Építkezés

Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke kedden a szenátus előtt szorgalmazta, az amerikai otthonok energiafelhasználásának gazdaságosabbá tételét, egybe arra kérte a testületet, hogy az amerikai otthonok tulajdonosait az energiahatékonysági beruházások minél előbbi megtételére ösztönözze. A szigetelés szexi – azaz vonzó - anyag, mondta később Obama, mert pénzt takarít meg.

Az Egyesült Államokban a zöld beruházások mértéke egyre növekvőben van. Az energiahatékonysági beruházások támogatása elemzők szerint a gazdasági növekedésre ösztönzően hathat. Az amerikai épületek felújításának piaca, az energiahatékonysági beruházásoknak köszönhetően 2013-ra várhatóan eléri majd a 35 milliárd dollárt, 69 százalékos növekedést produkálva ezzel a 2008-as évhez képest. Szakértők, az energiahatékonysági beruházásoknak köszönhetően, a jövőben arra számítanak, hogy az energiahatékonyság szempontjait is figyelembe vevő fűtés, szigetelés, hűtés és a légkondicionálás korszerűsítési munkáknak köszönhetően, a 2008-as 3.1 milliárd dollárról, az energia hatékonysági fejlesztések piaca 2013-ra 5.1 milliárd dollárra nő.

Obama elnök kijelentése is alátámasztja a koppenhágai klímacsúcson számos iparági vezető által hangoztatott azon véleményt, amely szerint Földünk klímájának védelméhez praktikus, mindenki által elérhető megoldások és az ezek széles körű elterjesztését szolgáló oktatás és finanszírozás szükséges.

Földünk klímájának változásait alapul véve évek múlva már késő lesz cselekedni, ezért a jószándékú hozzáállás mellett a sokak által elérhető és gyakorlatias megoldások előtérbe helyezését sürgetette Tony Robson, a Knauf Insulation vezérigazgatója a koppenhágai klímacsúcson. A világon megtermelt energia 40 százalékát ugyanis otthonaink használják fel, így ma már nem vitatott tény az, hogy épületeink energiahatékonyságának javítása, ezen belül is szigetelése járulhat hozzá a legnagyobb mértékben, a leggyorsabban és a legolcsóbban az üvegházhatást okozó gázok, köztük a CO2 kibocsátásának csökkentéséhez. Minden euró, amelyet szigetelésre fordítunk, 11 euró megtérülést hoz a szigetelés életciklusa alatt. Ahhoz azonban, hogy 2020-tól az Európai Unió tagállamaiban, így köztük Magyarországon is már csak zéró emisszióval rendelkező épületek épülhessenek, az építési lánc minden szereplőjének – az építtetők, az építészek, a kereskedők és a kivitelezők – oktatására és az energiahatékonysági beruházások finanszírozási mechanizmusainak mielőbbi kialakítására van szükség.

Napjainkban már világszerte egyre több szakember ismeri fel épületeink modernizálásának, ezen belül pedig energiahatékonyságuk javításának szükségességét. Erre nemcsak azért van szükség, mert erőforrásaink egyre fogynak, de azért is mert otthonaink energiafelhasználása, téli fűtése és nyári hűtése a világ teljes energiafogyasztásának egyre növekvő hányadát, jelenleg mintegy 40%-át teszi ki, jócskán megelőzve az ipar (28 százalék) és a közlekedés (32 százalék) szereplőit. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottságának 2007-es jelentése után, arról már nincs komoly vita, hogy az emberi tevékenység és háztartásaink energia felhasználása miatt megemelkedő CO2 közvetlenül is hatással van a globális felmelegedésre. Földünk átlaghőmérséklete a levegő CO2 szintjével együtt megállíthatatlanul növekszik.

Az Európai Unió ezért nemrégiben fogadta el azt a direktívát, amelynek értelmében 2020 után már csak olyan lakóépületek épülhetnek, amelyeknek nincs, vagy zéró közeli a CO2 kibocsátása. Ez csak 20-25 cm vastagságú szigeteléssel érhető el, a jelenlegi 5-10 cm vastagságú mszigetelések helyett. Nagyon valószínű, hogy a globális mértékben érzékelhető eredmények eléréséhez ilyen és ehhez hasonló törvényekre az EU határain kívül is szükség lesz. Szerencsére az ilyen szabályok azonban nemcsak Földünk klímájára hatnak majd pozitívan, de segítenek energiabiztonságunk megteremtésében, stagnáló gazdaságaink fellendítésében és a foglalkoztatás szintjének újbóli növelésében.

„Energia felhasználásunk nagymértékű csökkentésének ajtónkon dörömbölő szükségessége nem szabad, hogy elfeledtesse velünk annak felismerését, hogy ez a cél milyen gyakorlatias megoldásokkal érhető el” – mondta Tony Robson, a Knauf Insulation vezérigazgatója. „Alapvető fontosságú, hogy az épületek tulajdonosait megfelelő finanszírozási mechanizmusok támogassák energiahatékonysági beruházásaik megvalósításában, miközben az építési lánc részvevői, különös tekintettel az építtetőkre és az építészekre, megfelelő képzésben kell, hogy részesüljenek e fejlesztések professzionális megvalósítása érdekében” – tette hozzá a vezérigazgató.

„Épületeink fenntarthatóságának megteremtése csak olyan szigetelések alkalmazásával érhető el, amelyek előállítása megújuló erőforrásokra épül és így önmaga is hozzájárul a környezet védelméhez” – emelte ki Tony Robson, utalva a Knauf Insulation által 5 éves kutató-fejlesztő munkával kidolgozott ECOSE® technológiára, amely kőolaj alapú anyagok helyett egy teljesen természetes és újrahasznosítható kötőanyaggal kapcsolja össze az ásványgyapot szigetelés szálait. „Az új technológiák alkalmazásával valamint az ezek elterjedését segítő oktatással beléphetünk egy új energiakorszakba, amely nemcsak gazdasági növekedést, de annak hozadékaként új munkahelyeket is biztosít majd számunkra” – fűzte hozzá a vezérigazgató.

Az Európai Unió átlagához viszonyítva, a Közép-kelet európai épületek egy négyzetméterre vetítve 25 százalékkal több energiát használnak fel azért, mert nincsenek megfelelően szigetelve. Régiónkban sajnos a magyar otthonok a leginkább energiapazarlók. A szigetelés fontosságát jól mutatja, hogy a magyar háztartások kétszer annyi energiát veszítenek el a falakon keresztül, mint például a svéd otthonok, amelyeknek a zord éghajlat miatt 2,5-szer vastagabb a szigetelésük, így fűtésszámlájuk mintegy 35 százalékkal alacsonyabb, mint egy átlagos magyar család kiadásai.

A Knauf Insulation és az Energia Klub egy nemrég készített felméréséből kiderül, hogy az ingatlanjaikat az elmúlt 3 évben nem szigetelő tulajdonosok 46 százaléka a következő 5 éven belül tervezi otthonát szigeteléssel energia-hatékonyabbá tenni. A több, mint 500 család megkérdezésével elkészült kutatásból kiderül, hogy az új, téglaépítésű lakások 72 százaléka, a felújított téglaépítésű lakások 68 százaléka, a panellakások 57 százaléka, az újépítésű családi- és ikerházak 53 százaléka, a felújított családi- és ikerházaknak pedig 52 százaléka nem szigetelt, vagyis pazarolja a télen fűtésre, nyáron pedig hűtésre felhasznált energiát. Az otthonaikat szigetelni tervező ingatlantulajdonosok 63 százaléka homlokzat, 43 százaléka tető, 19 százaléka padló utólagos szigetelésével, 14 százaléka pedig a nyílászárók cseréjével tervezi csökkenteni a családi kassza forintjainak „elpárolgását”.