Építészet

A központi tervtanács tegnap támogatásáról biztosította a pesti belváros legújabb épülettervét. A tervezők imponálóak: a londoni sztáriroda, a Foster & Partners a japán-magyar Pálffy építészirodával közösen dolgozott a komplexumon. Az épületért azonban a Bécsi utca teljes páros oldalát lebontanák; az öt pusztulásra szánt épület között az 1960-as évek egyik hazai csúcsteljesítménye, a hajdani Chemolimpex-irodaház is ott van.

A Foster & Partners részéről Stefan Behling és Darron Haylock által jegyzett terv eddig példa nélküli való léptéket képvisel a belvárosi épületszövetben: elfoglalná a Bécsi utca 2-4-6-8-10. számú épületek helyét. Tömegét a közbeeső Deák Ferenc utca bontaná csak meg, de az utcaszint alatt, a földalatti beépítések szintjén egységesülnének a telkek. A telkek egyesítésével a beépítési magasság is növelhető a jelenleg hatályos szabályozás szerint. A tervek szerint az üveghomlokzatos, nagyjából a jelenlegi párkánymagasságnak megfelelő alsó homlokzati szakasz fölé még egy markáns épületrész kerülne, a lábakon lebegő „üvegszivar”, amely a belváros távlati képében és az Erzsébet tér felől meghatározná az összképet. Ehhez, illetve a nagyméretű tetőkerthez az épülettestet átszelő mozgólépcső vezetne fel.

Míg az eddig is tudható volt, hogy a Bécsi utca egyes házairól, de elsősorban a 10. szám alatti, Kármán Aladár és Ullman Gyula tervei szerint épült egykori Fischer-áruháztól az V. kerület hathatós együttműködésével került le a védettség, csak most derült ki, hogy a Bécsi utca 4. alatti egykori Chemolimpex-irodaházat is érintik a bontások. Két egyszerű okból: az 1960-ra (egyes források szerint 1964-re) elkészült épület ugyanis egyrészt nem műemlék, másrészt évtizedek óta az OTP használja – amely azonban tavaly év végén váratlanul eladásra hirdette meg, nem sokkal a környezetet jelentősen felértékelú Belváros új főutcájának elkészülte előtt. (Értesüléseink szerint a ház jelenleg még OTP-tulajdon.) A most tervtanács elé került tervekre a Csipak Aquisition adott megbízást, amely a Deák Ferenc utcában kialakított Fashion Street tulajdonosa és működtetője.

Korábbi nyilatkozatai szerint Csipak Péter, a beruházó „nem szereti a plázákat”, hanem az utcaszintről megközelíthető kereskedelmi területeket, feljebb pedig irodaházakat és szállodát kíván elhelyezni. Információink szerint a tervekre még vár egy tervtanácsi forduló, ám várhatóan ott sem támasztanak majd komoly fenntartásokat. A tervek építészeti minőségéhez nem sok kétség fér, a beépítés léptéke azonban megkérdőjelezhető, és a bontásra szánt házak közül a Chempolimpex-irodaház egyértelműen műemléki védelemre lenne érdemes. 

Az érintett épületek:

Bécsi utca 10. (Harmincad utca 3.)
Építész: Kármán Aladár – Ullman Gyula, 1909

A bontásra szánt házak közül eddig ez váltotta ki a legnagyobb sajtóvisszhangot. A Fischer Simon kereskedő megbízásából emelt ház alsó szintjein Budapest első nagyáruháza működött. Az eklektikus és szecessziós elemeket ötvöző épület máig nagyjából eredeti formáját őrzi, igaz, meglehetősen lepusztult állapotban.

Bécsi utca 8. 
Építész: Kallina Mór, 1884

Az eredeti formájában kettő. majd négyemeletes ház mára még két plusz szintet kapott 1921-ben, amelyek meglehetősen eltorzították az eredeti homlokzati arányokat. A részletképzés ugyanakkor kifejezetten igényes és egyedi. A tervező, Kallina Mór legismertebb épületei a budavári evangélikus templom, a Gellért-szobor architektúrája, illetve a mára csaknem teljesen elpusztult egykori Honvéd Főparancsnokság a Dísz téren.

Bécsi utca 6. (Deák Ferenc utca 10.)

Archív kép: Seidner Zoltán, 1949, a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Mai fotó: urbanista.blog.hu

A Bécsi és a Deák Ferenc utca sarkán álló eklektikus bérház a második világháborúban komolyan megsérült. A megmaradt tartószerkezetek felhasználásával helyén 1949-re készült el az a hétemeletes irodaház, amely még ma, az arányait elrontó tetőtérbeépítés ellenére is érzékelteti egykori nagyvonalúságát. Az irodaházat a Nehézipari Épülettervező Iroda kapta meg, majd egészen a rendszerváltás környékéig az egyik legfontosabb állami építésziroda, az Iparterv székházaként funkcionált. E minőségében a hazai képzőművészet történetében is fontos szerepet töltött be: itt állított ki többször az a hazai avantgárd művészcsoport 1968-69-ben, amely aztán az épület után az Iparterv nevet kapta.

Bécsi utca 4.
Építész: Gulyás Zoltán (1960 k.)

A hazai modernitás egyik legfontosabb személyiségének tekinthető Gulyás (1930-2000) ezzel a belvárosi épülettel új léptéket teremtett. Az akkor kortárs nyugati irányzatokkal, leginkább a miesi modernnel és a skandináv törekvésekkel párhuzamba állítható épület a Belváros első háza, a szocreál évei után egyszersmind az első, meghatározó helyen épült kortárs ház. Eredetileg az éppen akkor bontás alatt álló Erzsébet-híd hídfőiből származó, szürkés gránittal burkolták, de a kilencvenes évek fordulóján az eredeti tervező közreműködésével részben átépítették: ekkor került fel a jelenlegi, vörös burkolat és a Bécsi utcára néző bevágásba az egyértelműen rosszul sikerült üvegpiramis. A ház a hatvanas évek építészetének egyik legfontosabb hazai emléke. „Az új, jelentősebb irodaházak sorában nemcsak időrendben az első, de jól szervezett, egyszerű alaprajzával, ügyes beépítésével, szépen tagolt tömegformálásával, s főként igen finom s kiérlelt homlokzati részleteivel és belső térmegoldásaival kiemelkedő érték” – írja a kortárs, Nagy Elemér 1972-ben (Magyar építészet 1945-70, Corvina), de a mai szakértők sem vélekednek másképp: „a Belváros egyik legszebb modern épülete”, „az építőipar akkori teljesítőképességének maximuma” – olvasható Haba Péter és Szegő György 111 év – 111 ház címmel megjelent könyvében (Budapest, 2003).

Bécsi utca 2. (Kristóf tér 5.)
Építész: Bukovics Gyula, 1873-75
A szokatlanul keskeny telekre épült, négyemeletes, eklektikus bérház típusának jellegzetes példája. Bukovics Gyula a 19. század végének legtöbbet foglalkoztatott tervezői közé tartozik; legfontosabb épülete a Kossuth Lajos téren álló Földművelésügyi Minisztérium és a Kodály Köröndön álló Andrássy udvar. Nemrég őt azonosították a korábban Ybl Miklósnak tulajdonított turai Schossberger-kastély tervezőjeként is.