Németországban a 2002 januárja óta hatályban lévő Energiatakarékossági Rendelet (EnEV - Energieeinsparverordnung) a korábbi 2000-ben búcsúztatott „Nemzeti Fenntarthatósági stratégia” egy ágazat-specifikus utódjának tekinthető. Az akkor startolt új takarékossági program a nemzetközi klímavédelmi kötelezettségek németországi megvalósítását tűzte ki célul.

Ennek három súlypontja: 

(1.)az előbb említett EnEV
(2.)a 2001-ben rajtolt „CO2 – épületfelújítási program”, és
(3.)a Német Energia-Ügynökség működtetése, melyet a nemzetközi energiaügyi kapcsolatok ápolása és a jó PR érdekében hoztak létre.

Az EnEV a törvény eszközeivel szabályozza többek között: 

az újépítésű lakóépületek maximális energiafelhasználását (kWh/m²év)
az egyes szerkezet-típusokra vonatkozó megengedett hőátbocsátási tényezőket
2007 óta az érvényben lévő energetikai tanusítvány-rendszer vonatkozó előírásait
tartalmaz kötelező érvényű rendeleteket is: pl olyat, hogy 2006-ig a lakosok cseréljék le a kb. 2 millió 1978 előtt készített fűtőberendezést újakra.

-

A CO2 – épületfelújítási program keretében a Közlekedés-, Építés- és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium szerint 2009-ig 5.6 Milliárd Eurós összeget különítettek el a – német visoznylatban – elavult fűtési rendszerek energiatudatos korszerűsítésére és az épületszerkezetek hőszigetelésére. Ez azt jelenti, hogy egy német lakosra vetítve 68 euró jut fejlesztésekre. A német állam 2011-ig biztosítja a program anyagi hátterét, és számításaik szerint 2020-ig 50 Milliárd eurót takaríthatnak meg a csökkenő fűtésszámlákon úgy, hogy emellett csak 2006-ban 220.000 új munkahelyet teremtettek az energiatudatos berendezések és épületszerkezetek gyártására. 

Az európai viszonylatban élvonalban lévő német energiatakarékossági program megvalósítása a Kreditanstalt für Wiederaufbau (röv.: KfW) bankcsoporton keresztül történik új beruházás esetében alacsony kamatlábú, hosszú-lejáratú hitelek formájában, felújítási és korszerűsítési munkálatok során vissza nem térítendő támogatás formájában. A bankcsoport - a fent említett két fő területen kívül – külön program keretében támogatja a megújuló energiahordozókkal működő fűtési rendszerek kiépítését (biomassza, geothermikus fűtési rendszerek stb.), valamint photovoltaikus elemek elhelyezését. A teljesség igénye nélkül e cikk keretében ez utóbbiakat azonban nem tárgyaljuk.

Újépítésű lakóépületek esetén a KfW hitelkonstrukciói közül négy esetben választhat az építtető, ha: 

(1.) „passzívházat”
(2.) „40-es KfW-energiatakarékos házat”
(3.) „60-as KfW-energiatakarékos házat” szeretne építeni, illetve ha
(4.) az új épületbe tervezett megújuló energiát hasznosító fűtési rendszer, hőszivattyú, vagy távhőszolgáltatóra való csatlakozás(!) esetén.

Az (1.) pont műszaki előírásait ugyancsak az EnEV tartalmazza (DIN EN 832). Konyhanyelven leginkább csak úgy emlegetik, hogy egy ház passzívház, ha az éves primer-energiamérlege egységnyi hasznos alapterületre vetítve nem haladja meg 40kW/m²*évet. (Megjegyzendő , hogy a primer-energiamérlegbe az elektromos fogyasztókat 3-szoros szórzóval számítják bele.) További követelmény, hogy az egységnyi hasznos alapterületre vetített fűtési energiaigény ne legyen nagyobb, mint 15kW/m²*év. 

A (2.) kategóriába sorolnak egy házat, ha a passzívházakhoz hasonlóan az éves primer-energiamérlege egységnyi hasznos alapterületre vetítve nem haladja meg 40kW/m²*év-t. Ezenkívül követelmény, hogy az épület transzmissziós hővesztesége ne haladja meg az EnEV-ban az épület geometriai adottságaiból - egy táblázat segítségével kikövetkeztethető - maximális értékének 55%-át.
Ha egy ház éves primer-energiamérlege egységnyi hasznos alapterületre vetítve nem haladja meg 60kW/m²*év-t, akkor a (3.) csoportba sorolják. Ezenkívül követelmény, hogy az épület transzmissziós hővesztesége ne haladja meg az EnEV-ban az épület geometriai adottságaiból - egy táblázat segítségével kikövetkeztethető - maximális értékének 70%-át.

A várható energiafogyasztást minden esetben szakembernek kell igazolnia. A négy eltérő csoport mindegyikére igaz, hogy egy adott beruházás 100%-t, de maximálisan 50.000 eurónyi összeget hitelezhetnek lakóegységenként. A hitelprogram érdekessége, hogy a 4 eltérő elem egymással nem, de a bank által kínált bármely más hitelkonstrukcióval kombinálható – feltéve, hogy a hitelösszeg nem haladja meg az épület teljes bekerülési költéségét.

A korábban említett „KfW CO2 - épületfelújítási program” népszerűsége talán abban rejlik, hogy a bank vissza nem térítendő támogatás formájában járul hozzá korszerűsítési munkákhoz. Az EnEV természetesen rendelkezik az újépítésű házak energetikai követelményeiről. A hozzájárulás minden olyan esetben igénybe vehető, ha egy 1983 előtti épület hőtechnikai adottságait erre a követelmény-szintre javítanak, illetve, ha a felújítás után annál jobb tulajdonságokat tud elérni. A bank részletesen taglalja a „támogatható épületszerkezetek” listáját a falikazántól a szellőzőrendszeren keresztül a hőszigetelésen át a nyílászárókig. 

Ha felújítás során elérik az új épület-színvonalat, de azt nem haladják meg, akkor a támogatás mértéke a támogatható épületszerkezetek összegének maximum 10%-a, de max. 5.000 Euro lakóegységenként. Ugyanez az összeg akár 8.750 Euro is lehet lakóegységenként (a támogatható épületszerkezetek költségének max. 17,5%-a), ha az új hőtechnikai mutatók 30%-kal jobbak egy újépítésű mutatóinál. Ez utóbbi esetben az új állapotról energiatanusítvány formájában kell számot adni.

A joggal etalonként kezelt német szabványrendszerekhez (DIN) hasonlóan a fent vázolt – az energiatudatosságot és hatékonyságot ösztönző – támogatási rendszer is követendő mintakép világszerte. Egy létező válasz a folyamatosan emlegetett „építési dekonjuktúra” és a már-már unalomig szajkózott „globális felmelegedés” kérdésköreire.