Nem jelent elegendő ösztönzőerőt, ezért csak „kezdeti licitnek” tekinthető a családi házak energiahatékonysági beruházásaihoz, a Klímabarát Otthon program által nyújtott 30%-os támogatás – állítja egy hőszigetelőanyagokat gyártó cég.
A családi házak utólagos hőszigeteléséhez is igénybe vehető támogatás egyszerűen alacsony mértékű az érdemi változás eléréséhez a családi házak energiahatékonyságának javítása terén – áll a Knauf Insulation sajtóközleményében. A magyar lakásállomány, ezen belül is a társasházak energiahatékonyságát pedig a távhő ÁFA-jának 25-ről 5 százalékra történő mérséklése befolyásolja kedvezőtlen irányba. Az ÁFA csökkentés ugyanis konzerválja a jelenlegi energiafogyasztás mértékét és a korszerűtlen hazai energiahatékonysági állapotokat is.
Hazánkban a 4 milliós lakásállomány közel 70 százaléka, azaz mintegy 2,8 millió ingatlan családi ház, 800 ezer otthon pedig iparosított technológiával épített lakás, amelyeknek csak egy elenyésző hányada, a 2007 után épültek tekinthetők energetikailag megfelelőnek. Korábban épült társaik összességében sajnos kétszer több energiát használnak fűtésre, mint egy nyugat-európai ingatlan, miközben energiafogyasztásuk háromnegyedét a fűtés teszi ki. Látható tehát, hogy a legnagyobb megtakarítást otthonaink hőszigetelésével lehetne elérni, de ehhez az ingatlantulajdonosok széles köre által elérhető, valóban ösztönző támogatási rendszer kialakítására van szükség, annak érdekében, hogy a recesszióban lévő hazai építőipar 2011-12-ben már szerény növekedést produkálhasson.
A gazdasági válság hatására, a Magyarországon mintegy 300-400 ezer főnek munkát adó építőipar, az autóiparhoz hasonló mértékű, 30-35 százalékos visszaesést szenvedett el. Iparági elemzések szerint 2009-ben az új lakások építése az előző évhez képest 20 százalékkal csökkent. A Knauf Insulation számításai szerint, ha minden évben a magyar családi ház állomány 10 százalékát leszigetelnénk, az tíz éven keresztül közel nyolcvanezer embernek adna munkát az építőiparban.
A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye innovatív szigeteléssel 50 százalékkal csökkenthető. A több mint 4 milliós magyar lakásállomány háromnegyede, azaz 2,8 millió ingatlan családi ház, amelyek közül az 1967 előtt épültek vannak a legrosszabb energetikai állapotban, jónak, azaz a jelenleg is érvényben lévő normáknak megfelelőnek pedig csak a 2007 után épültek mondhatók.
Az iparosított technológiával épített (jellemzően panel) lakások száma 800 ezer, amelyek az elöregedés és az építéskori kivitelezési hibák miatt háromszor annyi energiát fogyasztanak, mint a jelenlegi követelmény. Földünk teljes energiafelhasználásának 40 százalékát épületeink emésztik fel. Az említett szigetelőanyag gyártó felmérései szerint, a felhasznált energia 70 százalékát fűtésre és egyre nagyobb arányban hűtésre, 14 százalékát a használati meleg-víz előállítására, 16 százalékát pedig egyébre fordítjuk. Az arányokból kitűnik tehát, hogy a legnagyobb megtakarítás a fűtési energiaszükséglet csökkentésével, azaz szigetelés alkalmazásával érhető el.
Lakóépületeinket háromnegyed részben földgázzal fűtjük. Magyarország éves földgázfelhasználása 14-15 milliárd köbméter, ennek jelentős hányada, több mint 80 százaléka közvetlenül vagy közvetve importból származik, és amelynek a felét, azaz mintegy 7-7,5 milliárd köbmétert a lakosság használ fel. Ha minden hazai lakóépület megfelelően lenne szigetelve, ennek a mennyiségnek a fele (mintegy 3,5-3,7 milliárd köbméternyi gáz) minden évben megtakarítható lenne. A megtakarítással, 135 Ft / köbméter lakossági, támogatás nélküli gázárral számolva elméletileg minden évben 472 milliárd forint lenne megspórolható. Ebből a pénzből három olyan stratégiai gáztározót lehetne építeni, mint amelyet 2009 októberében adtak át Szeged határában 150 milliárd forintos beruházással. Miközben persze csökkenteni lehetne a gáztól, mint energiahordozótól való függőségünket is, ami azért is fontos, mert Magyarország néhány éven belül gyakorlatilag kimeríti saját földgázmezőit, ami 100 százalékos import energiafüggőségét és tovább emelkedő gázárat vetít előre.
A hazánk 84,7 millió tonnás CO2 kibocsátásának mintegy harmada otthonaink téli fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe. Épületeink megfelelő szigetelésével e CO2 mennyiség, azaz 7,4 tonna/fő szén-dioxid kibocsátása elkerülhető lenne, így ráadásul mérsékelhető volna a nagyvárosokat sújtó szmog kialakulásának esélye is. Magyarország ezzel könnyen teljesíteni tudná az EU tagállamai számára meghatározott cél értéket, amely 2020-ig - az 1990-es bázisévhez képest – 20 százalékos CO2 kibocsátás csökkentést ír elő a tagállamok számára. Bár Magyarország kis gazdaságként, elenyésző mértékben részesedik az összes kibocsátásból, az egy főre jutó kibocsátás tekintetében világátlag felett vagyunk, így átlag feletti csökkenést is kell vállalnunk a felelősség elve alapján.
Az építőipar piaci szereplői szerint, bár a kiírás szakmailag elfogadható, a támogatás mértéke nem elégé vonzó, az ingatlantulajdonosok széles tömegei számára pedig nem elérhető. A szakma egyetért abban, hogy a felújítás-korszerűsítés lehetne a válság hatására az autóiparéhoz hasonló mértékű gazdasági visszaesést elszenvedő építőipar egyik menekülési útvonala, ehhez azonban a mostaninál nagyobb, az egyéni beruházásokat 50 százalékban támogató rendszerre volna szükség.
Forrás: Knauf Insulation sajtóközlemény
Hozzászólások