A gázüzemű kazánok közül a legjobb hatásfokot a kondenzációs kazánok tudják elérni. Más szavakkal a gázüzemű kazánok energiahatékonysága csak kondenzációs üzemmódban emelkedhet 88% fölé. Ennek magyarázata következő: a kazán égésterében történik a földgáz elégetése, és a keletkezett füstgáz fűti fel a vizet, amit fűtéshez vagy melegvízellátáshoz használunk. A füstgáz eközben lehűl. Minél jobban lehűl, annál több hőt ad át a víznek. Azonban, ha a füstgáz 50-60 oC alá hűl, akkor vízgőztartalma kicsapódik. A kicsapódó kondenzátum savas, ami tönkreteszi a normál atmoszférikus kazánokat, ezért ott a füstgáz lehűtését korlátozni kell. A kondenzációs kazánok és a csatlakozó füstgázelvezető rendszerek speciális korrózióálló kivitelűek, ezért alkalmasak a lecsapódás során keletkező ún. látens hő hasznosítására is.

{image.alt_attr} -

A földgáz látens hőtartalma 11%, azaz a kondenzációs kazánok névleges hatásfoka legalább 11%-kal magasabb, mint az atmoszférikus kazáné. A valóságban az energia-megtakarítás lényegesen több lehet, mivel a kondenzációs kazánok hatásfoka magas marad alacsony teljesítménnyel járó részterhelésnél is, pl. őszi/tavaszi időszakban (mérsékelt külső hőmérséklet esetén). Az atmoszférikus kazánoknál ellenkező a helyzet. Általában ha kondenzációs kazánt választunk egy jó minőségű új atmoszférikus kazán helyett, akkor megtakaríthatunk 15-20% energiát, valamint a hozzá tartozó CO2 kibocsátást is. Amennyiben a meglévő régi kazánt cseréljük le új, kondenzációs kazánra, akkor a megtakarítás elérheti a 30%-ot is.

Az energia-megtakarítás, valamint az ezzel arányos CO2 kibocsátás-csökkenés mellett a kondenzációs kazánok NOx kibocsátása is kevesebb, mint 50%-a a legjobb atmoszférikus kazánok kibocsátásának. A CO kibocsátás is jóval alacsonyabb. Tehát a kondenzációs kazánok környezetvédelmi szempontból is jobbak.

Gyártókatalógusokban gyakran 108% körüli hatásfokokkal is találkozhatunk. Ez nem azt jelenti, hogy létezik perpetuum mobile. Az ok ugyanis az, hogy a termelt hőt régen a gáz fűtőértékéhez viszonyították, ami nem tartalmazta a földgáz látens hőjét. Természetesen, ha fűtőérték helyett égéshőhöz viszonyítunk (ami a látens hőt is tartalmazza), akkor már 100% alatti értéket kapunk.

A kazánokat úgy kell megtervezni, hogy a fűtési szezon döntő részében a 30% és 100% közötti névleges teljesítmény-tartományban működjenek. Ennélfogva, amennyiben a kazán által fűtött épület (vagy lakás) hőigénye kisebb, mint 10 kW, úgy célszerű 15 kW alatti névleges teljesítményű kazánt alkalmazni. Az ilyen típusú kazánoknál általában szükség van egy HMV tartályra is (átfolyós üzemhez ez a teljesítmény nem elegendő), kivéve ha a kazán kizárólag fűtésre szolgál és melegvíz előállítására nem.

A kondenzációs kazán választása kihat a fűtési rendszer megválasztására is. Fűtési rendszereknél a visszatérő hőmérsékletet 45 oC alá kell tervezni. Az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereknél a szokásosnál nagyobb hőleadó felületre van szükség, amely megemelheti a kivitelezési költséget. A fal és padlófűtés ideális megoldások.

Kazáncsere esetén, amennyiben az épület hővesztesége nagy (ebbe a kategóriába tartozik az 1991 előtt épületek többsége), akkor meg kell vizsgálni, hogy az eredeti hőleadók alkalmasak-e az alacsony hőmérsékletű üzemre.