Újépítésű házak esetében az energiatudatosság igénye már az első vonalhúzástól meghatározó alakformáló erővel bír. A fosszilis energiahordozókat mellőző környezettudatos épület és építés, az egészséges élhető mikroklíma valamint a pénztárcakímélő üzemeltetés megtervezése folyamatos kompromisszum-készséget feltételez a megbízótól és elsősorban az építész felelőssége. Papíron mindig olcsóbb gondolkodni: Az építész irányítása alatt elkészülő engedélyezési terv határozott formai / épületgépészeti / funkcionális keretek közé szorítja a megvalósítandó létesítményt. Ettől utólag - annak reményében eltérni, hogy egy környezetbarátabb / gazdaságosabb végeredményt kapok csak újabb pénzügyi áldozatok árán lehet.

-

A szoláris építészet nem más, mint a napsugárzás energiájának tudatos hasznosítása az épület fûtési, világítási energiamérlegében építészeti, épületszerkezeti eszközökkel. A passzív jelző arra utal, hogy ebben a hasznosításban olyan épületszerkezeti elemeket használunk, amelyek eleve adottak/szükségesek, vagy az energiatakarékosságon túl más szerepet is betöltenek (falak, tetők, nyílászárók). Ebből következik, hogy aktív szoláris rendszereknek azokat nevezzük, amelyekben épületgépészeti vagy egyéb berendezések révén az épület szerkezetébe nem integrált elemekkel hasznosítjuk a napsugárzás energiáját. 

A napenergia hasznosítása az üvegházhatásra épül. A megengedhető belső hőingadozás hőérzeti szempontból korlátozott, ezért fontos a minél nagyobb hőtároló tömeg. Őseink tudták, hogy miért építenek agyagból házat, akinek pedig van rá pénze az ma fázisváltó (PCM) anyagokkal növeli élettere belső hőtároló tömegét. Amennyire fontos télen a sugárzási energia elnyelése, annyira nem kívánatos nyáron: gondoskodni kell a megfelelő árnyékolásról és az éjszakai szellőzésről.

A napsütötte épülethomlokzat (nálunk a déli) ablakokkal való megnyitása kézenfekvő megoldás, gondolni kell azonban a hőveszteségek minimalizálására is, azaz a jó hőszigetelésre. Az üvegszerkezetek ugyanis sokkal rosszabb hőszigetelők, mint a falazott szerkezetek. Törekedni kell arra, hogy az épület sugárzási nyereségét növelõ megoldások ne vezessenek a veszteségek növekedéséhez, a veszteségek csökkentését célzó megoldások ne vezessenek az épület sugárzási nyereségének csökkenéséhez.

A fenti ellentmondás feloldásához számos szerkesztő elv áll rendelkezésre:
• az épület helyiségeinek tájolása
• a használati helyiségek mélységének korlátozása a benapozás ismeretében
• pufferzónás kialakítás (napterek, szélfogók)
• a fűtött és fűtetlen terek szigorú zónákra osztása
• kompakt tömegformálás

A fentiek ismeretében és következetes alkalmázásával harmonikus, letisztult alaprajzú és tömegű házak jönnek létre.