A gázellátással és a jelenlegi gázárakkal kapcsolatos problémák egyre több lakástulajdonost sarkall arra, hogy megoldja az épület utólagos hőszigetelését, amivel jelentősen karcsúsíthatja rezsijét. Ám az utólagos szigetelés is megannyi hibalehetőséget hordoz, ezért felkerestünk néhány szakembert, hogy megtudjuk, melyek a legtipikusabb kivitelezési hibák.
Borzák Balarám Béla, szigetelési szakértő nem kertel, amikor arról kérdezzük, melyek azok a legsúlyosabb hibák, amikkel nap, mint nap találkozik munkája során.
Szerinte a legsúlyosabb hiba, hogy hiány van a jól képzett, gyakorlott, elkötelezett és munkájára igényes szakemberekből. A ház felújítása során megannyi szigetelési hiba véthető a pincétől a tetőtér beépítéséig, ezek közül is a legtipikusabbakat emeljük ki szakértőnk segítségével. Sokan figyelmen kívül hagyják hogy terepszínt alá, talajjal érintkező helyekre csak zártcellás szerkezetű hőszigetelő építhető be (XPS, FormEPS), vagy ha nyitott a hőszigetelő, azt vízszigeteléssel kell megvédeni. Ha kicsi egy hőszigetelő nyomószilárdsága, a földnyomástól elvékonyodó vagy tömörödő hőszigetelés hatékonysága nagy mértékben csökken.
Gyakran előfordul az is, hogy a talajjal érintkező hőszigetelés mellé szabálytalanul, kellő tömörítettség nélkül töltik vissza a kitermelt talajt, így az utólag ülepedő töltés letépi, összeroncsolja a hőszigetelést. A rosszul megválasztott szigetelés jelenthet gondot a lábazat környékén is, itt ugyanis a felverődő csapadék, a fagyhatás és a fokozott mechanikai erők miatt különösen fontos a mechanikai ellenállás és a zárt cellaszerkezet. Szakértőnk tapasztalatai szerint sokszor normál homlokzati hőszigetelő kerül beépítésre, ami elvizesedik, megsérül, és fagykárt szenved a vakolati kéreggel együtt.
A homlokzatok hőszigetelésekor, a sokirányú igénybevétel miatt speciális hőszigetelő típusok szükségesek. Fontos a kellő szilárdság, a garantált méterállandóság, a csekély vízfelevő képesség, valamint a jó felületi húzószilárdság. Nem ritka, hogy nem homlokzati típusú hőszigetelőt építenek be, ami rendellenesen fog viselkedni, idő előtt és rohamosan tönkremehet. Ugyanakkor sokszor a kivitelezés minősége okoz komoly gondokat, ilyen például a felület előkészítésének hiánya, a szabálytalan ragasztás, a rossz dübelezés, a pontatlan táblaillesztések, ha a felületerősítő üvegháló nem kerül beágyazásra, csak a háló tetejére kenik a beágyazó tapaszt vagy a vakolási hiányosságok, amik adódhatnak a kedvezőtlen időjárás körülményekből, a hígításból vagy az anyag elvékonyításából is.
Hasonlóan nagy odafigyelést igényel a falszerkezeten belüli hőszigetelés is, és ugyan itt védett helyen van az anyag, de legalább önhordó szilárdsággal kell rendelkeznie a hőszigetelőnek. A gond akkor adódik, amikor csekély szilárdságú anyagot építenek be, például laza, szálas hőszigetelő paplanokat. Ekkor összeroskad a szigetelés és szigeteletlen részek alakulnak ki. A hasznos terheket figyelembe kell venni a padló hőszigetelésénél is, mert ebben az esetben hőmozgással és esetleg járműforgalommal is számolni kell, ezek csúsztató hatással bírnak. Ha nem megfelelő szilárdságú hőszigetelőt építenek be, vagy gyenge a padozataljzat, esetleg elmarad a vízszigetelés a nem zártcellás hőszigetelő esetében, akkor hamar jelentkezni fog a hiba.
A padlásfödémeknél is alapszabály, hogy terhelés nélküli esetben is legalább olyan szilárdságú hőszigetelőt kell beépíteni, ami öntartó, máskülönben az alacsony sűrűségű szálas hőszigetelők összeroskadnak, különösen, ha nedvességet is kapnak. Nem ritka, hogy védelem nélkül építik be a szigetelést és még ha időszakosan is, de járkálnak rajta. Ekkor összetömörödik az anyag, a tervezett vastagságnak akár a felére is csökkenhet a méret, így a hőszigetelés mértéke is leromlik. A padlásfödémek szigetelésénél figyelembe kell venni a páratechnikai szempontokat is, mert az anyag könnyen elvizesedhet. Tetőtérbeépítésnél még változatosabb a hibák listája. Igen gyakori hiba, hogy nem építik ki az átszellőző létrétegeket, vagy ezek nem működnek. Ez télen kondenzációhoz, beázáshoz, nyáron a tetőtér túlmelegedéséhez vezet. Szintén problémát okoz a csekély szilárdságú, szálas hőszigetelők beépítése, vagy az, ha nincs vagy nem jó a belső páravédelem és a héjazat alatti másodlagos szigetelés. Általános hiba, hogy a ragasztáson túli mechanikai rögzítések jelentős rontó hatását nem veszik figyelembe, pedig 30-40 százalékkal is csökkenhet a hőszigetelés hatása.
Végül pedig nézzük a lapostetőknél előforduló hibákat. Ezek többsége megegyezik a korábban említett hibákkal, ilyen például a nem megfelelő szilárdságú anyag beépítése, a páratechnikai körülmények figyelmen kívül hagyása, az elválasztó rétegek kihagyása. Gyakori hiba még, hogy a lágyítótartalmú vízszigetelő (PVC) elválasztó réteg nélkül kerül a polisztirol hőszigetelőre, ekkor mindkét anyag károsodik, a PVC rideggé válik, a polisztirol pedig roncsolódik.
S ha már szigetelésről esett szó, érdemes megnézni, mi a helyzet a hangszigetelés területén elkövethető hibákkal. Szilágyi László, egy hő- és hangszigeteléssel foglalkozó cég kereskedelmi igazgatója számos építkezői hibával találkozott már, amit végül az ő cége javított ki. Gyakran előfordul például, hogy a falakkal kapcsolatban már emlegetett két fal helyett egy elválasztó fal épül a sorházakban, és ez a spórolás komoly áthallással bosszulja meg magát. Társasházakban találkozott szakértőnk azzal a változattal is, hogy ugyan a lakásokat elválasztó falakat hangszigetelő téglából építették, de később a csöveket ezekben vezették, így belevésték őket. A vezetékek rezgése és a gyakorlatilag nullára redukálódott hangszigetelés miatt így gyakran kell utólagos hangszigetelésről gondoskodni. Szintén a közös fal szokott még a hangszigetelés szempontjából gondot okozni, ha ebbe vasalják bele az emeletre vezető lépcsőt, és kifelejtik a gumialátétet a fokok alól. Később, ha gyerekek játékra használják a feljárót, a fal tovább vezeti majd a rezgést és a hangokat.
Olyan extrém esetekről is beszámolnak a vásárlók, hogy a lakások közfalának építése közben elfogy a harmincas tégla, ezért tízessel folytatják, a hiányzó húsz centimétert pedig hungarocellel pótolják ki. A festők ezt tökéletesen tudják álcázni, ezért beköltözés után a lakó nem is igen érti, hogy miért hallja a szomszéd minden egyes szavát.
Az is gyakori, hogy a hangszigetelést keresők hungarocell szigetelést rakatnak fel, mert a vállalkozóktól azt az információt kapják, hogy ez jól használható hangszigetelésre is. Ez azonban csak a hőszigetelést szolgálja jól. Előfordul, hogy az utólag épített hangszigetelő előtét falak esetében kispórolják a tartó váz gumi szigetelését, primitív membránt építve így, ami tovább erősíti az addigi áthallást.
A korszerű hangszigetelő lapok felrakását nem lehet elrontani. Ezek falisztből és fenyőgyantából készülnek, jól szellőznek és akár festhetőek vagy tapétázhatóak is. Alkalmazásukkal nem hozható létre az említett hanghíd. Szilágyi László a naponta hallott rémtörténetek alapján mindenképpen azt javasolja a vevőknek, hogy vásárlás előtt győződjenek meg az áthallásról. Olyankor nézzék meg a lakást, amikor a szomszédok is otthon vannak, esetleg kérjék meg őket, hogy kapcsolják be a televíziót, beszélgessenek a szomszédos szobában. A vételár kifizetése előtt sokkal könnyebb az eladót, vagy az építőt rávenni az utólagos hangszigetelésre, később ez már küzdelmes és hosszadalmas, esetleg jogi vitákhoz is vezethet. Sajnos az utólagos hangszigetelés sosem lesz tökéletes, tolerálható szintre lehet csak csökkenteni a zajt.
Hozzászólások