Az épületek energiafelhasználásának csökkentése környezetpolitikai kérdés. A köztudatban inkább az él, hogy a legnagyobb környezetterhelést és CO2 kibocsátást (azaz közvetve a globális felmelegedést) az ipar és a közlekedés okozza, ez azonban tévhit, legalábbis európai és magyar viszonylatban. Amikor autót vásárolunk, megnézzük, hogy az mennyit fogyaszt, ha lakást veszünk ez a kérdés sokszor fel sem merül. Pedig az autó működéséhez szükséges energia jóval kevesebb, mint amennyit lakásunk használ.

-

Az EU-ban felhasznált energia 40%-a épületekhez köthető. Ezen belül a fűtésre jut a legnagyobb hányad. Ráadásul ez az a terület, ahol a leghatékonyabb módon lehet megtakarítani, azaz itt a legnagyobb a megtakarítási potenciál. Ezért az Unió a kérdést fő prioritásként kezeli. Számos támogatási programmal járul hozzá az épületállomány energiahatékonyságának javításához. Leginkább demonstrációs célú projektekhez, tudatformáló kampányokhoz ad támogatást, melyek Magyarországon is hozzáférhetők, de a pályázáshoz természetesen bizonyos mértékű önrész szükséges és sokszor magasak a minőségi kritériumok is.

Egyes tagországok, például Németország, Ausztria, Svájc és egyes Skandináv országok hamarabb felismerték a kérdés fontosságát és jelentős előnyre tettek szert. Mind a műszaki megoldások, mind a szabványosítás és az energiapolitika tekintetében sokat tanulhatunk tőlük.

Magyarország valahol félúton jár Németország és Üzbegisztán között energiatudatosság szempontjából. A hazai épületállomány lényegesen jobb, mint a világ számos (köztük sok nyugati) más országában, periodikusan vannak többé-kevésbé működő támogatási rendszerek, a hazai energetikai szabályozás korszerűnek mondható, találkozunk itt-ott egy-egy hőszigetelt panelházzal. Az EU nyomására a hazai környezetpolitika is kezdi felismerni a kérdés súlyát, tesz is apró lépéseket, de a megalapozott stratégia még várat magára. Ezzel együtt vannak lehetőségek, melyekkel az ügyes lakó, lakóközösség élhet, melyekkel érdemes tisztában lenni.

A ’Környezet és politika’ rovat az épületállomány környezetre gyakorolt hatásával, a nemzetközi környezetpolitikai gyakorlattal foglalkozik és sorra veszi az igénybe vehető hazai és uniós támogatási formákat.