Meglévő és új épületeinknek télen és nyáron is jól kell működnie energiatikailag. Egy jó épület nemcsak a pénztárcánkat kíméli, hanem jobban is érezzük magunkat benne, és nem utolsósorban a környezetet is védjük vele. Egy jó építész már több mint fél siker.
Télen a hőveszteségek minimalizálására és ugyanakkor a hőnyereségek maximalizálására kell törekednünk. Mindez hőszigeteléssel, az épület légzáró kialakításával es megfelelő építészeti formálással érhető el. A minőség bizonyos szintig kötelező – a 2006-ban érvénybe lépett épületenergetikai szabályozás új épületek és 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épületek „lényeges felújítása” esetén ad meg minimum követelményeket.
Az épületszerkezetek felelnek a transzmissziós veszteségekért, azaz hogy mennyi hő veszik el a szerkezeten keresztül hővezetéssel. Többszintes épületek esetén a legnagyobb felületet a homlokzatok jelentik, így ezek felelnek a veszteségek jó reszéért, míg alacsonyabb épületeknél a tető és a padló szerepe is jelentőssé válik. A sík felületek mellett nagy figyelmet kell fordítani a hőhidakra, azaz a szerkezetek csatlakozási éleinél, a külső falsarkoknál, anyagváltásoknál létrejövő plussz hőveszteségekre. Panelépületek vizsgálatánál kimutatták, hogy a szerkezetek utólagos hőszigetelésével (az ablakok cseréje nélkül) átlagosan 24 % fűtési energiamegtakarítás érhető el, aminek több mint fele a hőhidaknál fellépő veszteségek csökkenéséből származik. A különböző épületelemek hőszigetelése (falak, pince, tető ...) különböző technológiát igényel és mindegyiket más műszaki korlátok és pénzügyi mutatók jellemeznek. Belülről vagy kívülről szigeteljük-e a falat, milyen legyen a burkolat, mihez kezdjünk az erkélyekkel? Szigeteljük-e a lépcsőházi falat? Milyen lehetőségek vannak a tetőtérben, a lapostetőn? Melyik a leggazdaságosabb, melyik a legegyszerűbb szigetelés? Megannyi kérdés – a legjobb megoldás sok tényező függvénye.
A transzmissziós veszteségek mellett az épület burka felelős a filtrációs szellőzési veszteségekért is, azaz hogy mennyi hő veszik el közvetlenül az épület „lyukassága” miatt – például a vetemedett régi ablakoknál a tok és a szárny között. Szintén panelépületeknél mutatták ki, hogy az ablakcsere eredményeként létrejövő energia megtakarítás kb. 30 % , ennek több mint fele ezen szellőzési veszteségek csökkenése révén valósult meg. Ma már nagyon jó légzárású ablakok kaphatók a piacon – pont ez ugyanakkor bizonyos kockázatokat is rejt magában. Ha például kicseréljük az ablakokat, de nem hőszigeteljük a régi falakat, ezzel kedvező feltételeket teremthetünk a penészgombák megtelepedéséhez: a légcsere lecsökken, a lakásban megnő a relatív páratartalom, a belső felületek viszon hidegek, ahol így jó eséllyel lecsapódik a pára. Ez a jelenség elsősorban a sarkokban, csatlakozási éleknél, azaz a hőhidaknál fordul elő. A penészfoltok pedig nem csak esztétikailag kifogásolhatók, de egészségünkre is káros hatással lehetnek.
Energia megtakarítás a különböző intézkedések hatására (hat panelház kiértékelésének átlaga) – épületburok, teljes megtakarítás
Az épületszerkezetek és az építészeti kialakítás persze kihat az épületgépészeti rendszerre is: jó épületben elegendő egy kisebb teljesítményű rendszer, kisebb radiátorokkal. Fontos a rendszer jó szabályozhatósága: felújítás esetén például hiába szigeteljük le az épületet, ha a fűtés szabályozhatatlan marad, hiszen a lakók a túlfűtés ellen csak ablaknyitással tudnak védekezni.
A téli állapotok mellett egyre fontosabbá válik az épület nyári viselkedése: már a tervezés kezdeti stádiumában gondolni kell erre is. A hő nagy része az ablakokon keresztül érkezik – ez télen kedvező, nyáron viszont védekezni kell ellene. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem alkalmazhatunk akár viszonylag nagy ablakfelületeket is. Sokat tehetünk okos tájolással, megfelelő ablakaránnyal, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek, esetleg speciális bevonatok betervezésével és igen fontos az optimális hőtároló tömeg és a keresztszellőzés lehetőségének biztosítása is. A jó építész mellett majdnem ugyanolyan fontos a hozzáértő lakó is, aki aztán a napszaknak és időjárásnak megfelelően „működteti“ a házat – nyitja/csukja a zsalugátert és az ablakokat.
Az energetikailag jó épületben jobb lesz az emberek komfortérzete is: a hőérzet ugyanis nemcsak attól függ, hogy hány fokos a levegő a lakásban, hanem a minket körülvevő felületek hőmérsékletétől is. Ha a felületek melegebbek, lejjebb csavarhatjuk a termosztátot és mégis jól érezzük magunkat. Mindemellett sorolni lehet az egyéb járulékos hasznokat: az épület várható élettartama magasabb lesz, piaci értéke nagyobb...
Ilyen és hasonló kérdésekre próbál válaszolni a cikksorozat épületszerkezetekkel foglalkozó része.
Hozzászólások