Építészet

Ostromállapotok uralkodnak szinte az egész Belvárosban. 2009. április 23-án letették a Belváros megújítását célzó program alapkövét, és aláírták a támogatási szerződését is: a Budapest V. kerületén végighúzódó új főutca megvalósításának 5,5 milliárd forintos költségéhez első lépésben közel kétmilliárdot biztosít az Európai Unió és a magyar állam. Ezzel a megvalósítás szakaszába lépett a 2005-ben elindított program, amely négy éven belül lényegesen átalakítja majd a belváros közlekedését és közterületeit is. Az alapkőletétel után egy hónappal közlekedési káosz lett úrrá a Belvároson, a munkák viszont szemmel láthatóan folynak.

A Budapest Szíve program célja középtávon a Kiskörúton belüli terület teljes lezárása az átmenő autóforgalom elől, átengedve azt a városlakóknak, a gyalogosoknak, a kerékpárosoknak, egyben pedig lendületet adva a térség kiskereskedelmének is, hogy sikeresebben ellensúlyozhassák a terjeszkedő bevásárlóközpontok elszívó hatását. A 2005 végén kiírt nemzetközi építészeti-városrendezési pályázat nyertese az M-TeamPannon - s73 Kft. tervezőgárdája: Koszorú Lajos, Golda János, Mohácsi Sándor, Madzin Attila, Balogh Péter István és kollégáik lettek, akik megbízást kapva a folytatásra elkészítették a Budapest Szíve Fejlesztési Program 2006 Akciótervet. (Az M-Teampannon például a MOM Park komplexumáról ismert, míg az s73 Kft. nyerte a Kossuth tér rendezésére kiírt pályázatot.)

Innentől Belváros-Lipótváros önkormányzata vette kezelésbe az ügyet. 2007. augusztus 8-án írtak ki nyílt közbeszerzési pályázatot; a tervezési megbízást a Közlekedés Kft. vezette konzorcium nyerte meg, a városépítészeti és komplex környezetrendezési munkarész készítője az M-Teampannon - s73 Kft. páros. 2008 nyarán a kormány a kiemelt projektek közé emelte a programot. Az összfinanszírozás 20 százalékát adja a főváros és az V. kerület, a fennmaradó hányadot az EU állja. 2009 januárjában írtak ki kivitelezési pályázatot, az ajánlatok pontozásában 70-es súlyszámot kapott az ár, 15-15-öt pedig a kötbér és a korábbi teljesítés.

Miután március 31-én aláírták a kivitelezési szerződést, a kivitelezők áprilisban nekivághattak a megvalósításnak. Az első ütem a Kálvin térnél a Kecskeméti utcával kezdődik, és a Ferenciek terén és a Kristóf téren át halad az Erzsébet tér felé, majd az Október 6. utcán át érkezik a Szabadság térre. Befejezési határideje 2010. június 30., az egész projekt várhatóan 2013-ban ér véget. Sajnos az önkormányzat úgy volt kénytelen belevágni a megvalósításba, hogy közben több fővárosi program csúszása zavar bele az eredeti tervekbe és határidőkbe: késik ugyanis a Szabadság híd átadása, a 4-es metró építése és a Március 15. tér átadása is.

A tervekben négy új parkolóház létesítése szerepel (Március 15. tér, József Nádor tér, Kossuth tér, Olimpiai Park). Megépítésükkel párhuzamosan csökkentik a felszíni parkolóhelyek számát is. Jelenleg 6260 autó számára van felszíni és kétezernek föld alatti hely van a kerületben - plusz az illegális "parkolóhelyek". Mindezzel két cél is megvalósulhat: egyrészt a felszín egy részét visszaadhatják a gyalog vagy kerékpárral közlekedőknek, másrészt sikerül elkerülni azt, hogy az új parkolóházak még nagyobb autóforgalmat vonzzanak a belvárosba. A megszűnő parkolóhelyeket részben más utcákban halszálkás parkolási rend kialakításával, részben üres telkek parkolóvá alakításával, részben minisztériumi parkolók felszabadításával igyekeznek pótolni.

Három útzár is létesül (Egyetem tér, Harmincad utca, Arany János utca - Október 6. utca kereszteződés), ezeken csak a helyi lakosok és vállalkozók, a BKV járművei és a taxik hajthatnak majd be. A süllyedő bójás útzárak gyakorlati megvalósítása viszont még várat magára. A kerékpárosok viszont jól járhatnak: az utcasarkoknál egy szintben lesz a járda és az úttest, új bringatárolók létesülnek, és a szokásosnál szélesebbre tervezett úttesten elfér majd a kerékpáros az autók mellett. (Nem a projekt része, de kerékpárút épülhet az Apáczai Csere János utcában és a Kiskörúton is.) Az építkezések miatt a 15-ös autóbusz elterelt útvonalon közlekedik, június 20-a után pedig ismét változni fog a terelések rendszere.

A főútvonalak részben körülveszik, részben átmetszik az V. kerületet. Így érthető, hogy a kerülettel együtt a Belváros új főutcáját is kettészelő Astoria - Erzsébet híd tengely kezelése a program egyik neuralgikus pontja. A Rákóczi út forgalmának egy-egy sávval történő csökkentését, kerékpárút és fasor helyének megteremtését már régóta szorgalmazza a Levegő Munkacsoport. A Kossuth Lajos utca felszíni forgalomcsökkentésére is több javaslat született már, annyi valószínűsíthető most, hogy a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út új képe ugyanolyan lesz, hisz az egyik út a másik folytatása. Az aktuális tervek szerint a Kossuth Lajos utcára fasor, szélesebb járda, kevesebb közlekedő sáv és akár helyreállított villamosvonal is kerülhet. A program első fázisában, melynek kivitelezése 2009 áprilisában el is kezdődött, a Ferenciek terén két zebra létesül majd, az egyik a téren, a másik a Váci utca két része között. A cél az, hogy az annak idején "fővárosi sztrádaként" kiépített útpálya ne vágja ketté a gyalogos útvonalat. Egy későbbi ütemben a közúti aluljárót is átépítik. Ennek megvalósítását megkönnyíti, hogy az eleve É-D-i irányúról K-Ny-i irányúvá alakíthatónak épült.

A Március 15. tér is átalakulhat, ha a főváros belevág: az új rendszerben a hídra és a rakpartra a híd déli oldalán, a pesti hídfő tövében lehetne felhajtani, és egy mélygarázs is épülne ide. A Belgrád rakpart irányába megnyúlna a korzó; a 27. számú épület üresen álló alsó szintjein pedig a kerület idegenforgalmi központot alakítana ki.

A Belváros új főutcája és a kapcsolódó útszakaszok átfazonírozását komoly munka előzte meg. A tervek szerint fontos szerep jutna a víznek és a fasoroknak. Cél az információs zűrzavar megszüntetése is - egységes táblák, jelek alkalmazásával. Az utcák középtengelyében megmarad majd egy 3,25 méter széles gépkocsi-közlekedési sáv, amelyet egy vagy két oldalról parkoló sáv kísér. A burkolat 8 cm vastag gránit kőburkolat lesz, a homlokzatok felé eső szegély pedig 30 cm széles sávban fut majd a gyalogos és az autós zóna között - ebbe a sávba integrálják a parkolásgátló elemeket. A járdákat nagyobb méretű, elegánsabb kőlapokból rakják majd ki. Az új utcák tehát nem autómentesek lesznek, mint a Váci utca, hanem csökkentett autóforgalmúak, mint például a Ráday utca eleje. Ugyanakkor a jövő számára kihívást jelent, hogy a már meglévő sétálóutcák (Szabadság tér, Haris köz, Váci utca, Ferenciek tere stb.) igencsak sokféle burkolatait hogyan lehet majd összehozni az új burkolati rendszerrel. A Király utcában három cm vastag kőlapokkal dolgoztak, ott nagyon hamar tönkre is ment a burkolat. Ide 8 centi vastagságút terveztek - így joggal remélhető, hogy sikerül elkerülni a túl olcsó kivitelezés csapdáját.

Mint arról korábban már beszámoltunk, az új utcákhoz új utcabútorokat is terveztek. A pályázat opponenciájában is megfogalmazott vélemény szerint a tárgyak listája kissé elavult - telefonfülkét már nem nagyon telepítenek sehová, miközben például szelektív hulladékgyűjtő edények nem szerepelnek a listában. A kandeláberek tekintetében nincs még végleges döntés. Az eredeti javaslat egy biomorf, modern formát álmodott a megújuló utcákra - ez azonban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) nemtetszését váltotta ki, akik viszont belemennének egy nagyon egyszerű, "benzinkutas" változatba, vagy egy régi, historizáló kandeláber-típus alkalmazásába is. A biomorfnak nevezett kandeláber egy egységes rendszer része lenne - ezt Üveges Péter (M-Teampannon) csapata jegyzi. Az önkormányzat jelenlegi álláspontja szerint ha sikerül megegyezni a KÖH-hel, akkor azonnal elkezdik a fűszálra, bambuszra vagy talán ízelt lábra emlékeztető utcabútorok gyártását és kihelyezését.