Az Európai Parlament és Tanács irányelvei szerint 2020-ra 20 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát az épületek energiaellátásánál, és biztosítani kell, hogy az új épületek közel nulla energiaigényűek legyenek. Nézzük, milyen követelmények szerepelnek az új hazai épületenergetikai szabályozás tervezetében.
Egy épület hőveszteségének mintegy 30-40 százaléka a falakon keresztül távozik. A tetőn további 20-30 százalék, az ablakokon átlagosan 12-25 százalék, a padlón, a födémen 10-15 százalék, a maradék pedig a kéményen át tiszta hőkibocsátás formájában. Az energiafogyasztás csökkentésének egyik leghatékonyabb módja a megfelelő szigetelés, amelynek vastagságára és módjára egyre szigorúbb előírások vonatkoznak majd az elkövetkező években.
Az épületek tervezett hőátbocsátási követelményértekéiről Osztroluczky Miklós okleveles építészmérnök, címzetes egyetemi tanár tartott előadást a Construma kiállítás keretében megrendezett MEPS konferencián, 2011. április 8-án.
Uniós előírások
Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7./2006. (V. 24.) TNM rendeletben szereplő követelményeket a jogszabály előírásai szerint 2011-ben felül kell vizsgálni. A Belügyminisztérium a Magyar Mérnöki Kamarát bízta meg a szabályozás tervezetének kidolgozásával, amely három fázisban, 2012-ben, 2015-ben és 2019-ben fog hatályba lépni.
2010-ben egy újabb irányelv született (2010/31/EU), amelynek értelmében a tagállamoknak biztosítani kell, hogy „2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen; és 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek”.
A direktíva ez alatt igen magas energiahatékonysággal rendelkező épületet ért, ahol a felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásokból kellene származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is.
Ezen követelmények betartása óriási feladatot ró az építőiparra. Az energiaigény csökkentésének egyik igen hatékony módja a hőszigetelő képesség megnövelése. Ez nemcsak a téli energiaigényt csökkenti, hanem a klímaváltozás miatti megnövekedett nyári légkondicionálás költségeit is redukálja.
Milyen vastag legyen?
Az előadáson ismertetett követelményértékek egy tervezet részei, és mivel különböző szakmai szervezetek, szakemberek egyetértésével alakultak ki, valószínűleg nem, vagy csak kis mértékben módosulnak a jövőben.
A számok az ún. „U” értékre (W/m2K) vonatkoznak, amely azt mutatja meg, hogy a falazat egy négyzetmétere 1 fok hőmérséklet-különbség hatására milyen teljesítménnyel „fűti az utcát”. Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb a szigetelés, annál kevesebb energia megy kárba.
Lapostetők esetében az előírt U érték 2012-ben a mostani 0,25-ről 0,20-ra csökken, ez 20-22 cm átlagvastagságú hőszigeteléssel teljesíthető, a födémszerkezet típusától függően. A 2019-re előírt érték 0,14 (28-32 cm vastag) hőszigetelés.
A fűtött tetőteret határoló szerkezetekre ugyanezek az értékek vonatkoznak. A szabályozás hatására elfelejthetjük a könnyűszerkezetes tetőszerkezeteknél az egyrétegű szigetelést. Ennek következtében csak pontszerű hőhidak alakulnak ki, jobb lesz akusztikai szigetelés, és kevésbé melegszik át a tetőtér.
A homlokzati falak esetében 2012-re 0,30-ra, 2019-re 0,20-ra kell csökkenteni az U értéket. A 44 cm nyersvastagságú kerámiatéglás falazatok közül csak néhány fog megfelelni ennek a követelménynek, ha nem alkalmazunk kiegészítő hőszigetelést. 2019-ben vasbeton vázas épületeknél 19 cm, könnyűszerkezetes épületeknél kb. 22 cm-es hőszigetelő réteget kell beépíteni.
A lábazati falak, pincefalak, talajon fekvő padlók esetében a hőhidak csökkentése a cél, mivel itt csak energetikai felújításról beszélhetünk. 2019-re 0,25-re kell csökkenteni a jelenleg 0,45-ös U értéket.
A tervezet a fentieken kívül az ajtók és kapuk, fűtött és fűtetlen terek közötti falak, szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti falak, az üvegezés, a tetősíkablakok és a nyílászárók esetében is meghatároz követelményértékeket. Akár építkezünk, akár felújítunk, az biztos, hogy újra kell gondolnunk és számolnunk a hőszigeteléssel kapcsolatos terveinket, hiszen épületeinknek 2020-ra a jelenlegi előírásoknál sokkal szigorúbb energetikai feltételeknek kell megfelelniük.
További kérdéseivel forduljon bátran szakértőnkhöz!
Hozzászólások