Bizonyára mindenki járt már télikertben, átriumban, lodzsában vagy erkélyen, de valószínűleg kevesen gondolták, hogy éppen egy naptérben állnak. Márpedig ezeket a fűtetlen, nagy üvegezésű tereket, amik az épület fűtött burkához csatlakoznak, gyűjtő néven naptereknek nevezi az építészet.
Legfőbb előnyük ezeknek a tereknek, hogy növelik a lakótér méretét és évente akár öt-hatezer órát is használhatják a lakók. De ami még ezeknél is fontosabb, hogy a napterek által csökkenthető a fűtési energia. A működési elv roppant egyszerű: az üvegházhatásnak köszönhetően a napsugárzás „csapdába kerül” a naptéren belül, az elnyelt hő pedig felmelegíti a naptérben lévő levegőt és szerkezeteket, majd a naptér mögött belép a szobába a hővezetés és légcsere útján. Ez a passzív napenergia hasznosítás, hiszen építészeti eszközökkel, gépészet nélkül működik. A naptér egyfajta pufferként szolgál a külső környezet és a lakótér belseje között, emiatt a szerkezeti hőveszteségek is lecsökkennek, mivel a hőcsere nem a belső és a külső tér, hanem a belső és az átmeneti tér között zajlik. A legnagyobb megtakarítás általában a szellőzési veszteségek csökkenéséből származik, amennyiben a lakóteret a naptéren keresztül a naptérben lévő előmelegített levegővel szellőztetik.
További előnyük a naptereknek, hogy alkalmazásukkal a homlokzat utólagos szigetelése egyszerűbbé válik. Mivel a naptér hőmérséklete nagyobb, mint a külső hőmérséklet, ezért a szigetelés az átlagosnál vékonyabb lehet. Egyúttal a naptérrel kapcsolatos homlokzatrész eső elleni védelme is megoldódik, a cserélődő levegő nem tartalmaz nagyobb szemcséjű port, valamint a lakás a betörés szempontjából is biztonságosabbá válik.
Naptereket utólag is ki lehet alakítani, gondoljunk csak a társasházi lodzsák beüvegezett felületére, ám az egyenként, különböző kivitelezőkkel megcsináltatott napterek esztétikailag nem kívánatos eredményt hozhatnak. Viszont a jól megtervezett, szakszerűen kivitelezett koncepció emelheti a homlokzat esztétikai értékét, kiváltképp, ha például keret nélküli, egyrétegű üvegezés kerül a lodzsákra. Mivel a naptér nem megfelelő (például raktárhelyiségként történő) használata is ronthatja az épület megjelenését, az utólagos kialakítás általában építési engedélyhez kötött.
Télen a napfényből a fűtött térben közvetlenül nyert energia és a bejutó természetes fény kissé lecsökken az egyel több üvegréteg miatt, de ez energetikai szempontból nem baj, mert a másodlagos nyereség így is nagy. A hideg hónapokban előfordulhat, hogy a naptér üvegezésének belső felületén páralecsapódás jelenik meg. Ez akkor alakulhat ki, ha a naptér és a fűtött tér között nagy a légcsere, míg a naptér és a kültér között kicsi. Hogy ez elkerülhető legyen, érdemes a naptereket télen is átszellőztetni, bár ez csökkenti a szigetelés hatását.
Nyáron viszont a túlmelegedés jelenthet gondot a napterekben, ezért célszerű hatékony árnyékolástechnikáról gondoskodni, illetve a naptér megfelelő szellőztetésével a lehető legkisebbre venni a túlmelegedés kockázatát. A téli napsugárzást viszont déli tájolással lehet a leghatásosabban kihasználni, mindazonáltal még egy északi tájolású naptér is hoz valamennyi hőnyereséget.
A témával kapcsolatban kérdezze szigetelési és árnyékolástechnikai szakértőinket!
Hozzászólások