Beiktatási báljának zöld szőnyege és a metróval érkező vendégek is előrevetítették Obama kormányzásának fő irányvonalát. A 44. amerikai elnök Franklin Delano Roosevelt nyomában jár egy XXI. századi New Deallel, amely a társadalombiztosítási ellátórendszer átalakítása mellett sosem látott nagyságrendű környezetbarát és munkahelyteremtő közberuházásokkal hivatott talpra állítani az országot a gazdasági világválság óta tapasztalt legsúlyosabb recesszióból.
Az Új energiát Amerikának! program keretében a következő évtizedben 150 milliárd dollárt fektetnek be a zöld energiát hasznosító projektekbe, és 5 millió állást hoznak létre. A vizionárius elképzelésben szerepel az olajfüggőség távlati felszámolása is. Jóllehet a képviselőház által már elfogadott 825 milliárd dolláros élénkítő csomag hosszú távú sikerét egyelőre kétségek árnyékolják be, az őszi bénultság helyébe aktivitás lépett, és a hivatalokba hamarosan özönleni fognak a bizonyított munkaerőpiaci haszonnal járó fenntartható fejlesztések támogatási kérelmei.
Franklin Delano Roosevelt nyomában
Az elnöki eskü impozáns neoklasszicista háttere, a legendás elődök szellemiségét megidéző Capitolium az egybehangzó vélemények szerint ideális helyszín volt az új államfő beiktatásához, aki az alapító atyák örökségére emlékeztetve beszélt az áldozatvállalásról járó gyökeres változásról. Ráadásul korábbi nyilatkozata szerint Obama, sőt Joe Biden is szívesen lett volna építész, ha nem a politikai karriert választja. Az architektúrához való vonzódás akár tradíciónak is nevezhető az amerikai elnököknél: Thomas Jefferson mesterien gyakorolta a szakmát, amint ezt a föderáció korának stílusát meghatározó Virginia State Capitol és a Monticello bizonyítja.
Barack Obamára viszont másfajta, több téren is óriási téttel járó konstrukciós munka vár hivatalában, ugyanis a hitelpiaci krízisből kiinduló globális válság az Egyesült Állomokat sújtja a legjobban. A munkanélküliek aránya évtizedes csúcsokat döntögetve emelkedik, november az építőiparban 82 ezer állás, az építésztervező-mérnöki szektorban 10 ezer munkahely szűnt meg. A kereskedelmi célú ingatlanok piacán egy éven belül akár 35 százalékos visszaesés is valószínűsíthető, és egyedül New Yorkban ötmilliárd dollárnyi beruházás elhalasztásáról döntöttek. A hosszú ideig tartó prosperitás megrendülése és az ezzel járó bizonytalanság az amerikaiak énképét is súlyosan érintette, ezért az új elnökre még nagyobb morális felelősség nehezedik.
Obama beiktatási beszédében nem hagyott kétséget az út nehézségei felől, ugyanakkor hivatalba lépésének napján hozzáfogott a gyakorlati teendőkhöz. Az eredetileg kilátásba helyezett 700 milliárd dollár helyett 825 milliárd dollár értékűre emelt gazdaságélénkítő csomagot az adócsökkentés és az egészségügyi nyilvántartás számítógépesítése mellett elsősorban utak, hidak, oktatási intézmények és energiatermelő létesítmények építésének finanszírozására szánják. Akár Franklin Delano Roosevelt, az elnök a kor követelményeinek megfelelően újra akarja tárgyalni a politikai, az üzleti és a társadalmi szféra közötti szerződést. Minden idők legnagyobb léptékű, a recessziót és a klímaváltozást egyszerre célba vevő közmunkaprogramjával válaszol a kihívásra, amelynek okai alapvetően mások, mint az 1930-as évek túltermelésre visszavezethető kríziséé. Közös vonás viszont, hogy a megoldást mindenki az ősszel több pénzintézet felvásárló és a három autógyártó óriásnak mentőövet dobó államtól várja.
Az építészek és a zöldek bevonulnak a kabinetbe
Az elnökhöz, ha nem is irreális, mindenesetre óriási reményeket fűznek építészeti, városfejlesztési és energetikai körökben. Shaun Donovan, a Harvardon végzett építész és Steve Chu Nobel-díjas fizikus kinevezése a lakásügyi és urbanisztikai, illetve az energiaügyi minisztérium élére markánsan jelzi az új kormányzat programjának prioritásait. Ugyancsak a zöldítés amerikai élharcosának számító Michael Bloomberg polgármester és New York pozícióját erősíti, hogy a Fehér Házban újonnan megalakult várostervezési hivatalt a bronxi kerületi tanács elnöke, Adolfo Carrion igazgatja. Architekturális kérdésekben mások is szívesen adnak tanácsot Obamának. Az Amerikai Építészek Szövetsége felajánlotta segítségét az elnöknek, és az élénkítő programhoz kapcsolódva Rebuild & Renew néven saját javaslatcsomagot tett közzé. 725 millió dollárt szánnának az iskolák felújítására és környezetbaráttá tételére, harmincmilliárdot az országos „zöld épület”-programra, és harmincmilliót a történelmi emlékek megmentésére.
Az USA az elmúlt évtizedekben meglehetősen összehangolatlan energiapolitikai tevékenységet folytatott. Jimmy Carter, a maga idejében úttörő módon, napelemeket szereltetett a Fehér Ház tetejére, míg utóda, Ronald Reagan második ciklusában a javítási munkálatok miatt eltávolították, majd végleg elfelejtették őket. Most azonban minden más lesz: az elkötelezettséget és a következetes hozzáállást szemlélteti az is, hogy Obama stábjában létrehozták a környezetvédelmi, energiaügyi és klímavédelmi felügyelő vadonatúj posztját, amelyet Carol Brower, az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) volt elnöke tölt be. A környezetvédők már a november 4-ei választás óta euforikus hangulatban vannak, mivel az új elnöknél jobban és főleg konkrétabb célkitűzésekkel eddig senki sem szorgalmazta a zöldítést. A folyamat a nemzeti áramellátó hálózat és a szövetségi épületek kétharmadának energetikai korszerűsítésével kezdődik; itt három éven belül számottevő eredményeknek kell születniük.
Tiszta új energiát Amerikának
A változás egyik alappillérét jelentő Új energiát Amerikának! projekt keretében 2012-re 10, 2020-ra 24 százalékra emelné a megújuló energiaforrások arányát az összfogyasztásban, 2015-re pedig egymillió hazai gyártású hibrid autót vizionál a közutakon. Rövid távú „gyógyírként” a stratégiai benzinkészleteket dobná piacra, hogy könnyítsen a családok pénzügyi terhein. Minden évben egymillió háztartást optimalizálna az energetikai hatékonyság és a klímavédelem szempontjából. A limitek bevezetése és az emissziókereskedelem révén 2050-ig 80 százalékkal fogná vissza a széndioxid-kibocsátást. A legambiciózusabb törekvés kétségkívül az, hogy tíz éven belül megszüntetné a közel-keleti és a venezuelai kőolajimportot, míg Alaszkában hatalmas gázvezeték-hálózat épülne.
Elsősorban azok a beruházások számíthatnak az élénkítő csomag forrásaira, amelyek megvalósításra kész állapotban vannak, és a megújuló vagy alternatív energiaforrások hasznosításával fél éven belül bizonyítható módon jelentős számú munkahelyet teremtenek. A kormány napelemgyártást támogató bejelentése nyomán máris felszökött a szoláris energiával foglalkozó vállalatok részvényeinek árfolyama. Az elmúlt évtizedekben ironikus módon éppen a nukleáris ipar teremtette az új zöld munkahelyek 40 százalékát, most pedig nemcsak az erőművek létesítésében, hanem a működéshez szükséges komponenseket gyártó magánvállalkozások beindításhoz számít segítségre. A Dow Chemical vegyipari konszern vízellátó hálózatát korszerűsítené állami pénzből.
Kifizetődik-e a közhasznúság?
A Santa Fé-i központú Architecture 2030 kutatószervezet komplex tervvel állt elő, miszerint 171 milliárd dollár befektetéssel 7 millió új állást hoznának létre a köz- és lakóépületek energetikai korszerűsítése során. A rendszerbe egy ösztönző mechanizmust is beépítenének, amely pénzügyi kedvezményekhez juttatná a takarékosabb felhasználókat. A programba ugyancsak szívesen beszállnának a szövetségi intézmények. A belügyminisztérium közparkok rendbetételével 150 ezer munkahelyet ígér közel 10 milliárdos hozzájárulásért cserébe, a hadsereg mérnökei Louisiana államban 30 ezer embert alkalmaznának védőgátépítésre és árteresítésre, 220 millió dolláros támogatásért.
Robert Pollin, a Massachusettsi Egyetem tanára külön örülhet, mert ázsiója hirtelen megnőtt. A professzor ugyanis speciális modellt dolgozott ki a válságmenedzselő zöld beruházások gazdaságossági és munkahelyteremtő potenciáljának kiszámítására, és most rengetegen keresik a szolgáltatásait. Noha mindenki tisztában van vele, hogy a felívelő szakaszig igen hosszú az út, a tanácstalanság hónapjai után megindult a mozgás. A washingtoni képviselőház mindenesetre hallgatott Obama üzenetére, miszerint gyors intézkedés nélkül nem születhetnek meg a kívánt eredmények, és jóváhagyta a következőként a szenátus elé kerülő gazdasági élénkítő csomagot. A források felosztását korántsem övezi egyetértés, ám ha minden jól megy, az elnök február közepén aláírhatja a törvényt. A gyakorlati kivitelezés már egészen más lapra tartozik. A támogatásra igényt tartó projektek elbírálása bizonyosan vitákat fog kiváltani. A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy az olajárak világpiaci árának csökkenésével nem lesz könnyű rábeszélni a felhasználókat az alternatív energiaforrásokra, és ez csupán egy a lehetséges buktatók sorában.
Az elkövetkező időszak sok bizonytalanságot és izgalmat tartogat, de az biztos, hogy az építészetben ismét meghatározó szempontként tér vissza a szociális felelősségvállalás, és egyfajta tisztulási folyamat megy végbe. A történelmi példák és a jelen trendjei egyaránt afelé mutatnak, hogy a gazdasági korlátok lecsupaszítottabb, lényegre szorítkozó esztétikát és tartósabb konstrukciókat kényszerítenek ki. Látványos gesztusok helyett a közhasznúság és a munkahelyteremtő potenciál lesz a kulcsszó. A fenntarthatóság és a túlélés szempontjai felülírják a többi megfontolást, és a szigorú mustrának alávetett infrastrukturális fejlesztések támogatásának elbírálásánál az lesz a döntő, hogy élhetőbb, emberségesebb környezetet hoznak-e létre. Hogy eközben épül-e a Roosevelt-érában létesített Hoover-gáthoz vagy Golden Gate-hídhoz hasonló erejű nemzeti jelkép, csak a jövő a megmondhatója, ám egy Obama már most, első törvényhozási sikerével kiérdemelte a változás építésze címet.
Hozzászólások