Építkezés » Falazat

Érdekes és tanulságos előadásban volt része annak, aki október 28-án ellátogatott a Wienerberger Téglaipari Zrt. által rendezett szakmai konferenciára, minek központi témája a fenntartható építészet és az emberbarát építőanyag volt. Az előadássorozatot Dr. Tóth Elek, a Budapesti Műszaki Egyetem Magasépítési Tanszékének oktatója nyitotta, aki többek között az energiatakarékos lakóépületek tervezésének ésszerű stratégiájába vezette be a részvevőket, és csillapította a heves passzívház lázat. Előadásán a hg.hu is jegyzetelt.

2002-ben az Európai Tanácshoz tartozó országok megállapodtak, megpróbálják az energiafelhasználást a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni, és olyan energiatakarékos házakat tervezni, amik a jövőt gyermekeink és unokáink számára is élhetővé teszik. Ennek a szép álomnak a folyománya volt, hogy az elmúlt években olyan rendeletek, határozatok születtek, amik sajnos megmaradtak az álom szintjén. 1991-ben ugyanis, az akkori új épületfizikai magyar szabvány olyan tudományos szintű és minőségű volt, hogy az építészek számára lehetetlenné tette a szabvány alkalmazását. Ettől kezdve pedig az építészet és az épületgépészet két külön úton haladt tovább. Azt pedig, hogy épületeink mennyire energiatakarékosak, nem tudhatjuk, az építései engedély megszerzéséhez szükséges szám, ami az épület energetikai állapotát hivatott igazolni, ugyanis semmit nem mond ki.

Passzívház-álom

Az energetikai kérdésre a szakma a legkülönfélébb megoldásokkal igyekszik válaszolni. A megoldások sorában pedig egyik válasz a passzívház irányzaté. Erősen kérdéses, hogy ez az a jó irány, ami felé haladni kell. A passzívház helyett talán érdemes energiatakarékos házról beszélni, ami nem az agyonszigetelésnek köszönhetően válik energiahatékonnyá, sokkal inkább egy tudatos tervezésnek, építőanyag választásnak és egy jó szigetelésnek köszönhetően. 

Tervezés és kivitelezés során figyelembe kell venni a meglevő, 2006-os szabályozást, sőt, kicsit túl is kell menni azon; másrészt fontos, hogy az épület, amit ma megterveznek, alkalmas legyen arra, hogy a későbbiekben – a vagyon gyarapodásával – olyan gépészeti eszközök, megújuló energiaforrások hozzárendelésére is alkalmas legyen, amivel az energiahatékonyságot lehet szolgálni.

Passzív ház kontra energiatakarékos ház

A passzív ház és az energiatakarékos ház összehasonlítására a szakemberek Patonai Dénes Ybl-díjas építész egyik épületét vették alapul, amin keresztül kiszámolták, hogy a kis családi ház energetikai adottságai hogyan alakulnak abban a két esetben, ha a ház a 2006-os rendeletnek megfelelő, hőszigetelő rétegekkel ellátott kialakítást kap, és úgy is, ha a passzív ház előírásait veszik alapul. 

A ház tömör, egyszerű, az épület nagy része egy, már meglévő épület bővítménye. A ház alaprajza egyszerű, de jól szervezett. A hagyományos napenergia-hasznosító elvek itt is megtalálhatók: az északi oldal tömör, ahol a kiszolgáló helyiségek és egy háló kapott helyett, míg a déli oldalon sok üvegfelületet építettek.

A rétegek, amiket az első esetben alkalmazta a számítások során az alábbiak szerint alakultak: a külső fal 44-es HS Profi Porotherm, minek 0,29 Watt/m2 az U-értéke – ez a 2006-os rendelet szerinti 0,45-höz képest kiváló érték. A pincefal pincetéglából, 6 cm extrudált polisztirol hőszigeteléssel készült, és 0,32-es U-értéket tud. A padlás Porotherm-födém, 14 cm szálas hőszigeteléssel, U-értéke 0,26. A pincefödémnél 6 cm ragasztott hőszigetelést alkalmaztak alulról, ahol 0,38-as az U-érték. A talajon fekvő padlónál, a vasbeton lemez alatt 8 cm extrudált polisztirol hab került, ahol 0,45 lett az U-érték. A hőátbocsátási U-értékek az előírtnál lényegesen jobbak lettek, volt, hogy hőszigetelő képesség duplája lett az előírtnak.

A passzív ház előírások alapján a 44-es Porotherm Profi falra még 20 cm ásványgyapotot tettek, amivel 0,12-es U-értéket értek el (a németországi passzív ház érték ajánlása 0,1 alatt van). A 38-as pincefaltéglára 22 cm extrudált polisztirol habot tettek, így 0,15 lett a végeredmény. A padlásfödémnél 34 cm szálas anyagú hőszigetelést alkalmaztak, így 0,12 lett az U-érték. A pincefödémre 30 cm hőszigetelést raktak alulról, 0,12 lett az U-érték. A 25 cm-es vasbeton lemez alá pedig 40 cm polisztirol habot raktak. A plusz szigeteléstől a ház még nem vált passzívházzá, de megközelítette a passzívház előírásszerű csomóponti rétegkialakítását. 

A szakemberek a fűtésben is több variációval számoltak. Alapesetben egy állandó hőmérsékletű hagyományos kazánnal kalkuláltak, ami az érzékelt hőből körülbelül 85%-ot hasznosít. Második esetben egy kondenzációs kazánnal számoltak, ami már a gáz égésekor keletkező vízgőz hőenergiáját is hasznosítja - ezzel a megoldással 104-105%-os hatásfokot lehet elérni a fűtés során. Harmadik fűtéstechnikai megoldásként a szakemberek a kondenzációs kazánt egy egyszerű hővisszanyerős légtechnikai rendszerrel egészítették ki. (Ilyen szellőzők működnek a passzív házakban is, 90%-os hatásfokkal). A számolás során egy egyszerűbb, 70%-os hatásfokú készülékkel számoltak. Negyedik megoldásként még egy napkollektorral is kiegészítették a harmadik rendszert, ami a meleg víz 75%-át állítja elő. 

Energiafelhasználás szempontjából, bármelyik fűtési rendszert is nézték a szakemberek, az energiafogyasztás lényegesen magasabb volt, mint a passzív ház esetén. Vagyis úgy tűnik, ez alapján a passzív ház irányban kell haladni, és van értelme a nagy hőszigetelésnek, hiszen majdnem a harmadára lehet csökkenteni az energiafelhasználást. A rendszer egy sor megválaszolatlan kérdést von maga után. Például azt, hogy mennyit is kell mindezért fizetni? Mennyi a megtérülési idő, és mennyire környezetkímélő a sok centiméter vastag polisztirol?

Milliós költségek

A költségszámítás során a szakemberek viszonyítási alapként a hagyományos kazánnal felszerelt, fentebb energiatakarékosnak nevezett, házat vették, és ehhez hasonították a többi rendszer plusz költségeit. Az alapesethez viszonyítva passzívház szerkezet esetén 3,5 milliós többletköltsége van a háztulajdonosnak, itt a megtakarítás 80 ezer forint lesz.

Ha hagyományos kazán helyett kondenzációs kazánnal számoltak a szakemberek, a különbség a két kazán között körülbelül 100 ezer forint lett, a megtakarítás pedig 105 ezer forint évente. Ez passzív ház esetén 3,6 millió forint többletköltséget jelent, és 170 ezer forintos energia-megtakarítást jelent évente. 

Amikor a kondenzációs kazánt egy hőcserélős szellőzéssel egészítették ki, 1,3 millió plusz költséget számítottak az alapmegoldáshoz képest, ami évente 140 ezer forint megtakarítást jelent. Ugyanez a rendszer passzívház esetén 4,8 millió forint többletköltséget és 205 ezer forint éves megtakarítást hozott. Végül, ha a rendszert napkollektorral is kiegészítették, 2,8 millió többletköltséget és 210 ezer megtakarítást számoltak, ami passzívháznál 6,3 millió többletköltséget, éves szinten pedig 275 ezer forint megtakarítást kalkuláltak. 

Megtérülés

A szakemberek a megtérülési rátákat is kiszámolták, ami alapján a második, extra szigeteléssel ellátott ház költségei hagyományos kazánnal 43 év alatt térülnek meg. A kondenzációs kazán ára a hagyományos épületnél már egy év alatt megtérül, ugyanez passzív háznál 21 év. A hőcserélős szellőzés 10 év alatt térül meg a hagyományos épület esetében, 23 a passzív háznál, kollektor esetén 13 év a 23 évhez képest. 

Vagyis kiderül, passzív ház szerkezetek esetén körülbelül 23-25 év megtérüléssel kell számolni, míg egy nagyon jó hőszigetelésű háznál körülbelül tíz évvel kell számolni. A milliós többletköltség mellett pedig nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy a 20-25 cm-es vastagságú hőszigetelési rendszerek tíz év múlva vajon ugyanolyan használható szerkezetűek lesznek, mint 20-25 év múlva. A válasz még várat magára, tapasztalat még nincsen. És akkor nem beszéltünk arról, hogy száz év múlva mit kezdünk majd a rengeteg polisztirollal, ami most a házakra felkerül. 

Az idő azonban sürget, meg kell találni a helyes utat és irányt a jelenleg is érzékelhető sokszintű és formájú építészeti és gépészeti megoldások között. Talán érdemes az energiahatékony ház tervezésével kezdeni.