A bécsi Jaunerstrasse-n található EFH Eidenberger projektnevű, 256.00 m2 nettó alapterületű, lapostetős családi ház tervezett éves energiaigénye 15-20 kWh/m2. Titka abban rejlik, hogy az ATM Architektur& Technik tervezőiroda igyekezett a lehető legkompaktabb, legzártabb épületformát kialakítani, így a lehűlő felületek és a fűtött térfogat aránya igen kedvezően alakul (0,37, mivel a „pince” is a fűtött térfogat része).

Az építtetők igényeinek megfelelően a létesítményt falfűtéssel látják el, ez a hőleadás szempontjából is kedvező. Az épületnek sajátos nyílászáró kiosztása van, mivel a tervező és a megrendelő közös megegyezéssel igyekeztek az északi, utcai homlokzatot zártabbá alakítani, míg a déli, kert felőli épületburok –hatalmas üvegfelületei révén– teljes nyitottságot mutat. Ez megfelel a leendő lakó igényeinek is, és a naphő passzív hasznosítása szempontjából is előnyös. Szintén a déli homlokzatra néz a terasz, mely nyáron árnyékolóként is funkcionál. 

-

A tervek szerint az épület zárt geometriáját a nyílászáró kiosztáson túl a homlokzat vízszintes tagolása töri meg, a földszinti vakolt felülettel, és az emeleti kazettás lemezburkolattal. A különleges külső falszerkezet felépítése a következőképpen alakul: 9,4 cm vastag tömör fa falszerkezet, 32 cm cellulóz szigetelés, 20 cm fa borítás, átszellőztetett homlokzatburkolat. Az épület további sajátossága, hogy a pince is része a passzív szabvány szerint készült épületburoknak, mivel itt is lakó funkciójú helyiségek találhatók (a pincefal vasbetonból készült, és 35 cm XPS hőszigetelés borítja).
A friss levegőt egy beépített szűrővel rendelkező légcserélő készülék szolgáltatja, melyet az épület alatti talajszondával összekötött hőszivattyú fűt fel a megfelelő hőfokra. Ezen kívül a szabadalmaztatott dupla üvegezésű ablakok is „fűtik” a belső teret. 

Cellulózszigetelés

Újrahasznosított papírból és bórsókból készített hőszigetelés (hővezetése: 0,04 W/mK, hőkapacitása: 1944 J/kgK, meglehetősen olcsó anyag). 

Hőszivattyú

• Víz-víz típusú: A talajvízből, vagy a felszíni vizekből (folyó, tó) vonja el a szükséges hőenergiát. A talajvíz felhasználásához legalább két kút szükséges; az egyikből kiszivattyúzzák, a másikba pedig visszaeresztik a vizet.
Előnyei: magas hatásfok, egész évben állandó teljesítmény, biztosítja az épület fűtését és hűtését is.
Hátrányai: nagy mennyiségű víz szükséges hozzá, jelentős előkészítést igényel, ha elapad a vízforrás, nem tud működni. 

•  Föld-víz típusú

•  Földkollektoros (vízszintes) rendszerek: A talajból a hőt, 1,5-2 méter mélyre (több, keskeny árokba, vagy egy nagy alapterületű „gödörbe”), vízszintesen lefektetett, műanyagcsövek segítségével vonják el. A csőkígyóban fagyálló folyadék kering.
Előnyei: magas hatásfok, egész évben állandó teljesítmény, biztosítja az épület fűtését és hűtését is, biztosított a jövőbeni működés.
Hátrányai: jelentős földmunkával jár, hűtheti a kert fáinak gyökereit, nagy földterület szükséges hozzá. 

•  Földszondás (függőleges) rendszerek: A talajból a hőt, 30-100 méter mély furatokba, függőlegesen elhelyezett műanyagcsövek segítségével vonjuk el. A speciális csövekben különleges fagyálló kering.
Előnyei: magas hatásfok, egész évben állandó teljesítmény, biztosítja az épület fűtését és hűtését is, biztosított a jövőbeni működés, kicsi területigény, szinte bárhová telepíthető.
Hátrányai: nagyon drága a fúrás, nagy felfordulással jár az előkészítés. 

• Levegő-víz típusú: A környezet levegőjéből vonjuk el a fűtéshez szükséges hőenergiát. A készülékek telepíthetők beltérbe, kültérbe. Felszerelhetők a tetőre, vagy a ház falára is.
Előnyei: nem igényel jelentős előkészületeket, bárhová szerelhető, egyszerű, olcsó telepítés, kisebb beruházást igényel, mint a földes, vagy vizes típusok.
Hátrányai: alacsonyabb hatásfok, külső hőmérséklettől függő teljesítmény, alternatív fűtési rendszert igényelhet.