Közel hétezer család él vályogházban vagy más földfalú házban, legalábbis a legutóbbi népszámlálás adatai szerint. S noha a közhiedelem szerint a vályog a szegény ember építőanyaga, egyre többen nyúlnak az emberiség egyik legrégebbi falazóanyagához.
Napjainkban ismét reneszánszát éli a tiszta agyagból, homokból és rostos adalékokból - szalmából, pelyvából, esetleg nádból - kevert vályog, ami a napon szárítva éri el végső formáját. A vályogtéglának önmagában is jó hőszigetelő képessége van (legalábbis a régi fogalmaink szerint), de a hőtechnikai tulajdonsága függ a testsűrűségtől, a víztartalomtól és a porozitástól. A mai követelményeknek megfelelő szigetelési értéket azonban csak a vályog alkalmazásával már nem könnyű elérni, ezért sok vályogház-tulajdonosban felmerül a hőszigetelés igénye. Megkérdeztük hát szigetelési szakértőnket, mi a teendő ilyenkor.
Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft. szakértője azt javasolja, hogy mivel a vályog nagyobb nedvességforgalmat bonyolít le, mint az égetett tégla, ezért ezeket a falakat célszerű perforált polisztirol hőszigetelő lemezekkel hőszigetelni, legalább 12 cm vastagságban. Nem szabad megfeledkezni a födém hőszigeteléséről sem, mert abba az irányba is jelentős lehet a hőveszteség.
Abban az esetben, ha a ház falazata eltérő anyagokból készült, például az egyik része vályogtéglából, a másik része pedig vékonyabb téglából, akkor is az optimális megoldás az, ha egyenlő mértékben szigetelik a házat, általában 12 cm vastag polisztirol szigetelőanyaggal. Szakértőnk szerint ilyenkor érdemes elgondolkodni azon, hogy a két rész közé egy kiugrást, egy álpillért tervezzen az építkező hőszigetelő anyagból és csak utána folytassa vékonyabb lappal, ami már nem okoz esztétikai problémát. A téglafalra hagyományos EPS szigetelőanyag kerüljön, míg a vályogfalra az előbb említett perforált polisztirol.
A belső oldali hőszigetelést ebben az esetben sem ajánlja a szakember, hiszen a hőszigetelés hatására a fal eredeti belső felülete még hidegebbé válik, ezáltal könnyen lecsapódhat rajta a levegő nedvessége. Ezért csak belső oldali párazárással lehet alkalmazni. A másik gond a csatlakozó szerkezeteknél jelentkezik, mivel azok a pontok, ahol a külső fal a belső falakkal és a födémmel találkozik, erős hőhidak lesznek. A leggyakrabban alkalmazott megoldás az, hogy a tervezett hőszigetelés vastagságának megfelelő vastagságú lécvázat erősítenek a szigetelendő falra, majd a lécváz közé elhelyezik a hőszigetelést. Erre kerül átlapolással, és az átlapolásokat leragasztva a párafékező fólia, majd gipszkarton és tapéta segítségével alakítják ki a végső felületet.
Jó szerkezet esetében a pára nagy része a szellőző levegővel eltávozik a lakásból, a párazáró fóliára viszont szükség van, hogy az a kevés, ami a szerkezeten keresztül jutna ki, ne csapódjon le a hőszigetelésben, mert akkor annak szigetelő képességét rontja. Annak érdekében, hogy a hőhidak minél kevésbé jelentkezzenek, érdemes vékony hőszigetelést alkalmazni. Ezzel az eljárással ugyan nem lehet jelentős energiát megtakarítani, de a lakók hőérzetét lényegesen javítja.
Fontos tudni, hogy csak úgy érdemes a hőszigetelést feltenni, ha a vízszigetelés is meg van oldva. Hibás vízszigetelés esetén a meglevő pénzt először annak helyreállítására kell fordítani, mert a nedvesség rontja az épület állékonyságát, és különösen vályog falazatok esetéében statikai problémákhoz is vezethet. Az utólagos vízszigetelés ráadásul segít az energiamegtakarításban is. A száraz fal jobban szigetel, mint a nedves, ezáltal keveseb energia fog távozni a lakásból a szigetelés után. Az utólagos vízszigetelés azonban rendkívül összetett feladat, nem szabad nekiállni saját kezűleg elvégezni.
Hozzászólások
Üdv!
Olyan kérdésem volna, mely gyártók mely termékei felelnek meg a cikkben említett "perforált polisztirol" szigetelők feltételének? Ugyanis, amit például a Baumit forgalmaz, az a leírása szerint téglához való, és nem vagyok biztos benne, hogy így penész-biztos szigetelést tudnánk kivitelezni a vályogépítésű házunkon.
Kérem legyen szíves pár típust felhozni példának, amiket ajánlana is!
Előre is köszönöm, tisztelettel!
Kedves érdeklődő,
Kruchina Sándor szakértőnktől a következő választ kaptuk kérdésére:
Jelenleg két ilyen rendszert ismerek, a Baumit Open és a Terranova weber.therm Clima rendszerét. A két rendszer nagyon hasonló, mindegyikben különösen alacsony páraellenállású komponenseket használnak fel. Mindkét rendszer nyugodtan alkalmazható vályog épületekre.
Üdv.
szerk.