Beüvegezett udvarral és földalatti látogatóközponttal bővülhet a Nemzeti Múzeum. A Kálvin téri klasszicista palota bővítésére az év elején írtak ki tervpályázatot, amelyet a műfajban igen tapasztalt Mányi István stúdiója nyert meg – derült ki a ma délelőtti sajtótájékoztatón. Mányi évtizedek óta részt vesz a Szépművészeti rekonstrukciójában, és támogatja a jelenlegi, nagy vitát kiváltott terveket is.
A Nemzeti Múzeum belső tereinek rekonstrukciója mára lezajlott, megoldatlan azonban többek közt az épület udvarainak, illetje nagymúltú kertjének szerepe és hasznosítása. A lepusztult állapotú park egy részét jelenleg a múzeum munkatársai használják parkolónak. Egy 2008-as felmérés szerint a kert fáinak több mint 60%-a életveszélyes, kivágásra javasolt. A látogatóbarát működés, többek között az akadálymentes megközelíthetőség érdekében is a múzeumnak ráadásul új közönségforgalmi terekre van szüksége. Ezek voltak az okok, amiért Dr. Kovács Tibor, a múzeum 2010. január 31-ével távozó főigazgatója tervpályázatot írt ki.
A zsűribe meghívták a VIII. kerület főépítészét, illetve a Magyar Építész Kamara képviselőit; a környékbeli lakosságot képviselő Civilek a Palotanegyedért Egyesülettel történt egyeztetések azonban csak részleges sikerrel jártak – olvasható Kovács Tibor márciusi közleményében. A pályázat, amelynek egyszer meghosszabbították a határidejét, sikeresnek nyilvánítható: 61 munka érkezett be.
A Mányi István Építész Stúdió első helyezett munkáját hatmillió forintos díjjal ismerték el. A másodikként kiemelt munka, az erfurti Dr.-Ing. Arch. Claus D. Worschech és a pécsi Oszoli és Boda Építész Iroda Kft. műve négymillió forintos díjazásban részesült. 2,5-2,5 millió forintot kapott a két megosztott harmadik helyezett, a Narmer Építész Stúdió és a Földes és Társai Építésziroda. Kétmillió forintos negyedik helyezéssel ismerték el az MCXVI Építészműterem Kft. munkáját. A zsűri megvételben részesített hét pályamunkát (a tervezők: Gelesz és Lenzsér Kft., Mérték Építészeti Stúdió Kft., Finta és Társai Építész Stúdió Kft., Bérces László, Csatai és Társa Bt., Szateki Kft., M Építész Iroda Kft.).
Mányi István stúdiója közismert szereplője a magyar építészeti közéletnek, és jelentős tapasztalatot szerzett a műemlék épületek bővítésének terén. Kifejezetten ehhez hasonló munkát végeznek a Magyar Természettudományi Múzeum számára, a volt Ludovika felújításával és bővítésével, de említést érdemel munkáik közül a Páva utcai zsinagóga felújításával létrehozott Holokauszt Múzeum vagy a Fővámház rekonstrukciója a Közgazdasági Egyetem funkcióinak. Mányi István a nyolcvanas évek óta részt vesz a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójában és bővítésében is, jelenleg Karácsony Tamással és Szécsi Zsolttal dolgozik együtt az épületen. A KÉK szervezésében a helyszínen lezajlott beszélgetésen a közönség soraiból jelezte elkötelezettségét Karácsony Tamás nagy vitát kiváltott bővítési tervei mellett.
Az eddig napvilágot látott tervanyag alapján a Mányi Stúdió mindkét belső udvar lefedését tervezi, hasonló szerkezettel, mint a Természettudományi Múzeum (vagy nemzetközi párhuzamként a Foster & Partners bővítette British Museum) esetében. A Múzeum körút felé az épületet a föld alatt bővítenék egy szinttel; ide a múzeum homlokzatának bal oldala előtt, a kertben elhelyezett pavilonból lehet lejutni. A tervnek ez a részlete hasonlít a Szépművészeti Múzeum tervezett bővítésére; a Mányi-féle pavilon azonban Karácsonyékénál erőteljesebben igazodik a meglévő klasszicista architektúrához, ráadásul a környező fák szinte minden oldalról eltakarják. A földalatti tervek megvilágítását ugyancsak hasonló, a talajszintbe süllyesztett felülvilágítókkal oldanák meg, mint a Szépművészeti esetében.
A nyertes terv szerzői: Mányi István (Mányi István Építész Stúdió), Gergely László (Stúdió G Bt.), Szabó Lajos (DU-PLAN Kft.), Bogár Péterné (TERTAK Kft.), Gergely Tünde, Martosi József (GEMA-Terv Kft.), Szigyártó Gábor (SMG-SISU Kft.), Balogh Andrea és Majoros Csaba (4D Tájépítész Iroda). A pályamű elkészítésében, illetőleg a tervezési feladat teljesítésében részt vevő munkatársak: Mányi István, Mányi Dániel, Gergely László, Szabó Lajos, Bogár Péterné, Gergely Tünde, Marosi József, Szigyártó Gábor, Hrustinszky György, Balogh Andrea, Majoros Csaba, Frikker Gizella, Kormányos Anna, Baróthy Anna.
Hozzászólások
Úgy látom, Mányi Pistának is van Google-je,
British Museum, Drezda stb stb csak ez jön be erre a témára... sajnos nagyon kopi-pészt.
És az udvaron "lenn" nem történik semmi? Székek lesznek?!
A Nemzetinek úgy látszik nem ötlet kellett, hanem a Szépművészeti Mányija...
Ez van, azért Pista bátyánknak gratulálunk, hiszen a mezőnyt nem ismerjük.
Szívesen megnéztem volna a többi pályaművet is.
Ez nyílván nem fog hangos vitákat generálni, hiszen egyszerűen semmilyen (ez lehet pozitívum is)
Azt viszont nyílvánvalóvá kéne tenni, hogy egy ilyen épületnek csak egy FŐbejárata van. Középen a lépcsőkkel és az oszlopokkal. Le lehet azt zárni, és lehet csinálni egy másik bejáratot, de az akkor is csak mellék bejárat lesz.
Az építész ügyes volt, és finom kezű, vigyázott az épületre, megtartott mindent, csak éppen az eredeti szellemiséget dobta a kukába.
"megoldatlan azonban többek közt az épület udvarainak, illetje nagymúltú kertjének szerepe és hasznosítása."
Különös, több, mint száz évig egész jól megoldott volt a kert szerepe és hasznosítása...
Egyszerűen botrány, ami a Múzeumkertben folyik, az áldatlan állapotok kialakulásában nagy szerepe van a diplomás, értelmiségi múzeumi munkatársaknak, akiktől az ember több tiszteletet várna el a történelmi értékekkel szemben. Egyszer majdnem elütött gyermekemmel együtt egy múzeumpedagógiai munkatárs, aki negyvennel száguldozott a kocsijával hátul a kertben. Botrány, botrány, botrány, ami a kertben zajlik. Az pedig nem indok, hogy a munkatársak nem tudnak hol parkolni. Menjenek kérem villamossal dolgozni. A Mátyás-templom plébánosa se parkol be a sekrestyébe.
Az átalakítási tervek sablonosak, unalmasak. üvegmennyezet, üvegtető, külön bejáró épület, ami a parkból vesz el helyet, stb.stb. Semmi eredeti.
Az egész csak a pénzköltésre indok.
Le kéne már venni az erőszakos modernista mancsokat Magyarország reprezentatív épületeiről. Évszázados károkat tesznek.
A kert például legyen kert, azaz zöld. A terveken a zöldség drasztikus visszaszorítása a legfeltűnőbb.
Teljesen felesleges belekaparni ezekbe az épületekbe. Ahogyan Károlyi Mihályt kidobjuk a kukába, ezeket az építészeket is ki fogjuk. Fintát például már városzszerte rühelli mindenki, számosan pedig tervezményeienek bontásáról álmodoznak.
"ráadásul a környező fák szinte minden oldalról eltakarják" - kár, hogy 60%-ukat ki kell vágni, és akkor nem fogják eltakarni.
Amúgy az udvarok lefedését jó ötletnek tartom, remélem a parkot is kicsit helyre pofozzák, mert elszomorító ahogy kinéz. Főleg a Múzeum utcai és a hátsó, MR felé eső oldal.
Amúgy ha már ennyire megy ez a földalatti bővítés, lehetne egy mélygarázst is csinálni. Igen, tudom, hogy van egy a Pollack Mihály tér alatt, de Budapesten parkolóhelyből soha nem elég. Esetleg a felszínen felszabaduló parkolóhelyeket is lehetne másra használni. Nem mintha nem tartanám szépnek a sok autót.
Egy poén hányszor üt? A szépmű bővítésével semmi bajom, de ez már annyira unalmas. Kis "budi" a főépület mellett, lejutás, főbejárat mellőzése. Kész, ennyi.
Ez az udvarlefedés is teljesen lerágott csont már. Egy exkluzív kert sokkal jobb lett volna, mint a londani V&A-ben is:
http://taj-kert.blog.hu/2010/01/...
Kár, hogy az építész nem volt képes a Foster tetőt szekezetileg megérteni és így még azt leutánozni se... csak egy kínai piaci hamisítvány lett belőle, ami teljesen ellentétes az eredeti koncepciójával.... ez így GÁÁZ
Na, most az az opció létezik, hogy így egyszerűen, csak megóvjuk azt, amink van? Elfogadjuk az elődök gondolatait és nem nyúlunk hozzá mindenáron, mindenhez? A föld alatt az remek! Ott szükség is lenne sok mindenre. Például sok-sok parkolóra.
Ezeken a felülvilágítókon le fogunk látni a pincébe???
Tisztelt tehetségtelen utánzó építészek és rajongó, idióta megrendelők:
A "GÖDÖRIZMUS"-t abba kellene hagyni. Sok eldózerolásra való építészeti stílus (lásd: brutalizmus, szocreál,..) közé való ez is.
Elvtársak! Nem vagyunk patkányok, nem vágyunk pincékbe!
(PS: Ez az pályázat isegyébként csak a pénzlenyúlásról szólt...)
Lehet hogy csak nekem van rémlátásom, de ez a történet is kísértetiesen hasonlít végeredményében a förtelem Nemzeti Színház ügyéhez.Természetesen eszem ágában sincs egy lapon említeni Siklós Máriát és Mányi Istvánt, de az indoklások, az ügymenet sok finomítással persze, nagyon hasonló.
Nopláne Siklós Máriát Mádl Ferenc köztársasági elnök a történet végén nem átallotta kitüntetni(!) is .
Persze állami vezetőink ízlése vetekszik egy hintalóéval (bocs hintaló), már amennyiben ez számít valamit, de nyilván a pénzköltésről szól ez a "betonozzunklemindent azzalnincsgond" projekt is, mint azt fentebb mások is észrevették.
Rohanok szegény kis Nemzeti Múzeumba elbúcsúzni néhány kép erejéig.
Ebben a korszerűre tunningolt, kertnek már nem nevezhető területen már nincs kedve az embernek einstandolni sem. A főbejárati lépcsőzetet idővel le lehet bontani, két generáció múlva úgyse tudja már a "művelt" ifjúság, hogy ki volt Petőfi Sándor.
A "zavargások" színhelyére sincs szüksége egyetlen hatalmon lévőnek sem, úgyhogy javaslom a "fedett garázs lépcső helyett" projekt mielőbbi "pályáztatását" kizárólag meghívásos alapon, majd a vonatkozó Úniós pénzek lehívását.
A pincelejáratok üzenete a jónépnek nem szorul magyarázatra....