Otto Frei hatalmas terek befedésére is alkalmas, könnyű, feszített tetőszerkezetei az 1967-es Expón és az 1972-es müncheni olimpián mutatkoztak be. A német mérnök találmányának egyik nagy előnye az volt, hogy áteresztette a fényt, az egyrétegű struktúrák azonban egyáltalán nem szigeteltek.
A másik elgondolás, a Walter Bird által feltalált teflonbevonatú, dupla rétegű üveggyapot szerkezet szintén csak az elvárások egy részét váltotta be: a hideg ellen hatékonynak bizonyult, a fényt azonban nem engedte át.
Ez a szerkezet nem túl tartós és karbantartása is hatalmas összegekbe kerül. 2010 decemberében az egyik leghíresebb, hasonló technológiával készült szerkezet, a minneapolisi Metrodome stadion teteje beszakadt a 45 centiméteres hó alatt – építése óta negyedik alkalommal.
A megoldás a Tensotherm nevű, többrétegű feszített tetőszerkezet lehet, amely megfelel a szigetelés és a fényáteresztés igényeinek is. Külső rétege egy PTFE (polietilén-fluoretilén, teflonbevonatú üveggyapot) szerkezet, ez alá egy Nanogel aerogéllel töltött átlátszó takaróréteg került, az alsó réteg pedig az elsőhöz hasonló, PTFE-héj. Az eredmény: magas szintű hang- és hőszigetelés, kellemes természetes fény.
A szerkezet állítólag ellenáll a szélsőséges időjárásnak és az UV sugárzásnak, és hosszú életű, környezetbarátnak viszont csak azért nevezhető, mert sok építőanyagot, szállítási és a világítási költséget lehet vele megspórolni.
Hozzászólások