Építészet

A budapesti Belváros tán legkisebb utcája, a Piarista köz már 2003 nyara óta le van zárva. Zajlik az egykor az ELTE diákjai által benépesített, ma ismét a piaristákhoz tartozó tömb felújítása és bővítése. A vezető tervező, Golda János kalauzolásával jártunk a helyszínen. Fényt derítettünk arra, mi rejt a hatalmas "darázsfészek", amit az udvar közepére építenek, milyen lesz az épület új tornya és elsőként láthattuk egy frissen előkerült, fél évszázada rejtőző aranymozaik részleteit.

A jellemzően oktatással foglalkozó szerzetesrend, amelyet az itáliai Kalazanci Szent József alapított a 17. század elején, alig néhány évtized múlva már Magyarországon is megjelent. Budapesti iskolájuk 1717 óta működik. Ma is álló épülete épp a kétszáz éves jubileumra készült el Hültl Dezső tervei szerint. Közvetlen szomszédságában állt a gimnázium régi épülete, amelyet az Erzsébet híd pesti hídfőjének rendezése miatt bontottak el.

Az új épület az első világháború anyagi kényszerében egyszerű homlokzatot kapott, valódi kőanyagot csupán a Váci utcai homlokzaton találunk. A Piarista köz árkádja fölé a Radnai Béla formálta, öt alakos szoborcsoportozat került, középpontjában a rendalapító szenttel. A szerzetesrend által száz évre közcélokra átengedett kis köz déli oldalán a rendház, míg az északin az iskola kapott helyet. Mivel a mai Március 15. tér helyére a rendezési tervek épületet szántak, a Dunára néző homlokzat, amely ma már a világörökségi panoráma része, nem túl reprezentatív. Hültl eredetileg modernebb vonalú terveket készített, majd a székesfőváros nyomására az épületet neobarokk elemekkel gazdagította.

Az intézményt az ötvenes évek elején államosították. Ekkor kazánház épült az udvaron, a kápolna 1957-re egyetemi színpaddá vált, a rendház szobáiból pedig tantermek lettek. Évtizedeken át az ELTE használhatta, majd 2001-ben az egyház visszakapta az épületet. Azóta a déli tömb, azaz a B épület megújult, a négy intézmény összevonásával létrejött Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolának ad helyet. (A László Tamás vezette felújítás elnyerte a Figyelő Építészeti díját.)

A Golda János (M-Teampannon), Kovács Zoltán és Mészáros Erzsébet (Kollektív Műterem) tervei szerint átépülő északi épületrészbe költözik a Mikszáth Kálmán térről a gimnázium és a piarista rendház. A felújítás után a mélyszinten 21 autónak elegendő mélygarázs lesz, ennek bejárata a Pesti Barnabás utca felől nyílik majd. A rég bezárt Váci utcai üzletek helyén újak nyílnak, a tetőtérben pedig bérirodák számára alakítják át. A Duna felőli homlokzaton a földszinti ablakok lemélyítésével az épületet megnyitják a Duna és a tér felé; itt a remények szerint étterem nyílhat. A Piarista közben lesz a tetőtéri irodák bejárata és közlekedője, míg a gimnázium és a rendház a Pesti Barnabás utcából nyílik majd.

Az épület beosztása rendhagyó. Az alsó két szinten a Váci utca és a Duna felé kereskedelmi, illetve az építészek reményei szerint kulturális funkciók kapnak helyet. Ezt az indokolja, hogy a hatalmas, kihasználhatatlan udvar helyére az iskola elvárásai alapján új beépítés készült. A második emelet magasságába függesztett betontömbben található a tornaterem. A tetején, a negyedik emeletnél nyílik az iskolaudvar, míg alatt impozáns, kétszintes tér található – ez az, ami akár kulturális célokra is hasznosítható lenne.

Az iskola tehát a 2. emeleten „kezdődik”. Itt a helyreállított kápolna és a tornaterem mellett a menza és a könyvtár kerül majd elhelyezésre. A 3-4. emelet tantermekkel lesz teli. Az ötödik emelet mindkét szárnyban a rendházé lesz. Az udvarban található tornaterem fala független az épület régi homlokzatától: a kettő közötti fénysikátor természetes megvilágítást biztosít még az első emelet magasságában is. A tornaterem külső falainak fával burkolását a tűzoltóság végül nem engedélyezte, így az a korábbi látványtervektől eltérően nem fa, hanem egy egyedi beton burkolatot kap majd. A legfelső két szint belső ablakai a rácsos szerkezetű, zöld foltokkal és üveglapokkal is gazdagított belső (és egyben felső) udvarra néznek majd - a helyszínen győződhettünk meg arról, hogy itt milyen csend van a környező nagy forgalomhoz képest. A tetőteret a Duna felőli homlokzat tetején új tetőablak-sorral, felette új tetőtérrel bővítik. Ennek közepén épül egy modern formájú, üvegfalas torony, amely a tetőtér bevilágításában is szerepet kap majd. A második emeleten éppen ottjártunk napján találtak rá egy dupla fal belsejében egy addig nem ismert fali mozaikra. Még csak egy kis szelete látszott ki, így még nem lehet tudni, hogy mikor keletkezett, mit ábrázol, és mikor került elfalazásra. A következő hetek-hónapok remélhetőleg meghozzák a válaszokat.

A felújítás során 5 új liftet is beépítenek. Az épület külső megjelenése is drasztikusan megváltozik jövőre, mivel az eddigi komor, barnás helyett világos, törtfehéres - sárgás árnyalatúra cserélik a homlokzatot.

A felújítás alatt a Piarista köz le van zárva - ma is. A munkálatok elhúzódását pénzhiánnyal magyarázzák. Az intézmény fenntartói szeretnék elérni, hogy a köz a távolabbi jövőben is autómentes maradjon. "Mi át akarjuk engedni a forgalmat, de csak a gyalogos forgalmat! Úgy, ahogy a múlt század elején aláírt megegyezésben áll: a Kígyó utca forgalmát! Ott pedig csak gyalogos forgalom van, nagyon helyesen. A jövő nem a belvárosi autóközlekedésé! Ez a döntésünk is tanúságtétel: egy emberibb, környezetbarát XXI. század mellett" - nyilatkozta Lukács László piarista főigazgató 2003-ban az Új Ember Magazinnak. Érdekesség, hogy a piaristák a közt 1911-ben száz évre adták oda a fővárosnak, csak lovaskocsis forgalomra. Ez a szerződés 2 év múlva lejár. A felújítás részeként a kis utcácska új díszburkolatot kap majd. A forgalomcsillapítás ötletét a kerületi önkormányzat is felkarolta, hiszen az remekül illeszkedik a Budapest Szíve program koncepciójába. Az épület szerkezete idén, a teljes felújítás legkorábban jövő év őszére készülhet el.