Kevés olyan épületet lehetne ma már találni, melyben elektromos készülékek, berendezések egyáltalán ne fordulnának elő. Életünk mindennapjává váltak a legkülönbözőbb célból használt elektronikai termékek világa, és bizony valljuk be, nehezen tudnánk már róluk lemondani, annyira természetesnek vesszük a jelenlétüket. Valószínűleg sokan tapasztalták, hogy áramszünet esetén, sötétben, amíg a zseblámpát vagy a gyertyákat igyekszünk megtalálni, „rutin szerűen” nyúlunk a villanykapcsolóhoz, és próbálnánk világosságot teremteni, de hamar rájövünk, hogy éppen azért keressük a gyertyát, mert „nincs villany”.

Egy épületen belül a legkülönbözőbb célokra használunk elektromos berendezéseket, ezeknek egy része ma már gyakorlatilag nélkülözhetetlenné vált. Más termékek a kényelmünket, a szórakozást, vagy éppen a kikapcsolódást, megint más készülékek pedig a biztonságot, élet- és vagyonvédelmet hivatottak kielégíteni. 

Minden elektromos berendezés működése közben a villamos hálózatból energiát vesz fel, ami után – az éppen aktuális villamos energia egységár alapján – fizetjük ki a villanyszámlát. Az egyre dráguló villamos energia miatt egyre többet kell fizetnünk ugyanazon berendezések fogyasztásáért, mint korábban. Ennek fényében érdemes áttekinteni és végiggondolni, hogy egyes elektromos termékeinket – pénztárcánkhoz mérten – célszerűen lecseréljük. A már meglévő készülékek mellé újonnan vásárolt egyéb berendezések pedig növelik a fogyasztók körét, és így – szintén – növekszik a villanyszámlán kifizetendő összeg nagysága. 

{image.alt_attr} -

Az utóbbi időben egyre több lakóépületben szereltek és szerelnek be klímaberendezéseket. Ennek oka – részben –, hogy az időjárási körülmények bizonyos szinten megváltoztak, melegebbé, forróbb váltak a nyarak, melyek időtartamban is elhúzódnak – több hétig is akár. A másik oka az elterjedésének, a piacon megjelenő rengeteg típusú és különböző minőségű klímaberendezés, mely eredményeképpen a készülékek egyre alacsonyabb fogyasztói árral kerülnek a boltok polcaira, így egyre többen engedhetik meg maguknak az egyszeri drágább beruházást. Ezen berendezések elektromos fogyasztása viszont jelentősen megnövelheti a havi és éves villanyszámlánkat, ezért érdemes körülnézni és tudakozódni: nagy valószínűséggel nem a legolcsóbb készülék a „legolcsóbb”: hosszú távon egy drágább berendezés hamarabb behozhatja árát az alacsonyabb üzemeltetési költségei miatt. 

Az ún. épületfelügyeleti rendszerhez tartozhatnak a fent említett klímaberendezésen túl a hőmérséklet szabályozására használt elektromos fűtő- ill. hűtőberendezések, vagyis az épületgépészeti készülékek, valamint a tűzvédelmi (tűzjelzés, tűzoltás, gázveszély érzékelés), a biztonságtechnikai (beléptető-, behatolás ellen védelmet nyújtó-, ill.a megfigyelő (pl. cctv – zárt láncú televíziós) rendszerek), világításvezérlési és egyéb villamos berendezések vezérlési lehetőségei. Utóbbihoz tartozhatnak a felvonókat, mozgólépcsőket, épület nyílászárókat, árnyékoló berendezéseket működtető eszközök köre. 

Nyilvánvalóan nem elhanyagolható sem a beruházási, sem pedig az üzemeltetés ill. karbantartási költségek szempontjából, hogy ezekből a készülékekből mennyit ill. milyen minőségűt vásárolunk.

Minden háztartásban ma már teljesen természetes, hogy van pl. hűtőszekrény. És „ahány ház, annyi szokás” alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy ahány ház, annyiféle hűtőszekrény. És bizony itt a hangsúly a sokféleségen van. Nemcsak a különböző márkák és típusok miatt, hanem azon időtartam miatt, amennyi ideje az a készülék működik: 1 év, 5 év, 20 év, stb. Egy régebbi készülék éves villamos energia fogyasztása lényegesen több, mint egy mai korszerű berendezésé. Ez a megállapítás körülbelül igaz valamennyi háztartási berendezésre: fagyasztószekrény, fagyasztóláda, vasaló, konyhai robotgépek, elektromos sütő, mosógép, stb. A mosógépnél ráadásul nemcsak a villanyszámla mértéke csökkenthető egy korszerűbb géppel, de a felhasznált víz ill. a mosáshoz szükséges mosószerek mennyisége is, ami már környezetvédelmi kérdésekre is előremutat. 

Televízió, rádió, házimozi rendszer, kivetítőgépek (projektor), játékkonzolok, asztali és hordozható számítógépek, videók, cd és dvd lejátszók, digitális fényképezőgépek és még sokáig sorolhatnánk: vagyis a szórakoztató berendezések csoportja. Szintén elmondható, hogy gyakorlatilag minden háztartásban megtalálható egyik-másik készülék ezekből. Hol csupán egy-két darab, néhol viszont egy egész tekintélyes mennyiség. A „sok kicsi sokra megy” elv itt is érvényesül, már amennyiben ismét a villanyszámlánkat vesszük alapul. Kevés berendezés is fogyaszthat sokat, de több, bizonyára még többet. És akkor még nem beszéltünk arról, amikor – szerintünk – ezek a készülékek ki vannak kapcsolva és „állítólag” nem fogyasztanak semmit. Ebből, az általunk nem jelentősnek tartott, „kikapcsolt” állapotban fogyasztott csekély energia mennyiségből végeredményképpen elég jelentős megtakarítást villanyszámla növekedést érhetünk el. A szórakoztató elektronika rész többek között ezt a kérdés szeretné majd tisztázni. 

A bevezetőben már említett világítás napjaink egyik leggyorsabban a figyelem középpontjába került kérdéskörévé vált. Hogy miért? Hasonlóan a korábbi „nem biztos, hogy a legolcsóbb berendezés a legolcsóbb hosszútávon” szlogenhez a világítás területén is az energiatakarékoskodás lett egy egyik legfőbb szempont a világító fényforrások kiválasztásánál és felhasználása során. Olcsón beszerezhető pl. egy 60W-os hagyományos izzó (amit a köznyelvben nem szerencsésen „villanykörtének” neveznek), pl. 100 Ft-ért. Működése során viszont az elektromos fogyasztásmérő (vagyis a „villanyóra”) sokkal gyorsabban forog, mintha pl. kompakt fénycsővel világítanánk. (Ez utóbbit szokás szintén a köznyelvben ezúttal már hibásan „energiatakarékos izzónak” nevezni.) 

Ha belegondolunk, hogy mikor szoktunk lámpát kapcsolni, és mennyi ideig világítanak, akkor nem elhanyagolható, hogy végiggondoljuk, „mikor”, „hol” és „miért” érdemes az egyik (pl. izzólámpa) vagy egy másik (pl fénycső), esetleg egy harmadik típusú fényforrást (pl. kompakt fénycső) használni. A villanyszámla ez irányú csökkentésével szintén a környezetünket védjük ha nem is közvetlenül, de közvetve mindenképp. 

Egyéb árammal működő eszközök 

Végeredményképpen pedig minden olyan ésszerűsítés, mellyel a felhasznált villamos energia mennyiségét tudjuk csökkenteni (pl. korszerűbb berendezések segítségével, vagy a már meglévő készülékek körültekintőbb felhasználásával), hozzájárul ahhoz, hogy az erőművek által megtermelt villamos energia előállításához leggyakrabban felhasznált tüzelőanyagok (olaj, fa, szén, …) és így az elégetésük következtében kialakuló szennyező anyagok (pl. szén-dioxid, CO2) mennyiségét csökkenteni tudjuk. Ezzel megtettük az első lépést egy élhetőbb és egészségesebb környezet fenntartásáért és kialakításáért.