Környezet és Politika » Épület és környezet

Cikksorozatunk célja, hogy ráirányítsa a hazai szakmai közönség – elsősorban építészek, épületgépészek, oktatók, gyártók –, valamint az érdeklődő építtetők, beruházók és döntéshozók figyelmét az épületenergetika kiemelten fontos szerepére a minőségi, hatékony energiafelhasználású ingatlanállomány bővülése érdekében.

Mint ismeretes, a hazai épületállomány az összes felhasznált energia közel felét ttöbb, mint 40%-át fogyasztja el. A felhasznált energia döntő mennyisége az épületek komfortjára – elsősorban fűtésre, de egyre növekvő mértékben a hűtésre – fordítódik. Az energiaigényes ingatlanok felelősek leginkább a környezetre káros széndioxid kibocsátásért is. Szakértők véleményeA klímamodellek szerint, amennyiben – a lehetséges beavatkozásokkal – tíz éven belül nem csökken jelentősen a széndioxid-kibocsátás intenzitása, az élővilágot veszélyeztető klímaváltozás visszafordíthatatlanná válik. A kedvezőtlen folyamat megállítása érdekében minden lehetséges beavatkozást figyelembe kell vennimeg kell tenni, emellett lényeges, hogy a különféle – a célhoz segítő – módszerek műszaki megoldások alkalmazása a lehető legszélesebb körben elterjedjenek.

A fosszilis energiahordozók ára az utóbbi tíz évben jelentősen emelkedett, például a nyersolaj ára csaknem a tízszeresére nőtt. A gázár-emelkedés a kis- és nagyfogyasztókat egyaránt sújtja. Az energiatakarékos építési mód –mind az új épületek, mind a felújítások esetében– kedvezően döntően hozzájárul a kiemelkedő hatékonyságú energiahatékonyság eléréséhez, a komfort és életminőség emeléséhez, a nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához, továbbá – az energiafüggőség csökkentése révén – a nemzetbiztonsághoz. (Építésügyi szemle, L. évfolyam, 2008/2. száma nyomán)

Globális felmelegedés

Az emberiség által jelenleg használt energiahordozók (szén, földgáz, kőolaj) az év milliókkal ezelőtt a légkörben lévő CO2 és egyéb üveggázokat megkötő növényi és állati szervezetek maradványai. Az elégetésük során a lekötött gázok ismét a légkörbe jutnak és előidézik az üvegházhatást. (A megújuló energia egyik fajtája az energia-növények hasznosítása nem jelent többlet gázterhelést a légkörnek, mivel a növények a fejlődésük során a légkörből veszik fel a CO2-t és elégetésük során csak egy körfolyamat játszódik le.)

Az mai éghajlatmodellek szerint a Föld felszíni hőmérséklete a következő évszázadbn feltehetően 1,1–6,4°C-kal nő majd.[Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC): Climate Change 2007, the Fourth Assessment Report (AR4)] Bár a legtöbb tanulmány csak 2100-ig tekint előre, a felmelegedés ezen túlmutat: a légkör hőmérséklete, és a tengerek szintje még akkor is emelkedhet, ha már nem bocsátunk ki több üvegházhatású gázt, hiszen a szén-dioxid (CO2) más üvegházgázokkal együtt hosszú ideig a légkörben marad, és kifejti hatását.

Klímaváltozás

A globális hőmérséklet-növekedés környezeti változásokhoz, a tengerszint emelkedéséhez, a csapadék mennyiségének és térbeli eloszlásának megváltozásához, szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezet. Várhatóan változik a mezőgazdaság termelőképessége is. Mindez komoly hatást gyakorolhat a mezőgazdaságra is, és ezáltal mérsékelheti a fejlett országok GDP-jének növekedését. Számíthatunk egyes természetes vizek kiszáradására, a gleccserek olvadásáraeltűnésére,, sőt az árvizek gyakoribbá válására is. Jelentősen növekedhet gyorsulhat egyes állat- és növényfajok kipusztuliásának sebessége folyamata, ugyanakkor bizonyos fajok elszaporodhatnakása felgyorsulhat, megborítva ezzel az ökológiai egyensúlyt. Számos betegség könnyebben elterjedhet, sőt több, eddig már „megfékezettnek” hitt betegség újra megjelenhet mutáns változataival együtt. Ezek a változások kiszámíthatatlanok, megállíthatatlanok, és a Föld egyes területein különbözőek lehetnek.

Az elmúlt évtizedekben számos pozitív változásokat szorgalmazó kezdeményezés született a globális felmelegedés, valamint a fosszilis energiahordozók kimerítésének mérséklése érdekében, mind hazai, mind nemzetközi szinten. Röviden szeretném ezeket bemutatni, és elért vagy várható eredményeiket mérlegelni.

Az éghajlatváltozás megállításának egyetlen módja az üvegházgáz-kibocsátások radikális csökkentése. A szakértők véleménye azonban megoszlik arról, hogy milyen mértékű csökkentésre van szükség és milyen gyorsan.

Mint azt a fentiekben már említettük az üvegházgázok elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, azaz a szén, a kőolaj és a földgáz elégetése során keletkeznek, ezért a mérséklés fő eszköze az ilyen tüzelőanyagok fogyasztásának csökkentése, vagy azok kiváltása megújuló energiaforrásokkal (ez annál is inkább szükséges, mivel a Föld fosszilis energia-készlete és uránkészlete kimerülőben van).

További fontos „üvegházgáz-forrás” a mezőgazdaság, amely jelentős mennyiségű metánt bocsát ki, illetve az erdőirtás, amelynek során a földi növényzet által megkötött szén-dioxid a légkörbe kerül.(Wikipedia, a szabad lexikon alapján)

Az épületek szerepe különösen nagy. Az IPCC jelentése szerint leghatékonyabban az épületszektor energiahatékonyságának javításával tudjuk a CO2 kibocsátást csökkenteni, és a legnagyobb megtakarítási potenciál is abban rejlik.