Naptereknek nevezzük, azokat a fűtetlen, nagy üvegezési arányú, általában egyszeres üvegezésű tereket, melyek az épület fűtött burkához csatlakoznak és emberi tartózkodásra alkalmasak. A határoló szerkezetek anyaga jórészt üveg vagy polikarbonát. Ilyenek a télikertek, az átriumok, a beüvegezett lodzsák, erkélyek.

A napterek egyik fő előnye, hogy megnövekszik a lakótér mérete – a napteret akár évente 5000-6000 órát is használhatjuk, másik pedig, hogy fűtési-energia csökkenést is eredményeznek.

A naptér energiamérlegét összetett energetikai folyamatok alakítják. Az üvegházhatásnak köszönhetően a napsugárzás “csapdába” kerül a naptéren belül. Ezt nevezzük passzív napenergia hasznosításnak. Azért passzív, mert építészeti eszközökkel, gépészet nélkül működik. Az elnyelt hő felmelegíti a naptérben lévő levegőt és szerkezeteket és a naptér mögött lép be a szobába hővezetés és légcsere útján. A szerkezeti hőveszteségek is lecsökkennek azáltal, hogy a naptér egyfajta pufferként szolgál a külső környezet és a lakótér belseje között (a hőcsere nem a belső és a külső tér, hanem a belső és az átmeneti tér között zajlik). A legnagyobb megtakarítás általában a szellőzési veszteségek csökkenéséből származik, amennyiben a lakóteret a naptéren keresztül a naptérben lévő előmelegített levegővel szellőztetik.

Eltérő tervezési stratégiát kell alkalmazni attól függően, hogy a naptérben lévő lakható órák számát akarjuk–e növelni vagy pedig fűtési energiát szeretnénk megtakarítani.

A napterek számos előnyt jelentenek. Alkalmazásukkal a homlokzat utólagos szigetelése egyszerűbbé válik. Mivel a naptér hőmérséklete nagyobb, mint a külső hőmérséklet, ezért a szigetelés az átlagosnál vékonyabb lehet, esetleg el is hagyható. Előny az is, hogy a naptérrel kapcsolatos homlokzatrész eső elleni védelme is megoldódik. Ezenkívül a naptér porülepítő kamraként működik, a naptéren keresztül történő szellőzéskor cserélődő levegő mentes lesz a nagyobb szemcséjű portól. Végül, de nem utolsó sorban a lakás betörés szempontjából is biztonságosabbá válik.