Jobb később, mint soha. Egy hónap van hátra szilveszterig, és javában zajlanak a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címmel összeköthető beruházások a baranyai megyeszékhely belvárosától délkeleti irányban fekvő Balokány városrészben, ahol a XXI. század Pécse épül. Az amúgy sem kicsi építési területet tovább tágítják az időközben a magánszektor által beindított további építkezések. Összefoglalónkban megpróbáljuk bemutatni, miként fog kinézni az új Pécs.
Nem a belvárosban, hanem attól délkeletre alakítják ki az EKF városrészt. Itt áll a Zsolnay-gyár, és itt épül a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont. Az EKF-beruházások hatására rámozdult a területre a magánszektor is – már épül a projektek közvetlen közelében a Corso Hotel, és egyéb jelentős területű kihasználatlan terület is magánkézben van már. Tehát a dolgok úgy mennek, ahogy azt az EKF-programot kidolgozók remélték: szándékosan nem a belvárosba tervezték a kulcsprojekteket, hogy ezzel egy eddig a város életéből és a turizmusból kieső területet fejlesszenek fel, kössenek a belvároshoz.
A pécsi zenei élet és a majdani konferenciaturizmus fellegvárának szánják az egyelőre Pécsi Konferencia- és Koncertközpontként emlegetett épületet. Az építészeti tervpályázat 2007 tavaszán zárult le, a győztesek a budapesti Graphisoft Park I. ütemét, valamint a margitszigeti Hajós Alfréd uszoda bővítését tervező Építészstúdió Kft. munkatársai (Keller Ferenc, Hőnich Richárd DLA, Sólyom Benedek DLA, Fialovszky Tamás) lettek. A korábban részben a Városi Tenisz Klubnak helyet adó egyesített, 23 ezer négyzetméretes telket 2009. június 29-én adták át a kivitelezőnek a 11 144 m² nettó alapterületű épület felhúzása céljából.
A törtfehér mészkő burkolatú épület tetejére az épület csigaformájú képzésének köszönhetően fel lehet majd menni, így az tulajdonképpen köztérként fog funkcionálni. Az 1000 fős koncertterem mellett 50–370 fő befogadására alkalmas, rugalmasan variálható konferenciatermeket is tartalmaz, amelyek befogadóképessége együttesen 1000 fő. A koncertterem a MÜPÁ-é mellett az ország legmodernebb ilyen jellegű létesítménye lesz. A dönthető zsöllyéknek köszönhetően akár bálok, nagyobb fogadások megtartására is alkalmassá válik a terem. Az ide költöző Pannon Filharmonikusok zenekar, valamint a Pécsi Kulturális Központ hoz életet a házba a tervek szerint 2010 decemberétől, legalábbis akkorra ütemezik az első hangversenyt. A parkolást 111 személygépkocsi és 5 autóbusz számára kialakított hely teszi majd lehetővé a felszínen. Mindez összesen 7.242 milliárd forintba kerül, melyből 5,251 milliárd uniós támogatás.
A koncerttermet csupán egy régi kollégiumi épület választja el az EKF másik kulcsprojektjétől, a sportpálya helyén épülő Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközponttól, más nevén Kaptártól, amelyet 2010 júniusáig terveznek befejezni. Könyvtár, mert öt könyvtár fog beköltözni a 13 000 négyzetméternyi területre, négy emeleten keresztül fognak sorakozni a szabadpolcos termek és a különféle olvasók. Tudásközpont, mert a kutatószobákon kívül rendelkezni fog két összenyitható, egyenként 200 férőhelyes előadóteremmel és egy 150 fős befogadóképességű konferenciateremmel.
Ezeken az alapfunkciókon túl fontosak voltak az épület tervezésére 2007-ben kiírt pályázatot megnyerő Balázs Mihálynak a közösségi funkciók. Szerinte a könyvtár egyben találkozóhely is, ennek tudatában tervezte az épületet, így abban helyet kapott kávézó-étterem, könyvesbolt, kiállítótér és egy fogadótér-fórum. Az épület szellemi központja az úgynevezett kaptár, egy konkrét funkcióval nem rendelkező tér, egy organikus test az épület belsejében, amely nagy belmagasságával átszeli az összes emeletet.
Bár a kaptár tulajdonképpen üres, tervezője reméli, hogy az épületet használók megértik eszmei fontosságát ennek a könyvtár kapcsolatteremtő voltát jelképező alkotásnak. Hasonló tudatossággal lett kialakítva a központ homlokzata is: a közösségi terek az üveghomlokzat mögött az utcaszintről is beláthatóak, a könyvtári funkciók azonban egy zártabb, befelé forduló világban kapnak helyet. Az épület mellett 261 férőhelyes felszíni parkolót alakítanak ki, a projekt 4,624 milliárd forintba kerül.
A Zsolnay Vilmos út (a 6-os főút városi szakasza) átellenes oldalán a korábbi felszíni parkoló helyén is építkezés zajlik. A Corso Hotel már szerkezetkész, az együttes részeként felépülő iroda- és üzletház alapozása pedig javában zajlik. A beruházás az első kézzel fogható jele az EKF által beindított növekedésnek. Az osztrák–spanyol befektetői konzorcium a megyeszékhely első 4 csillagos szállodáját készül átadni mintegy 80 szobával és két luxusapartmannal. A hotel a telek északi részén kapott helyet, bejáratát hét darab – pécsi épületek esetében kihagyhatatlan – Zsolnay-kerámiával burkolt oszlop szegélyezi majd. A belső tér közös helyiségeit fiatal pécsi képzőművészek alkotásai díszítik majd. Az épület alapozásaként egy közel 600 autó befogadására képes 3 szintes mélygarázs szolgál, mely kapacitásának harmadával az „utcát fogja szolgálni”. Az épület tartalmaz egy közel ezer négyzetméteres wellness-központot, valamint egy 150 fő befogadására alkalmas konferenciatermet.
A telek déli részét foglalja el a háromszintes üzletház és a hatszintes A-kategóriás irodaépület, mely típusában az első lesz a városban. A kereszteződés felé néző déli és keleti homlokzatokat 1500 m²-es üvegfelület alakítja majd. A beruházás összértéke 11 milliárd, melyhez 486 millió forint EU-támogatást kapott a beruházó, kifejezetten a hotel megnyitásához.
A legkomplexebb projekt az EKF programban az ugyancsak a közelben található Zsolnay-gyár kulturális központtá alakítása. Az 1852-ben alapított „keménycserép manufaktúrát” Zsolnay Vilmos virágoztatta fel és alakította művészi kerámiát gyártó üzemmé – neki köszönhetően a gyár sorra kapta a nemzetközi elismeréseket és megrendeléseket a századfordulón.
Mára a technikai újdonságoknak és a termelés visszaesésének „köszönhetően” a nagy gyártelep jelentős része kihasználatlan – ezen változtatna a város. A gyárépületek egy részének lebontásával és új épületek, sétányok, parkok, játszóterek és összekötő hidak építésével teremtene lehetőséget a terület újjáélesztéséhez szükséges funkciók beköltöztetésére – mindeközben megőrizve Zsolnay alapvető elképzelését, a termelés, a művészet és a tudomány egy helyen tartását.
A gyár és a család életét, valamint a Zsolnay-termékeket bemutató kiállításokon kívül képző- és iparművészek által kibérelhető műhelyeket, irodákat és rendezvényhelyszíneket is kialakítanak. Helyet kap a Planetárium, a Pécsi Galéria, a Bóbita bábszínház, a Kortárs Művészeti Központ és az Interaktív Tudományos-technikai kiállítás. A negyedbe költözik a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, a Bölcsészettudományi Kar Kommunikációs és Médiatudományi Tanszéke és a Filmtudományi és Vizuális Kultúra Szeminárium, valamint a Janus Egyetemi Színpad. A forgalom gerjesztése érdekében üzleteket, vendéglátóhelyeket és rezidensszállásokat is létrehoznak. A 2008-ban kiírt nemzetközi nyílt tervpályázatot az MCXVI Építészműterem nyerte meg, majd épületenként külön-külön tervezőcsoport, összesen 10 építészteam alakult.
Hozzászólások