Környezetünkben egyre több háztartási berendezés található, melyek közül vannak régebbiek és újabbak, kisebbek és nagyobbak, korszerűbb és régebbi készülékek egyaránt. Vannak ezek között olyanok, melyeket csak egy-egy alkalommal használunk egy héten (vagy hónapban), míg másokat rendszeresen, napi használati szinten. Ez utóbbihoz tartozik például a hűtőgép, a fagyasztógép is, hiszen ezek a nap 24 óráján keresztül folyamatosan ki-be kapcsolnak, fogyasztva így elektromos áramot.

A legtöbb háztartási készülék villamos energia igénye ez elmúlt évek során folyamatosan csökkent, az újabb és korszerűbb technológiai megoldásoknak köszönhetően, így ez alkalmat jelenthet a meglévő, korszerűtlenebb eszközök lecserélésének elgondolására. Ebbe a körbe tartozhatnak mindazok a berendezések, melyek ún. energiacímke köteles termékek csoportját alkotják. Ilyen pl. a hűtőgép, a fagyasztógép, a kombinált hűtő-fagyasztó gép, a mosogatógép, a villanysütő, a mosógép, a szárítógép, a légkondicionáló berendezés, ill. a villamos fényforrások.
Összehasonlítás képen tekintsük az alábbi táblázatot, melynél az energiaosztályok („A”-„G”) többletfogyasztása van feltüntetve az „A” osztályú termékek villamos energia felhasználásához képest:

2004 óta már az „A” besorolású gépeknél is léteznek hatékonyabbak fogyasztás szempontjából , ezeket az „A+” ill. „A++” jelzéssel látták el, vagyis ezek a készülékek még kevesebbet fogyasztanak, ami további üzemeltetési költség csökkentést jelent.
A táblázatból látható, hogy egy kb. több mint 15 éves (pl. „G” osztályú), még működőképes hűtőgép a mai korszerű berendezések energiafogyasztásához képest akár több, mint 2,5 –szeres villamos energiát vesz fel a hálózatból, jelentősen növelve a villanyszámlát és az erőművek által kibocsátott széndioxid mennyiségét is.
Hasonlóan az előzőekhez minden energiacímke köteles termék esetére igaz, hogy egy mai korszerűbb technológiával megvalósított termék lényegesen kevesebb energiát fogyaszt működése közben egy régi típusú készülékhez képest.
Számítási példa egy újonnan vásárolt „A” energiaosztályú hűtőgép megtérülésére
Adott egy régi típusú hűtőszekrény, energiaosztálya mondjuk: „G” (legrosszabb hatásfokú).
Vásárolunk egy új, „A” energiaosztályú hűtőszekrényt (azonos hűtőtértérfogattal) pl. 59990 Ft-ért. Kérdés: mennyi idő múlva térül meg a vásárlás?
Amíg a régi készülék egy nap alatt elfogyaszt kb. 1,37 kWh energiát, addig az új készülék energiaigénye kb 0,59 kWh. Ez a jelenleg érvényes 42 Ft/kWh alapján a következőt jelenti:
a régi készülék napi fogyasztása: 57,77 Ft/nap 21085 Ft/év a villanyszámlája
az új készülék napi fogyasztása: 22,22 Ft/nap 8110 Ft/év a villanyszámlája.
A megtérülési idő, figyelembe véve a beruházás költséget (59.900 Ft), az éves fogyasztási adatok tükrében megközelítően: 4 év 7 hónap.
Amennyiben a villamos energia ára növekszik (mert a tendencia ez), ez az időtartam csökken, vagyis hamarabb fog megtérülni a készülék megvásárlása.

Az ábra azt mutatja, hogy míg az új készülék a beruházási költség miatt „magasabbról” indul, de kevésbé emelkedik ez az egyenes, addig a régi készülék fogyasztási egyenese sokkal meredekebben emelkedik. A két egyenes metszéspontja a megtérülési időt mutatja.
Ezt a számítási példát egyéb készülékekre is el lehet végezni, és hamar rájöhetünk, hogy bizony új készülék vásárlása – bár megvásárlásukkor sok pénzbe kerülnek – lényegesen kevesebbet fogyasztva, mint elődeik, a használati gyakoriságtól függően néhány év alatt megtérülnek csökkentve így a pénztárcánkból kifolyó pénz mennyiségét.









Hozzászólások
Ez mind szép ... de mindez azért továbbra is a gyilkos energia-lobby érdekeit szolgálja, 2060-ra megöli az Élővilágot.
A háztartási gépek közül a hőtermelők, világításiak és motorikusak simán KIVÁLTHATÓK PRIMER METÁN-MEGHAJTÁSÚVAL. Senki sem teszi kötelezővé, hogy egy automata mosógép árammal működjön, amikor az áram előállításához a hőerőmű már elpocsékolta az energia felét, duplázta az üvegházhatást. Nyugodtan lehet vizet melegíteni gázlánggal is, nyugodtan lehet vizet keverni, ruhát centrifugálni gázüzemű Otto-motorral is. És hogy miért pocsékoljuk el a szennyezett mosóvízzel együtt a BENNE LEVŐ HŐT is, holott hőcserélővel és puffer-tartállyal, gázmotoros átszivattyúzással ez az őrületes költség megtakarítható lenne ... ezt jobb, ha nem firtatjuk. Túl pazarlók ezek az elektromos gépek, minden "energia-takarékosságuk" ellenére is: nincsenek hőszigetelve, ha 3-szor kell 90 fokos víz, akkor 3-szor annyi vizet melegítenek pl. 90 fokra, stb. Ne beszéljünk a vásárló zsebében kotorászókról, mert gyorsan felmerül ám, hogy MIÉRT NINCS ENERGIATAKARÉKOS AUTOMATA MOSÓGÉP, csak porhintés? Vagy miért nincsenek gázüzemű hűtők egyik üzletben sem, annak ellenére, hogy üzemük csak töredékébe kerül az árammal működő, GYILKOS készülékeknek?
Hozzászólok