Jelenleg Magyarországon fut néhány olyan program, mely támogatja az épületek energiahatékonyságának javítását. Bár a programok sikere még jócskán elmarad például a német rendszerétől (link), érdemes figyelemmel kísérni az igénybe vehető forrásokat, mivel azok gyakran változnak és időnként jelentős támogatáshoz is juthatunk.

-

A hazai programok egyik fő problémája a hosszú távú koncepció és a stabilitás hiánya, a kiszámíthatatlanság. Állandó dilemma, hogy érdemes-e várnunk, hátha később magasabb lesz a támogatási intenzitás vagy inkább vágjunk bele most, mert lehet hogy jövőre nem is lesz támogatás. Probléma az is, hogy sokszor a pályázat elkészítése annyi erőfeszítéssel és költséggel jár, hogy alig éri meg belevágni. Különösen ha azt tekintjük, hogy a magyar építőiparban a fekete munka jelenléte még mindig jelentős és a támogatások gyakran ÁFA alatti vagy körüli értéken mozognak.

Az épületeket támogató jelenleg futó támogatási programok költségvetése messze elmarad a szükségestől. Az Unióhoz beterjesztett Nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervben megfogalmazott célok eléréshez az elkövetkezendő 8 évben 700-800 milliárd forintos keret lenne szükséges. Ehhez képest az előirányzott forrás 50-100 milliárd forint.

Az alábbiakban áttekintjük a főbb hazai támogatási rendszereket.

A KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) általában nagyobb léptékű beruházásokat támogat, támogatott projektek mérete (a projekt összes elszámolható költsége) el kell, hogy érje a 10 millió Ft-ot, valamint az elnyerhető támogatás összege maximum 500 millió Ft lehet. Továbbá a program lakossági beruházásokat nem támogat. A KEOP-hoz a forrást az EU adja és célja az elmaradott régiók felzárkóztatása. Budapest ilyen szempontból fejlettnek számít, ezért a KEOP Budapesten nem vehető igénybe. A KEOP támogatásra a viszonylag kedvező támogatási intenzitás ellenére viszonylag alacsony az érdeklődés különösen a fő célközönség, az önkormányzatok részéről. Ezért törekednek a pályázat kiírói az ESCO cégek bevonására is.

A ROP (Regionális Operatív Program) programok is nagyobb léptékű beruházásokat támogatnak a lakossági szféra kizárásával. Részben a KEOP-ot pótolja azon régiókban, ahol az nem vehető igénybe. Hazai forrásokra épít.

A NEP (Nemzeti Energiatakarékossági Program) csak a lakossági szférát támogatja, az iparosított technológiával létesített épületek esetén csak szűkített formában. A NEP egyedi intézkedéseket támogat, bár az új NEP-ben van törekvés bizonyos intézkedések párosított alkalmazásának preferálására. A támogatás mértéke eleinte 30% volt, ami hetek alatt elfogyott, ezért a később visszavették 15%-ra. A 15%-os támogatás nem vált be, olyan alacsony volt az érdeklődés, ezért megemelték 2008 tavaszán 15-25%-ra, majd 2008 őszén 20-30%-ra. Ez az ingadozás nem kedvez a program népszerűségének. A vissza nem térítendő támogatás kiegészülhet kedvezményes hitellel is, amivel megoldható az önrész finanszírozása. A NEP előnye, hogy akár egyetlen lakást is támogathat, és nem szükséges szakértő bevonása a pályázáshoz. A formailag helyes pályázatok általában nyernek. A NEP hátránya, hogy költségvetése nagyon szűk.

A Panelprogram is több éve működik kisebb-nagyobb megszakításokkal. A NEP-től eltérően csak egész épületek pályázhatnak, komolyabban a követelmények, például szakértők bevonása szükséges. Ugyanakkor a támogatási intenzitás is magasabb, a 33%-os vissza nem térítendő állami támogatás helyenként kiegészül ugyanekkora önkormányzati támogatással, bár az a tendencia, hogy az önkormányzatok egyre inkább kivonulnak a programból forráshiányra hivatkozva. A Panelprogram szakmailag sokat fejlődött, de még ma is főleg a részleges beruházásoknak kedvez. A 100%-os lakói egyetértés ma már nem szükséges és az önrész fedezésére is vannak kedvező banki konstrukciók. Hátránya a programnak a folyamatosság hiánya, időnként a programot határozatlan időre felfüggesztik. A Panelprogram előfeltétele az Öko-Programban való részvétel vagy a szabályozható fűtési rendszer megléte.

Az Öko-Program a távhővel ellátott lakóépületek (nem csak panel!) fűtési rendszereinek korszerűsítését célozza. Életre hívása a távfűtés népszerűtlenségének köszönhető, illetve hogy sokan leváltak a rendszerről. A program célja a fűtés szabályozhatóvá tétele és a lakásonkénti hőfogyasztás mérés megvalósítása költségosztó készülékek felszerelésével. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a költségek 35%-a, de legfeljebb 54.000 forint. Az Öko-Program keretében megvalósított beruházás a leggyorsabban megtérülő beruházások közé tartozik, de a megtakarítás mértéke viszonylag kicsi.

A jelenleg futó hazai programok közül egyik sem támogatja az új építésű energiahatékony épületek és passzívházak létesítését, ami komoly hiányosság. Ez alól kivételt csak a megújuló energiaforrások támogatása jelent, amit a NEP nemcsak felújítások, hanem új építésű épületek esetén is támogat. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tervezi egy új támogatási rendszer bevezetését, a Zöld Beruházási Rendszert, mely két fő újdonsága, hogy komplex projekteket fog támogatni és nem csak felújítást hanem új építést is. Költségvetése várhatóan is magasabb lesz, mint a korábbi lakossági szférát támogató programoké.