gyalogutak futnak keresztül-kasul, a tömegközlekedési hálózatot pedig úgy alakítják ki, hogy 200 méteren belül bárhol megállót találjanak a lakók, és rekordidő alatt célba érjenek. Masdar City energetikai önellátását fényelektromos panelek, szélturbinák és növények biztosítják. Városközpontja szintén csodaszámba megy a maga nemében: Adrian Smith és Gordon Gill győztes pályaműve ugyanis a világ első energiatöbbletet termelő épülete lesz, amely már az építkezés szükségletét is fedezi a speciális naptetőpillérrel, és maga végzi a hűtést-páramentesítést tökéletesen környezetbarát technológiájával.

Világjáró humanista csillagváros

A legismertebb fiatal kínai építésznek, Ma Yansongnak sorozatban sikerül meglepetést okoznia. Erotikus felhőkarcolója és méhsejtes acélplázája után parkosítani akarta a pekingi olimpiára a Tienanmen teret, futurisztikus munkái közül azonban minden eddigit túlszárnyal az, amit modell formájában az őszi velencei biennálén mutatott be. Yansong ugyanis a túlzsúfolt és uniformizált kínai megapoliszok kortárs alternatívájaként a világegyetem szupercsillagjainak mintájára tervezett egy mobil, bárhol felállítható várost. Az „újközösségi” design jegyében fogant település 15 ezer embernek nyújt otthont, és energetikailag teljesen önellátó. Emellett rendelkezik egészségügyi, szabadidős és sportlétesítményekkel, az ivóvízellátást biztosító mesterséges tóval és egy digitális temetővel. Mindig az adott gazdavároshoz idomul, autentikus kínai energiával hatva át azt. Diktatúrának viszont nyoma sincs benne, hanem a természet és a technológia szimbiózisával valósít meg egy humanista jövőképet, legalábbis a tervező szerint. Az utópisztikus csillagvárosmodell ősszel Rómában állomásozott, majd világ körüli útra indult, és ha elnyeri a városfejlesztők jóváhagyását, nagyban is megépítik.

Futurista sikk az új szuperjeten

A jövő uralja az utastereket is: októbertől sci-fis kivitelű kényelmet kínál a felhők fölött a Qantas A380 Los Angeles-i járata. A világ legtágasabb és legcsendesebb utasszállítójának tartott Airbus-modell extravagáns új belsejét Marc Newson, az ausztrál design kultikus alakja tervezte, akinek a légitársaság futurisztikus Sky Bed üléseit is köszönheti. A 2008-ban London legjobbjának választott Newson korábban is remekműveket alkotott a repülésben, és Lockheed ihlette fémsezlonjával árverési rekordot döntött. Az EADS Astriumnak tervezett Spaceplane-je kívül-belül újgenerációs űrrepülőgép, amely nemcsak a Star Trekben és az X-aktákban szerepelhetne átütő sikerrel.

Úttörő űrrepülőtér Új-Mexikóban

Karnyújtásnyi távolságba került a Virgin Galactic jóvoltából a szervezett űrtúra. Az új-mexikói sivatagban Norman Foster építi a brit médiamogul, Richard Branson űrlégitársaságának látványában és működésében egyaránt merész főhadiszállását és első számú repülőterét. A titokzatos építkezésről kezdetben csak annyit lehetett tudni, hogy jórészt a föld alatt zajlik majd, és 225 millió dollárba kerül. A sivatagi dombot idéző hullámalakzat harmonikusan simul bele a tájba. A talajba vájt bejárati katlan falain bemutatják az űrhajózás múltját és Új-Mexikó állam történetét. A hosszanti tengely az emeleti szint szuperhangárjában folytatódik, ahol a repülőgépek és a szimulációs szoba kapott helyet.

Az épületeket úgy tervezték, hogy a földhő hasznosításával kivédjék az időjárás szélsőséges ingadozásait és felfogják az erős szeleket. Az űrrepülőtér teljesíti a fenntartható építészet amerikai rendszere, a LEED platinaszintű követelményeit. A helyi anyagokból és technológiával készülő együttes megvilágításáról tetőablakok gondoskodnak, míg a terminálcsarnok üveghomlokzata zavartalan kilátást biztosít a kifutópályákra. Az űrhajósok felkészülését szolgáló részeket és a látogatózónákat egybenyitják, hogy érzékelhető tegyék az űrutazás izgalmát, sőt időszakonként az irányítótoronyba is be lehet lépni. Az űrtúra várhatóan 2010-ben indul: az első úton Sigourney Weaver, Stephen Hawking és a sztárdesigner Philippe Starck kap helyet.