„Egy hét után úgyis ellopják az összes biciklit”; „hiába a sok bérbringa, ha a városban kész élethalálharc biciklivel közlekedni” - leggyakrabban ezek a vélemények hallhatók a városi kölcsönbringa-hálózat ellenzőinek szájából. Március 31-én a budapesti közgyűlés ismét zöld utat adott a kölcsönbringa-hálózat létrejöttének: ezúttal az is eldőlt, hogy a Parking Kft. nemcsak az üzemeltetést fogja majd végezni, de a megvalósítás is az ő feladatuk lesz. Volly György, a cég kommunikációs igazgatója szerint a budapestiek már jövő nyáron vígan kerekezhetnek, a Magyar Kerékpárosklub elnöke azonban szkeptikus.

A bécsi Citybike rendszer immár 7 éve működik sikeresen - Kép © Gewista

A sógoroknál már megvalósult: a bécsi Citybike - Kép © Gewista

Egy időben volt róla szó, hogy Budapesten a BKV kapja a megvalósítás feladatát, de a cég végül elállt ettől. A Parking Kft. kommunikációs igazgatója szerint azért is kedvező, hogy a cég kapta meg a megvalósítás jogát, mert a fővárossal szemben az jogosult visszaigényelni az ÁFA-t, ami 260 millió Ft-nyi megtakarítást jelent. A tervet a kormány kiemelt projektnek minősítette; Volly György szerint a dolgok mostani állása szerint 99% az esély arra, hogy a projekt, amelynél a következő lépés a megvalósíthatósági tanulmány beadása („csak a papírmunka van hátra”, ahogy Volly fogalmaz), megkapja majd a 900 millió forintos uniós támogatást. Ezzel egyedülálló módon először nálunk jöhet létre uniós pályázati forrásból a rendszer, az összes többi európai nagyváros saját forrásból hozta létre azt.

Egyelőre természetesen kevés konkrétumot lehet tudni: az előzetes tervek szerint olyan 1000-1100 kerékpárból áll majd a rendszer, amelyeket 70-80 dokkolóállomáson lehet majd felszedni/lerakni. A projekt közel 7 négyzetkilométeres területet fedne le: a pesti oldalon a Nagykörúton belüli területeket, a Budai oldalon a Petőfi híd-Szabadság híd-margitszigeti bejáró-Margit körút közötti városrészt. Körülbelül 300-500 méterenként lesz majd dokkolóállomás.

Bixi Bike, Montreal kölcsönkerékpár-hálózata - Kép © pdbreen, flickr.com

Bixi-Bike, Montréal közösségi kerékpár-hálózata. Kép: pdbreen, flickr.com

A projekt összes résztvevőjét közbeszerzési eljárás során választják ki, a tervezőknek kiírt pályázat legkorábban az év végén várható. A jelenlegi tervek szerint jövő nyárra elkészülne a rendszer. Mivel a kerékpározás szezonális sport, a késés komoly problémát jelentene.

Előnye is van annak, hogy nálunk csak most jön létre a kölcsönkerékpár-hálózat: tanulhatunk a külföldi példákból, elkerülhetjük a hibákat, és lemásolhatjuk azt, ami bevált. Ennek szellemében egyedülálló, ún. "negyedik generációs" hálózat jön majd létre. Az egyik legnagyobb gond, amely a szkeptikusok szempontjaiban első helyen szerepel, a lopás kérdése. Az előzetes információk szerint erre többlépcsős védekezési módot találtak ki: a bringák egyrészt olyannyira egyediek lesznek, hogy egyetlen alkatrészük sem lesz kompatibilis egyetlen forgalomban lévő kerékpártípussal. Az egyedi színű és formavilágú kerékpárok feltűnő színfoltjai lesznek a város utcáinak. Emellett minden dokkolóállomás be lesz kamerázva, így követhető lesz, hogy ki viszi el és hozza vissza a bringát. További biztonsági tényező a regisztrációs rendszer, amely rögzíti a felhasználót.

Szavazás

Szükség van Budapesten

kölcsönkerékpár-hálózatra?

+
Igen, a város lehető legnagyobb területén ki kell építeni.
+
Igen, de elég a Nagykörúton belüli tágabb belvárosban.
+
Talán, de most nem ezt tartom a legfontosabbnak.
+
Nem, a tömegközlekedés megfelelő.

A Parking Kft. már most tervezi a második fázist, azaz a rendszer kiterjesztését a Hungária körútig. Budán, mondják, a domborzat miatt korlátozottabbak a lehetőségek. A cég a reklámbevételekkel tenné rentábilissá a kölcsönbringa-hálózatot.

Koppenhágai bérbringák - Kép © sleepydisco, flickr.com

Koppenhágai bérbringák. Kép: sleepydisco, flickr.com

László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke helyesli a terveket és sokat vár a beruházástól, de irreálisnak tartja a kitűzött nyári időpont. Egy működő bérbringa-hálózatnak ugyanis feltétele, hogy minden budapesti utca kerékpárral járhatóvá váljék (ez nem jelenti feltétlenül elkülönített kerékpárutak létrehozását). László azonban kérdésünkre leszögezte: nem látja annak jelét, hogy a tervezett vagy folyamatban levő közterület-fejlesztések esetében gondolnának a kerékpáros közlekedőkre, és véleménye szerint a közeljövőben nem is várható áttörés ezen a téren. 

A szakmai szervezetek és a Parking Kft. is abban reménykedik, hogy a kölcsönbringa-hálózat segít majd a kerékpáros kultúra javításában, abban, hogy az autósok és a bringások között javuljon a kapcsolat. Volly szerint a Budapest utcáin megjelenő sok új kerékpár egészen biztosan hatással lesz majd a város közlekedésére. Ráadásul egy új célközönség jelenik majd meg: arra számítanak, hogy nem a profi bringások, hanem a rövid időtartamra biciklire pattanók használják meg elsősorban a bérbringákat, akik esetleg egy-egy belvárosi célpont megközelítésére választják autó helyett a kétkerekűt.

A helsinki kölcsönbringák élénk színükkel keltenek feltűnést - Kép © Wikipedia

Kölcsönkerékpárok Helsinkiben. Kép: wikipédia

Ehhez az elképzeléshez igazítják majd a tarifákat is: a tervek szerint az első fél óra ingyenes lenne, a következő egy BKV-jegy árába kerülne, a harmadik szintén plusz egy BKV-jegynyi lenne. Hosszabb távon viszont olcsóbb lenne a szolgáltatás. A használathoz a Budapesten élők regisztrálhatnának, ha viszont valaki egyből a dokkolóállomásról szeretné használni a bringát, bankkártyáján kauciót zárolnának, hasonlóan az autókölcsönzéshez. A letét összege még bizonytalan, de természetesen valamennyire arányban kell lennie a kerékpár értékével (ami az előzetes becslések szerint 100-200 ezer Ft lenne). Számítanak majd a turistákra is, az optimista elképzelések szerint a bérbringák még a turizmus élénkítésében is szerepet kaphatnak.

A stockholmi kölcsönbringákat különösen egyedi design jellemzi - Kép © Chad Carpenter, flickr.com

A stockholmi kerékpárhálózat egyedi bringái. Kép: Chad Carpenter, flickr.com

Külföldi mintákban nincs hiány: ma már száz körül van azoknak a városoknak a száma szerte a világban, ahol igénybe vehetjük ezt a szolgáltatást. Belga, francia, spanyol, svéd vagy éppen kanadai mintákból lehet okulni. Közép-Kelet-Európában két rendszer működik, Prágában és Krakkóban. Elméleti példa pedig már nálunk is készült: Kele Sára, a Műegyetem ipari termék- és formatervező hallgatójának BICO névre keresztelt közösségi kerékpár-hálózata szakmai körökben is nagy sikert aratott. És hogy melyik külföldi példa a legsikerültebb? Volly Gyögy nem kívánt kiemelni egy várost sem: szerinte mindegyikből lehet tanulni valamit.

Mindenképpen tanulságos megvizsgálni a nyugat-európai nagyvárosokban működő rendszereket; ezek működése sok esetben nem nevezhető zökkenőmentesnek. Sokszor gond a lopás, illetve az, hogy kevés vagy éppen túl sok és ezáltal nem fér el a dokkolóállomáson a bicikli. Reméljük, gondos tervezéssel a budapesti hálózatnál sikerül valamelyest kiküszöbölni ezeket a problémákat.