Építészet

A médiahomlokzat kifejezésről legtöbbünknek elsőre valószínűleg a nagyvárosok villogó fényreklámokkal teli épületei jutnak eszébe, ugyanakkor ma már az épületekre utólag ráépített óriás kivetítőknél jóval többet jelent ez az építészeti fogalom. A media és architecture szavak összevonásával keletkezett Medatecture névvel is illetett új mozgalom jegyében olyan intelligens, multimédiás, szenzoros interaktív felületek jönnek létre, amelyek egyszerre adják a ház homlokzatát és a várossal kommunikáló felületet.

Igazi 21. századi jelenségről van szó, amelyben a technikai fejlődésnek köszönhetően hatalmas lehetőségek rejlenek. Természetesen sok egyéb tényezőtől (például a gazdasági környezettől) is függ, hogy milyen széles körben terjed el alkalmazása, de az ilyen intelligens felületekkel készült épületek a jövőben akár meg is határozhatják városaink képét.

Az első ismert médiahomlokzat gyakorlatilag egy mechanikus kijelző volt. Ez az objektum építészek, mérnökök, matematikusok és programozók közös munkájának eredményeként jött létre, és tükröződő felületű fémlapokból épült fel. Ezeket pneuamtikus úton, egyesével mozgatták, és az érzékelő szenzoroknak köszönhetően mozgásuk követte a közönség mozdulatait, így folytonos, hullámzó felület jött létre.

Jean Nouvel párizsi Institute du Monde Arabe-ján (amely 1981 és 1987 között épült) szintén egy mechanikus felületet integráltak a homlokzatba. A keleties, csipkeszerűen áttört homlokzat nyílásainak mérete a fényképezőgép blendéjéhez hasonlóan változik, szabályozva így a beengedett fény mennyiségét, új értelmezést adva az építészet és a napfény kapcsolatának.

A mechanikus változatokkal szemben a projektorok alkalmazásakor nincs kézzel fogható felület, kivéve természetesen a vetítés alapjául szolgáló szerkezetet. A vetítés lehet frontális vagy háttérvetítés; utóbbinál áttetsző felületre (üveg vagy akrilüveg) van szükség. Magyarországon a Múzeumok Éjszakája alkalmával rendezték meg a világ első virtuális épületfestő versenyét, ahol a vetítési felület a Magyar Nemzeti Galéria B épületének homlokzata volt.

A számítástechnika rohamos fejlődésével eddig ismeretlen lehetőségek tárultak fel az építészet eme különleges területe előtt, ahol a technológiai kihívások mellett a művészi összhatás és a médiaművészet-építészet összhangjának megteremtése is cél. Úttörőnek számít e téren a berlini Realities United cég, akiknek első, nemzetközi visszhangot kiváltott projektje a grazi Modern Művészetek Múzeuma. A kihívást itt az jelentette, hogy az épület belsejében zajló folyamatok kivetítését a rendelkezésre álló anyagi keretek között kellett megvalósítani. A LED-technológia akkor még nagyon drágának számított. Végül egy 930 fluoreszcens fénycsőből álló gigantikus pixelmező (amely a BIX nevet kapta) jött létre, amelyen absztrakt ábrákat lehet megvalósítani.

Míg a képek vagy az sms üzenetek megjelenítéséhez egy szabályos mátrixra van szükség, addig az absztrakt formák ábrázolásához tetszőleges hálózat hozható létre. A szingapúri Iluma bevásárlóközpont homlokzata például kristály alakú műanyag csövek hálózata. A felület mögött LED fényforrások helyezkednek el. Az épület ötvözi a 70-es évek Las Vegasának hangulatát és a legkorszerűbb, komputer vezérelte fénytechnológiát. 

Szintén Szingapúrban épült az A.AMP épület, ahol mögöttes vetítést alkalmaztak: a munkaidő befejeztével az ablakok előtt függöny ereszkedik le, és a homlokzat egyetlen hatalmas, LED-technológiával működtetett kivetítővé válik, ahol az ablakok pixeljei egészítik ki a felületbe integrált LED-kivetítőt. Az ezen futó szpotok mozgóképeit speciális szoftver analizálja, és az információt átalakításával meghatározza, hogy az ablakokban leeresztett, kivetítőfelületként használt függönyre milyen színű fényt vetítsen a lámpa. Bár ez utóbbi kivetítőfelület felbontása jóval gyengébb, mint a „normál” LED-kivetítőé”, az agy a mozgó színes fénypontokat is a szpotok részének könyveli el.

További példák a médiahomlokzatokra a bécsi Uniqua Tower, a berlini Potsdamer Platz Sony-épülete (Realities United), a moszkvai Belgrád Hotel és az Abu Dhabiban épült Yas Hotel (Asymptote Architecture és Arup). Farkas Péter, a be light! szakértője szerint Magyarországon is van érdeklődés a technológiára, de sajnos a hazai beruházások jelentős részében a bekerülési költségek lefaragásánál elsőként szokott az áldozatul esni a modern és gazdaságos (ezért általában drága) technológia.

A LED-technológiát alkalmazó homlokzatok megjelenése új termékek létrehozásához vezetett. Ilyenek az Illumesh és a Mediamesh (a német ag4 media facade GmbH-tól); amint nevük is mutatja (mesh = háló), ezek tulajdonképpen LED-del kiegészített fémhálók; előbbi kisebb felbontáshoz alkalmas (feliratok, szimbólumok), míg utóbbi filmek, videók megjelenítéséhez.

Az Illumeshnél a lámpák fénye visszatükröződik a háló fémfelületéről, így érdekes, csillámló hatás jön létre. A Mediameshnél a lámpák sűrűbben helyezkednek el, fényük kifelé sugárzik. Az ezzel burkolt házak homlokzata nappal fémesen csillogó, sötétedés után viszont káprázatos fényjátéknak adja át a helyét. Ezek a homlokzati elemek 8 méteres maximális szélességben, korlátlan hosszúságban kaphatók.

A Creative Technologies cég számos érdekes LED-projekttel foglalkozik. Ilyen pl. a Stealth™, amely 0,6 négyzetméteres panelekből és 2,5 centiméterenként elhelyezett LED-fényforrásokból áll. Előnye, hogy rendkívül könnyű (egy panel tömege 1 kg), és azzal jó minőségű, éles és ragyogó színű képeket lehet létrehozni. Egy másik termékük az interaktív „LED-csempe”, amely nyomásérzékelőjének köszönhetően a felületi érintésekre reagál. A svájci Szövetségi Technológiai Intézettel közösen kifejlesztett Nova® viszont már a háromdimenziós képek világába vezet: ez voxelekből (volumetric pixels, térbeli pixelek) épül fel, amelyekkel szintén képeket, videókat lehet megjeleníteni.

A brit SmartSlab, amely a 2006-os velencei biennálén mutatkozott be, szintén városi digitális felületekkel foglalkozik. Két alapszerkezetet használnak polikarbonát felületeik létrehozásánál: a méhsejtes és a rovarok összetett szemét imitáló struktúrát. Előbbi rendkívül stabil, robusztus szerkezetet ad, így ideális kültéri alkalmazáshoz, utóbbi pedig nagyon jó képminőséget jelent.

Arra a kérdésre, hogy a mai energiaárak mellett vajon mennyire van jövője ennek a technológiának, Farkas Péter lapunknak kifejtette: A LED-es kijelzők a jelenleg ismert, legkevesebb energiával működtethető fényforrások, fényáramuk vezérelhető, szabályozható, ezáltal kiválóan alkalmasak különböző, akár interaktív üzemmódban kijelzőkként való alkalmazásra. A LED-ek új generációja az Organikus LED, az úgynevezett OLED. Az OLED (Organic Light Emitting Diode), azaz szerves fénykibocsátó dióda működésének alapelmélete, hogy bizonyos szerves anyagok feszültség hatására fényt bocsátanak ki. Ez a jelenség az elektro-lumineszcencia. A technológia mai állasa szerint még csak tévékészülékeknél, illetve laptopkijelzőknél alkalmazzák, de jó esély van rá, hogy ezt a technológiát alkalmazzák a jövőben a reklámok kijelzőiben.

Energiafogyasztás terén a LED-technológiának a plazma, illetve az LCD-technológiánál általában kevesebb energia felvételére van szüksége, de ez is relatív, mivel sok összetevőt kell figyelembe venni egy homlokzatvilágítás vagy egy médiahomlokzat kialakításánál. Mindent figyelembe véve a homlokzatvilágítások, kijelzők és általában a mesterséges világítás területén valószínűsíthetően a LED-technológiáé a jövő. Ez a technológia a már jónak mondható és egyre jobb fényhasznosítási paraméterei (egységnyi teljesítményre vonatkoztatott fényáram-kibocsátás) miatt az energiaárak emelkedésével egyre népszerűbb a tervezők és felhasználók körében.

A médiahomlokzatok létrehozása építészek, designerek, mérnökök együttműködését igényli. A kész homlokzat azonban kikerül a tervezők ellenőrzése alól: ennek oka, hogy drága beruházásról van szó, a befektető célja pedig a költségek mihamarabbi megtérülése. Így a homlokzatot reklámok közvetítésére használják, nem pedig absztrakt képek megjelenítésére. A fénnyel azonban óvatosan kell bánni: az energetikai szempontok mellett az sem elvetendő, hogy ma már a városok jelentős fényszennyezést jelentenek környezetüknek. Olyannyira, hogy New York város önkormányzata és az Audubon álltavédő társaság nemrég közös kampányt indított a 40 szintesnél magasabb épületek tulajdonosai és bérlői körében, hogy éjfél után kapcsolják le az épületek belső és külső fényeit, így védve a költöző madarakat. Az így létrejövő, nagyon erős vizuális jelek a jövőben alapvetően meghatározhatják majd a világ városainak képét.