Felére esett vissza az idei első negyedévben kiadott építési engedélyek száma 2010. azonos időszakához képest – áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésében. Ezzel párhuzamosan a használatbavételi engedélyek száma közel 40 százalékkal esett vissza. Majd’ fél évszázados gödörben a lakásépítési ipar.
A KSH gyorsjelentése szerint az építési engedélyek számának csökkenése tovább folytatódik, a 2010. I. negyedévi adatokhoz mérten a különbség tovább nőtt. 2011 I. negyedévében mindössze 2398 darab lakás építési engedélyét adták ki, mely az előző évihez képest, 51,2%-os csökkenést mutat.
A befejezett építkezések száma hasonló mértékben csökkent, mint 2010 egészében, a kiadott új építési engedélyek számának visszaesése viszont még a tavalyinál is nagyobb arányú volt (tavaly 39, most 51 százalékkal csökkent). 2011 első negyedévében a kiadott engedélyek száma és a használatba vett lakások száma közötti különbség tovább erősödött, 2009-ben 11, 2010-ben 17, 2011 I. negyedévében pedig már 24 százalékkal maradt el az építési engedélyek száma a lakásépítések számától. Ez a folyamat 2011 következő hónapjaira a lakásépítések további csökkenését vetíti előre.
A lakásépítéseknek közel kétharmada, az építési engedélyeknek csaknem fele koncentrálódik Közép- Magyarországra. A negyedév folyamán használatba vett lakások száma Budapesten esett vissza a legkisebb mértékben, 15 százalékkal. A községekben az országos átlaggal megegyező mértékű csökkenés következett be (35 százalékos), a megyei jogú városokban és a többi városban ennél nagyobb arányban, 53, illetve 43 százalékkal esett vissza a lakásépítés.
Az új lakásépítési engedélyeket tekintve erős (76 százalékos) visszaesés következett be Budapesten, ahol 2010 első negyedévében még 30 százalékos volt a növekedés. 2010-ben a főváros volt az egyetlen, ahol az év első felében még nőtt a kiadott építési engedélyek száma, és az év egészét tekintve is csak 13 százalékkal csökkent. A 2011-ben eddig tapasztalt erős csökkenés alapján úgy tűnik, hogy Budapest tartalékai is kimerülőben vannak. A megyei jogú városokban az átlagnak megfelelő mértékű (51 százalékos) a kiadott engedélyek számának csökkenése, a többi városban 24, a községekben 13 százalékos.
Állami lakásépítési program, lakásépítési támogatások nélkül nehezen képzelhető el, hogy a lakásépítések éves száma akárcsak közelíteni is fogja az ideálisnak tartott éves 40 ezres újlakásépítés szintet. A lakásépítési ágazat visszaesése mellett nehezen látszanak teljesíthetőnek a foglalkoztatási célkitűzések. A lakásépítések ilyen alacsony (és emellett tovább eső) szintje a lakásépítési ágazat (beleértve: hazai anyaggyártás, kereskedelem, tervezés, kivitelezés, ingatlanforgalmazás, finanszírozás) további leépülését, az ebből a szegmensből eredő költségvetési bevételek elmaradását vonja magával.
Hozzászólások