A világon mintegy 650 millió ember él valamilyen fogyatékossággal, Magyarországon körülbelül 600 ezer a tartósan egészségkárosodott, illetve fogyatékossággal élő emberek száma. A fogyatékkal élők világnapja kapcsán utána jártunk, milyen helyzetben vannak ma a munkaképes mozgáskorlátozottak, akiknek mindössze annyira lenne szükségük, hogy zökkenőmentesen bejussanak akadálymentesített otthonukból akadálymentesített munkahelyükre.
December 3. 1992 óta a fogyatékkal élők világnapja, amit az ENSZ azzal a céllal keltett életre, hogy „felhívja a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá válók problémáira”. 2006-ban az ENSZ ugyancsak decemberben fogadta el a Fogyatékkal Élő Személyek Jogairól szóló egyezményt, melyet Magyarország az elsők között írt alá, és melynek célja, hogy a fogyatékkal, segítséggel élők minél kevésbé szoruljanak a társadalom perifériájára, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és támogatással, önerőből javíthassanak életkörülményeiken. Szintén 2006-ban készült el az országos fogyatékosügyi program, mely a fogyatékossággal élők munkavállalását kívánta ösztönözni a munkáltatók támogatása által. És ha még emlékszünk rá, a közintézmények akadálymentesítésének határideje 2005. január 1-jén lejárt! Vajon most, 2009 végére hoztak-e érzékelhető változást ezek az intézkedések a mozgáskorlátozottak számára?
Pozitív és negatív változások
Szakály József, a MEOSZ (Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége) főtitkára szerint történtek előrelépések, és értékelhető változások például az akadálymentesítés terén, de lehet, hogy ezek a ma Magyarországon élő körülbelül 35-40 ezer kerekesszékes számára nem jelentenek a mindennapok szintjén akkora változást. „Egy 2005-ben az esélyegyenlőségi törvényhez készült becslés szerint több mint 100 milliárd forintra becsülték azt az összeget, amiből megtörténhetett volna a közintézmények akadálymentesítése” – mondta el Szakály József, és hozzátette, hogy ebből mindössze milliós nagyságrendű tervek valósultak meg. „És akkor még nem beszéltünk arról hogy 2010. január 1-én lejár a közlekedés akadálymentesítése, ami természetesen rengeteg többletköltséggel jár, és erre az állami költségvetésben évente százmilliók voltak mindössze beállítva, ami egy busz ára. Az már biztos, nem lesz teljesen akadálymentesítve a tömegközlekedés, bár érezhető, hogy a MÁV-nál és a BKV-nál is történtek átalakítások. A 4-es metróvonalán minden állomáson lesznek liftek, és 2-es metróvonalán is lesz néhány ilyen állomás.” A MEOSZ főtitkára a foglalkoztatottságot terén még kevésbé pozitív elmozdulást lát dacára az országos fogyatékosügyi programnak. A program célja az volt, hogy a fogyatékkal élők foglalkoztatását, az őket alkalmazó cégek támogatásán keresztül segítse az állam. Az Európai Unió országaiban 40-50 százalék körüli a fogyatékkal élők foglalkoztatottsága míg hazánkban ez alig éri el a tíz százalékot. „A 2005-ben bekövetkezett, a foglakoztatási támogatási rendszer átalakítását a rengeteg visszaélésre hivatkozva változtatta meg a kormány, de ezeket idáig egyetlen egy bírósági ítélet sem támasztotta alá, és ezeket – ha voltak – akkor természetesen nem a megváltozott munkaképességű munkavállalók követték el” – szögezte le Szakály József. Miközben a kormány megpróbált szigorítani, kiszűrni a csalókat, jelentősen megszabdalta a támogatásokat. Az is teljesen egyértelmű, hogy míg a rehabilitációs járulék, melyet minden húsz főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégnek, amely nem alkalmaz megváltozott munkaképességű munkavállalót be kellett fizetnie, annyira csekély volt az összege (2009-ben 177,6 ezer forint egy évben), hogy a legtöbb cég egyszerűen nem is bajlódott a kérdéssel.
Egy kis jóakarat és egy rámpa kérdése
A 85 megváltozott munkaképességű embert foglalkoztató Ability Park egyik munkatársa, Oláh Sándor (25) gyerekkora óta kerekesszékes. Barátnőjével Budán bérel albérletet, a belvárosban dolgozik és Békásmegyerre jár főiskolára. „A tömegközlekedés érzékelhetően javult. Ki kell tapasztalni, hogyan lehet eljutni valahova, merre járnak alacsonypadlós buszok, és mikor. Persze előfordul, hogy megnézem az interneten a menetrendet, és kimarad egy busz, akkor már is nem olyan könnyű, de most már jobban lehet közlekedni, és már vannak olyan távolsági buszok és vonatok is, amikre fel tudunk szállni” – mondta el Sanyi, aki combinóval könnyen el tud jutni munkahelyére. Szerinte fontos, hogy a kerekesszékesek megjelentek a mindennapi életben, hogy már nem bámulják meg, hanem természetesen kezelik őket. Sanyi egy kis faluban nőtt fel, az ottani iskolában akkor ő volt az egyedüli mozgáskorlátozott, de szerencsére egy olyan közösségbe került, ahol iskolatársai, tanárai elfogadták, segítették őt. Az egyik tanára saját kezűleg barkácsolt neki egy rámpát, amit egyedül is le tudott akasztani, hogy bejusson egy számára megközelíthetetlen terembe. Talán pont az ilyen típusú pozitív hozzáállásnak, segítőkészségnek köszönhető, hogy Sanyi feljött Pestre továbbtanulni, és képes volt – talán mondhatjuk azt –, saját lábra állni. Azt mondja, szinte mindent el tud intézni, leszámítva, hogy Budán például nem tud olyan postát, ahova bejuthat. „Én Budán talán csak egy olyan postát ismerek, ami nem valamelyik plazában van, és akadálymentesítve van. A bankoknál majdnem mindenhol meg van oldva, sőt sok vendéglátóhelynél is, hiszen rájöttek, hogy mi is potenciális, fizetőképes vendégek vagyunk. Sok minden változott, de nem lehet csodákat várni.”
Hol vannak az akadálymentesített helyek?
Majdnem öt éve, 2005. január 1-én járt le a közintézmények akadálymentesítésére szóló határidő, ráadásul még az építési törvény is rendelkezik erről. Az OTÉK (országos településrendezési és építési követelmények) 82. paragrafusa kimondja, hogy „személyszállító felvonót kell létesíteni minden olyan, egynél több használati szintet tartalmazó épületben, önálló rendeltetési egységben, amelyben az azt rendeltetésszerűen használó fogyatékos személyek az akadálymentesen megközelíthető bejárati szintről az egyéb szinteket a lépcsőn nem képesek elérni és az akadálymentes megközelítésre más lehetőség nincs.” Szakály József szerint viszont a közintézményeknek még mindig csak 30-40 %-a akadálymentes. „Ha a közintézményeket nézzük akkor a cél természetesen az, hogy egy mozgáskorlátozott ne csak, mint ügyfél tudjon megjelenni és elintézni a dolgait, de munkavállalóként is meg tudjon jelenni.” – mondta el Szakály József. „Vannak cégek, akik irányadók a foglalkoztatásban, mint például a T-Mobile vagy a Vodafone, és saját felelősségükként kezelik a kérdést, de sajnos amíg egy munkahely nem akadálymentes addig egy mozgáskorlátozott nem tud ott dolgozni. Ugyanez elmondható az integrált oktatásról is, amit csak akkor lehet integráltnak nevezni, ha a fizikai és info-kommunikációs feltételek is adottak hozzá.”
Alternatív, innovatív megoldás: személyemelő berendezés
A korábbi 2005-ös határidő lejárta után néhány év haladékot kaptak a közintézmények, hogy megoldják az akadálymentesítést, és bár látszólag sok helyen igyekeznek megoldást találni, még mindig vannak patikák, posták, rendelők, hivatalok, ahol az ember még két lábon sem mer lejönni a rámpán, nem hogy kerekesszékben – már ha éppen van egyáltalán. Persze mindenki számára világos, hogy a meglévő épületek akadálymentesítése rengeteg pénzbe kerül, főleg ha nem csak a bejutásról, de még a mosdók, esetleg a teljes épület akadálymentesítését is meg kell oldani. Sárga Rózsa egy felvonók értékesítésével foglalkozó hazai cég igazgatója elmondta, az utólagos akadálymentesítés bizony sok fejtörést okozhat. „Egy nem akadálymentes szempontok alapján tervezett, meglévő épületben lehetnek olyan vékony folyosók, keskeny lépcsők, magas küszöbök, szűk ajtók, amelyeknek megszüntetése komoly épület átalakítást igényel. Felvonóval történő akadálymentesítés nehézségei meglévő épület esetén még inkább szembe ötlőek. Itt már nem csak arról van szó, hogy költséges megoldás a megvalósítás, hanem még az is előfordulhat, hogy kivitelezhetetlen. Ennek egyik oka, hogy a felvonó létesítését lehetővé tevő liftakna méretek meglehetősen sok helyet igényelnek. Bár meglévő épületnél, léteznek felvonóra vonatkozó speciális technológiai megoldások, amik csökkenthetik ezeket a méret igényeket, de nem szüntetik meg, ráadásul költségesek is. Így visszakanyarodtunk az eredeti problémához. Viszont alternatíva lehet a felvonót helyettesítő személyemelő berendezés” – mondta el kérdésünkre Sárga Rózsa. Bár ezek a személyemelő berendezéseknek a működése hasonlít a felvonókéra, mégis jóval egyszerűbb mechanikai kialakítással rendelkeznek, nincs szükségük süllyesztékre, általában jóval kisebb aknaméretet igényelnek, viszont lassabban is működnek. Egyszerűsített kialakításuknak köszönhetően költséghatékonyabb megoldás, mint a felvonók, azonban segíthetnek akadálymentessé tenni olyan meglévő épületeket is, ahová felvonó nem lenne beszerelhető. „Használatukkal néhány esetben akár 1 millió forint is megtakarítható – állítja Sárga Rózsa. – Sajnos Magyarországon a hatóságok "akadályt gördítettek" az akadálymentesítés elé és nem engedélyezik ezeknek a berendezéseknek a beszerelését nyilvános épületekbe.” Erről a 2008. szeptemberében kiadott 253/1997. (XII.20.) kormány rendelet alapján az OTÉK 82. paragrafusa rendelkezik: “A 2,0 m-t meghaladó emelőmagasságú felvonót helyettesítő személyemelő berendezést (home-lift) csak lakáson vagy üdülőegységen belül lehet létesíteni.”
… lépcsőjárók, lépcsőemelők
Ha mindössze néhány lépcsőfokot kell áthidalni, jó megoldás lehet az úgynevezett lépcsőemelő berendezés, ami alkalmas kerekesszék szállítására, és mint egy "mini-lift" a legalsó szintről felemeli a személyeket a legfelső fokra. Leginkább külső lépcsők esetén lehet ideális megoldás, viszont csak akkor alkalmazható, ha a szintkülönbség kevesebb, mint 2 méter. Ugyancsak praktikus megoldás lehet a kerekesszék szállítására is alkalmas emelőlapos lépcsőjáró berendezés, mely a lépcső mellett rögzített sínen fut, összecsukható és egyszerűen üzemeltethető. A berendezés egy másik formája az a megoldás, ahol a vezetősínre egy széket rögzítenek, mely idősek és mozgásukban részben korlátozott személyek számára lehet ideális. Kis helyigénye miatt kedvelt megoldás magánlakásokban, és olyan épületekben ahol a szintek között kialakított lépcsőfokok nagyon keskenyek.
Lakások, családiházak akadálymentesítése
Ha egy családban betegség, baleset következtében valaki mozgáskorlátozottá válik, esetleg mozgássérült gyerek születik, az egyrészt megváltoztatja a család mindennapi életét, másrészt a lakásban rengeteg átalakítást is von maga után. Kapaszkodókat kell felszerelni, ha szükséges ki kell szélesíteni az ajtókat, felszedni a küszöböket, csúszásmentesre cserélni a padlóburkolatot, lejjebb kell szerelni a villanykapcsolókat, csapokat, át kell alakítani a fürdőszobát és a mellékhelységet. Bár ma már itthon is elérhetők a legkorszerűbb berendezések, kezdve az úgynevezett besétálós kádaktól a már említett lépcsőjáró berendezésekig, melyek ára 1,8 millió forintnál kezdődik, megdöbbentő tény, hogy a mozgáskorlátozottak által igényelhető egyszeri lakás akadálymentesítési támogatás (LÁT) régi ingatlanok átalakítása esetében 150 ezer, míg újépítésűeknél 250 ezer forint. A támogatás összege 1987 óta, azaz 22 éve változatlan. Bár pont a fogyatékkal, segítséggel élő emberek jelentik a társadalom legesettebb rétegét, Szakály József MEOSZ főtitkár szerint már annak is örülni kell, hogy legalább a meglévő támogatási formák nem estek áldozatul a gazdasági vállságnak.
Hozzászólások